Ezt nem árt, ha tudod: e nélkül aligha gazdagodsz meg

A Magyarországon működő vállalkozások 99 százaléka mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozás. Ez a szektor állítja elő a GDP 45 százalékát, s a munkavállalók 60 százalékát - több mint 2 millió főt - foglalkoztatja. Nem kétséges, a gazdaság egészének stabilizációja múlik azon, hogy a kkv-k képesek-e fejleszteni, növekedni. Ehhez azonban forrásbevonásra van szükségük. A bankok viszont egyre óvatosabbak a hitelkihelyezésekben, s csak azt a vállalkozást kívánják segíteni, amely nagy eséllyel vissza tudja fizetni a kölcsönt.

A vállalkozás sikeres működtetéséhez elengedhetetlen, hogy olyan üzleti stratégiát dolgozzon ki, amellyel 3, 5, 10 év múlva is sikeresen tud működni. Meg kell határozni a cég filozófiáját, küldetését, a rövid- közép és hosszú távú céljait.

Természetes dolog az, hogy magában egy üzleti tervre egyetlen beruházást sem finanszíroznak meg a bankok. Még a meghatározó mutatók pontos felvázolása sem mindig segít hitelhez jutni, de az üzleti terv mégis olyan alapvető dolog, amitől nem lehet eltekinteni. Ehhez sok esetben pénzügyi szakembert kell felvenni, de a bankunktól is kérhetünk tanácsot.

Egy üzleti tervvel nemcsak hitelhez juthatunk könnyebben, de saját működésünket is nagyobb eséllyel láthatjuk át. Megfelelő irányszámok kidolgozásával és értékelésével a legnehezebb időkben is pontosan láthatjuk a problémák forrását.

Piackutatás nélkül nem üzlet az üzlet

Egy üzlet tervezésének mindig a piackutatással kell kezdődnie. Ehhez először is fel kell mérni az adott iparág, vagy szolgáltatási terület jellemzőit, a piac méretét, a vállalkozás által megszerezhető részesedést, a növekedési esélyeket, illetve a hátráltató tényezőket. Készíteni kell egy listát a legfontosabb versenytársakról, és többféle tényező alapján össze kell vetni a saját vállalkozás, illetve az előállított termék, vagy nyújtott szolgáltatás főbb jellemzőivel.

Az üzleti tervben be kell mutatni a vállalkozás fő termékeit, szolgáltatásait, s ki kell emelni, hogy azok mitől lesznek különlegesek, miért akarják a fogyasztók megvásárolni. Előfordulhat, hogy különböző termékekre különböző célcsoportokból kerülhetnek ki a vásárlók.

Részletesen be kell számolni a termék előállításának költségeiről. Ezzel egyidejűleg azt is meg kell határozni, hogy a sikeres értékesítéshez milyen árazási politikát kell folytatni. Ehhez fel kell mérni, hogy a célcsoport mennyire árérzékeny, milyen árengedmény-stratégiát lehet alkalmazni. Az induló ár lehet költségalapú, keresletalapú, illetve versenytárs alapú árképzéssel képzett ár. Bármelyik formát választja a vállalkozás, döntését kalkulációval célszerű alátámasztania. Mindezek alapján előrejelzést kell készíteni a várható bevételekről.

A terméket el kell juttatni a vevőhöz

Az üzleti terv nagyon fontos eleme az alkalmazni kívánt reklám és közönségkapcsolati program. A reklám az informálást, a vevők befolyásolását szolgálja, védi a terméket a konkurenciával szemben. Bár költséges tevékenység, de a siker egyik fontos eszköze, hiszen a vásárlót tájékoztatni kell az elérhető termékekről, szolgáltatásokról, és orientálni kell a választásában.

A marketing stratégia lehet:

Piacvezető stratégia: piaci részesedés magas, a vállalkozás diktál a piacon, folyamatos az innováció, a vállalkozás nem hagy támadási felületet.

Piackihívó stratégia: piaci fejlődés jellemzi, a vállalkozás a piaci részesedés agresszív növelésére törekszik.

Piackövető stratégia: általában magas színvonalú termék, alacsony költségek jellemzik, gyakran ad a célpiacnak kedvezményt.

Meghúzódó stratégia: általában a kisvállalkozásokra jellemző, olyan piaci szegmenseket keres, melyeket a nagyvállalkozások üresen hagynak.

