Pénzcentrum • 2012. március 5. 16:31
Mégsem esnének el a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől a cégek, ha nem hajtják végre idén és jövőre az elvárt béremelést. A Nemzetgazdasági Minisztérium törvényjavaslata alapján a büntetés kizárólag a költségvetési támogatásokra vonatkozna. A javaslat további kiskaput is nyit a cégeknek, a szankciót ugyanis meg lehetne úszni úgy is, ha a cég a munkaügyi ellenőrzés napjára teljesíti visszamenőleg a béremelést.
Több ponton enyhíti az elvárt béremelés elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a Matolcsy György által benyújtott törvényjavaslat. Emlékeztetőül: a jelenleg hatályos törvény szerint, ha a munkaügyi ellenőrzés során kiderül, hogy a munkáltató nem hajtotta végre az elvárt béremelést legalább a dolgozók kétharmadánál, az két évre elesne a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől és a központi költségvetési támogatásoktól. A szankció tehát korántsem automatikus, munkaügyi ellenőrzés után kerülhet rá sor.
Csak a költségvetési támogatástól lehet elesni
Ehhez képest az egyik legfontosabb változás a törvénymódosító javaslatban, hogy a szankcióra vonatkozó rész úgy szól, azok a cégek, amelyek nem hajtják végre legalább az érintett dolgozók kétharmadánál az elvárt béremelést, azok számára a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem állapítható meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti költségvetési támogatás. Ez számottevő enyhítés ahhoz képest, hogy a törvény szövege korábban úgy szólt: "közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet". Az új szöveg pontosítja azt is, milyen költségvetési támogatásoktól eshet el a cég, és ez alapján már nem minden központi költségvetési támogatásra vonatkozik ez.
Az államháztartási törvény szerint a költségvetési támogatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatás.
Nem számít költségvetési támogatásnak:
- az adomány, segély, felajánlás
- a pártok és pártalapítványok támogatása
- a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíj
- a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott pénzbeli ellátás
- a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátás
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás
- a jogszabály alapján nyújtott családtámogatás, korhatár alatti ellátás, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatás
- az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségtérítés
- az energiafelhasználási támogatás
- a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásai, támogatásai
- a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás
- a közfoglalkoztatási támogatás
- a fogyasztói árkiegészítés
Mentesülnek az agrárcégek, és az 5 százalékos béremelésre képtelen támogatottak
Szintén újdonság, hogy a szankció nem vonatkozik a mezőgazdaság, agrárfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatásokra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az elvárt béremelés végrehajtása egyébként a mezőgazdasági vállalkozásokat erősen érintené, lévén magas élőmunkaigényű tevékenységről van szó, és a bruttó átlagbérek ebben a szektorban a legalacsonyabbak (153 ezer forint körüli). Az adójóváírás eltörlése miatt bekövetkező minimálbér-emelés, elvárt béremelés pedig épp a legalacsonyabban kereső réteget érinti leginkább.
Nem vonatkozik a szankció továbbá azokra a cégekre sem, akik az 5%-os béremelést sem tudják végrehajtani, és kiegészítő munkáltatói bérkompenzációban részesülnek, vagyis a múlt héten bejelentett 21 milliárdos, pályázható alapból támogatást kapnak.
Nyílik a kiskapu
Érdekes még, hogy a törvényjavaslat megnyit a cégek számára egy új kiskaput. A szankció nem csak azokra a cégekre nem vonatkozik, amelyek a dolgozók kétharmadánál végrehajtják a béremelést, de azokra sem, akik a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőleg teljesítik.
Vagyis a "későn ébredők" egy gyors intézkedéssel még megúszhatják az egészet, legalábbis, ha a költségvetési támogatás számukra fontos. Ez alapján az mondható, hogy a cégek részéről megfontolt lépésnek számított, hogy sokuk kivárt az elvárt béremelés végrehajtásával. Természetesen a kötelező legkisebb bér emelését nem lehetett így elhalasztani.