Pénzcentrum • 2011. november 16. 17:03
Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdán döntött arról, hogy bizottsági módosító javaslatot nyújt be a testület a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvényeket módosító törvényjavaslathoz, amely megtiltaná a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmények, nevezetesen a plázák építését a jövőben.
A plázák építésének tilalmát indítványozó javaslat indoklása szerint az utóbbi időben a kereskedelem koncentrációja jelentősen megnőtt, napjainkra a kiskereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy és közepes kereskedelmi vállalkozások, főleg a plázák működése révén.
Az általános tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter és a vidékfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszter részvételével tevékenykedő bizottság véleménye alapján a kereskedelemért felelős miniszter adhatna felmentést. A tilalom a javaslat szerint 2012. január elsején lép életbe, és 2014. december 31-én veszti hatályát.
A plázák és a plázastop
Mint azzal korábbi elemzésében a Pénzcentrum.hu is foglalkozott, az építési korlátozás elsősorban a tervezett terjeszkedésüket már nagyjából befejezettnek tekintő élelmiszerláncoknak és a meglévő bevásárlóközpontok tulajdonosainak kedvez, hiszen jellemzően ezt a két szegmenst érintené a szabályozás. A bevásárlóközpontoknak minden típusa (klasszikus pláza, outlet center, hipermarket, stb.) beleesik ugyanis a 300 négyzetméternél nagyobb kategóriába, tehát a kormányszóvivő által bejelentett döntés értelmében új projektek nem kaphatnak építési engedélyt a moratórium időszaka alatt.
Bár azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magyarországi bevásárlóközpont-piac teljesen telített lenne, hiszen lokális és tematikus piaci igények még létezhetnek, azonban a hazai bevásárlóközpontok (plázák) építési hulláma alapvetően a vége felé közelít. A plázastop életbelépésével tehát értelemszerűen jól járnának a már meglévő bevásárlóközpontok, hiszen a potenciális új versenytársak kizárása növelné a már megvalósult kiskereskedelmi ingatlanok értékét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nagy vesztesek: Aldi, Lidl, Penny
A plázastop az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtja, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 300 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. Ezen diszkontláncok Magyarországon egyébként agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Most azonban jó időre véget vetnek a terjeszkedésüknek, hiszen a láncok üzleti modelljükből fakadóan csak és kizárólag a meghatározott alapterület feletti egységekben gondolkodhatnak. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban.
A további láncok közül a Tesco hipermarketek terjeszkedése jelentősen lelassult, illetve a kisebb üzletekre fókuszál (Tesco Expressz). Hasonló cipőben járnak a Spar lánc kisebb üzletei, a City Spar boltok is, melyek jellemzően 500-600 négyzetméteres eladótérrel rendelkeznek, így a plázastop az őterjeszkedésüket is meggátolná.