Pénzcentrum • 2012. február 29. 17:27
Kötelező lenne megtéríteniük a munkáltatóknak július 1-től a közigazgatási határon belül (helyben) lakók munkába járási költségeit is - derül ki a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatból. Az előterjesztést sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés anélkül, hogy egy szót szólt volna a kormány a tervekről a munkáltatói érdekképviseleteknek.
Jelenleg kormányrendelet szabályozza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést. Eszerint csak a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, a helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, az elővárosi buszon, a HÉV-en, a menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő utazás költségeinek a 86 százalékát kell megtéríteni.
Ezzel szemben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint július 1-től a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére az országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatás, illetve a komp- és rév, továbbá menetrend szerinti vízi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járását szolgáló teljes árú, illetve a kedvezménnyel csökkentett menetjegy árának a 86 százalékát. Ugyanekkora mértékben kellene állniuk a munkáltatóknak a hétvégi hazautazást szolgáló bérlet vagy menetjegy költségeit is.
Ráadásul a törvényjavaslatban már nem is szerepel felső összeghatár, ellentétben a hatályos kormányrendelettel, amely szerint 2010-ben havonta legfeljebb 30 000 forint, 2011-től pedig minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított, és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összegben kell a munkáltatóknak állniuk a más településen élők munkába járási költségeinek a 86 százalékát.
A nemzeti fejlesztési miniszter által előterjesztett javaslat indoklásában az áll, hogy a munkavállalók munkába járásával kapcsolatos költségeinek munkáltató által történő megtérítésére vonatkozó szabály mind a közösségi közlekedési rendszer versenyképessége, mind a közlekedéspolitikai célkitűzések középpontjában álló hivatásforgalmi célú utazások szempontjából központi elem.
Az indoklás szerint az új szabályozás alapján a munkáltató a munkavállalók munkába járásával (hazautazásával) kapcsolatban kizárólag a helyi, elővárosi, regionális vagy országos személyszállítási közszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatás igénybevételére jogosító teljes árú vagy üzletpolitikai kedvezmény keretében kedvezményes árú jegy vagy bérlet költségeit köteles megtéríteni, ellenben megszűnik a megtérítés költségére vonatkozó felső összeghatár.
A törvény ugyanakkor már nem tartalmaz kötelező költségtérítési szabályokat azokra vonatkozóan, akiknek a lakóhelyük és a munkahelyük között nem jár közösségi közlekedési eszköz, vagy a munkarendjük miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést. Ugyanígy nem esik szó a mozgáskorlátozottak, illetve a súlyos fogyatékossággal élők utazási költségtérítéséről sem. Az érintetteknek jelenleg megtett kilométerenként 9 forint költségtérítés jár.
A nemzeti fejlesztési miniszter az előterjesztés indoklásában elismeri: a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára megdöbbenve olvasta a törvényjavaslatot, amelyről a beterjesztés előtt nemhogy nem egyeztetett a kormány a munkáltatói érdekképviseletekkel, de egy szót sem szólt róla. Úgy véli, hogy az előterjesztés óriási többletterhet ró vállalkozások százezreinek a nyakába. A kormánynak ez a lépése cseppet sem elegáns különösen annak a fényében, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum drasztikus növelésével, az átlag alatti keresetűek esetében elvárt béremeléssel már jelentős többletteher rakódott az amúgy is pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásokra - ecsetelte a főtitkár a Pénzcentrum.hu érdeklődésére.
A támogatás az uniós szabályoknak megfelelő, úgynevezett de minimisnek (kis összegűnek) minősül. Így viszont felső határhoz kötött: mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaságok esetében három évre vetítve nem haladhatja meg a 7 ezer eurót, más társaságoknál viszont ennek a sokszorosa, három év alatt legfeljebb 200 ezer euró lehet. Az államtitkár szavaiból még mindig nem derült ki, hogy a munkáltatóktól elvárt 5-6 százalékos béremelési kiadásból 2 vagy 3 százalékot vállal-e át az állam.
A pályázati kiírás március végén jelenik meg. Az államtitkár szerint az érintett munkavállalók így legkorábban a júniusi fizetésükben érezhetik a béremeléshez nyújtott állami támogatás hatását.