Az üzleti tervben be kell mutatni a cég telephelyét, eszközeit, részletes információkat kell közölni az alkalmazott munkaerőről, a vállalkozás környezetéről. Be kell mutatni a legfontosabb beszállítókat, s azt is fel kell térképezni, hogy az üzleti partnerek milyen hitel- és szállítási politikát alkalmaznak. Fontos információ az is, hogy a vállalkozás tervezi-e, hogy hitelbe is értékesít, ha igen, milyen feltételek mellett. Ennek alapján az üzleti tervben azt is be kell mutatni, várhatóan hogyan alakulnak a kinnlevőségek.

Végül, de nem utolsó sorban, jöhetnek a pénzügyek

Nincs üzleti terv az induló költségek pontos bemutatása nélkül. Részletezni kell az épületek, ingatlanok értékét, a szükséges felújítási költségeket, a gépekre, termelési eszközökre, bútorokra, irodabútorokra fordítandó összeget, az irodai, adminisztrációs költségeket (bérleti díj, rezsi, jogi és könyvelési díj, biztosítás, induló fizetések), s fel kell mérni - ha van - a kezdő árukészletet is. Emellett be kell mutatni a várható reklám- és promóciós költségeket, illetve az egyéb kiadásokat is.

Ezekkel szemben meg kell jelölni, hogy mekkora a vállalkozás kezdő működő tőkéje, az egyes befektetők mekkora összeggel szállnak be a vállalkozásba, és mekkora üzletrészhez jutnak. A vállalkozás megfontoltságának egyik fokmérője, hogy mekkora biztonsági tartalékot képez arra az esetre, hogy át tudja hidalni az esetlegesen megváltozó piaci körülményekből adódó nehézségeket.

Banki hiteleknél nem lehet cél a mindenáron történő pénzszerzés, hanem a pénz, mint eszköz jelenjen meg az üzleti tervben meghatározott feladatok eléréséhez úgy, hogy az üzletnek vesztese ne legyen.

Jövedelemterv: a vállalkozás jövedelmezőségéről ad átfogó képet. Tartalmazza a vállalkozás bevételeit fő bevételi források szerint, a vállalkozás költségeit fő költség nemek szerint, az egyéb ráfordításokat, valamint az üzemi tevékenység eredményét.

Pénzforgalmi terv: a tényleges pénzbevételek és pénzkiadások egyenlege. Az induló vállalkozásnak az első évben, havi bontásban feltétlenül meg kell terveznie a várható pénzforgalmát. Szükség lehet ennél részletesebb, például heti bontásra is. A későbbi években a fizetőképesség megítéléséhez célszerű legalább negyedéves bontásban elkészíteni a pénzforgalmi tervet. A pénzforgalmi tervet úgy kell elkészíteni, hogy mindig legyen benne a becsült bevételeik és kiadások bevételi többlete felett tartalékként néhány napi értékesítésnek megfelelő rendelkezésre álló pénzkészlet.

Fedezeti pont elemzés: arról ad képet, hogy a vállalkozásnak mekkora mennyiséget szükséges értékesítenie ahhoz, hogy a bevételei éppen fedezzék az összes költségeit. Ekkor a vállalkozás jövedelme éppen nulla.

Előzetes mérleg: tartalmazza a vállalkozás nyitó mérlegét, a várható helyzetét az első év, illetve a tervben szereplő évek végén (záró mérlegek).

Pénzeszközök forrásainak és felhasználásának terve: megmutatja, hogyan használták fel a vállalkozás jövedelmét, és az milyen hatással volt a vállalkozásra. Erre a célra az úgynevezett cash-flow kimutatást szokás alkalmazni, ez részletezi azokat a fő tényezőket és területeket, amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzeszköz-mozgás tartozik. A számviteli törvényben előírt cash-flow kimutatás három fő részből áll: a szokásos tevékenységből, a befektetési tevékenységből, illetve a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változásból. Ezek együttesen jelenítik meg az üzleti év teljes pénzeszköz-állomány változását.

A terv útmutató, de állandóan formálni kell

Az üzleti tervet elkészülte után nem szabad fix útmutatóként felfogni. Időről-időre meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás tényleges teljesítménye mennyiben igazodik az előzetes elképzelésekhez. Ráadásul a piac és a gazdasági, jogi környezet is állandóan módosul, így a tervet is rendszeresen felül kell vizsgálni, s a megváltozott viszonyokhoz kell igazítani.