Plázastop: akik rettegnek és akik nyerhetnek

A képviselők ma folytatják annak az LMP-s javaslatnak az általános vitáját, amely a kereskedelmi központok - azaz a 400, százezresnél népesebb települések esetében 800 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok és hipermarketek - építésére és működtetésére vonatkozó szabályok megalkotásáig plázastopot rendelne el.

A plázastopról szóló javaslatot az LMP politikusai (Szabó Rebeka, Schiffer András, Vágó Gábor, Scheiring Gábor, Ertsey Katalin) nyújtottak be, de tárgysorozatba vételét a Fidesz-frakció is támogatta. A Magyar Nemzetnek korábban a parlament fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja, Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy még az év végére megszülethet a jogszabály.

Minimumszabályok, környezeti hatás

A törvényjavaslat általános indoklása szerint a cél az, hogy a kereskedelmi központok, azaz a 400, illetve százezer főnél nagyobb településeken 800 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok (plázák) és kereskedelmi egységek (hipermarketek) létesítésének és működtetésének törvényi minimumszabályait meghatározza. Mint a javaslatot benyújtó LMP-s képviselők indoklásukban írják, a kereskedelmi központok létesítése lökésszerű hatást gyakorol társadalmi, gazdasági és természeti környezetükre. A közvetlen hatások (így a hagyományos kiskereskedelmi egységek forgalmának csökkenése, a megnövekedett gépjárműforgalom, a városkép átalakulása) mellett a közvetett hatások is jelentősek, így az érintett településen az életminőséget alapjaiban befolyásoló változások történnek.

Mint az indoklás fogalmaz, a kilencvenes évek közepén megjelent központok mára jobban lefedik az országot, mint a mentőközpontok, ám a kereskedelmi forma kétségtelen, a vásárlási szokásokat is átalakító piaci sikere, az ebből következő erős piaci verseny, illetve az érintett önkormányzatok egyoldalú, gyakran a földterületek alulértékeltségével párosuló anyagi érdekeltsége folyamatosan fűti az új beruházásokat, holott nyilvánvaló, hogy már a már létrejött kapacitás egésze sem tartható fenn hosszú távon - a helyzet pedig komplex megoldást igényel.

Szakmai szervezetek: negatív hatása lehet

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalása szerint a törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát.

A szakmai szervezetek szerint az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Érvelésük szerint a kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok különböző típusai 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.

A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az év első hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. A kiskereskedelmi forgalom a GDP tíz százalékát adja. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassítani fogja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést.

Közleményükben az erős verseny mellett is kiállnak, hiszen mint írják: "a kiskereskedelmi szabad verseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető."

Megfékezni a diszkontláncokat

A Portfolio.hu korábbi elemzése szeritnt az LMP javaslata az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtaná, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 400, ill. 800 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. A diszkontláncok Magyarországon agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Válság ide vagy oda, 2010-ben mindkét német óriás növelni tudta az árbevételét 2009-hez képest: a Lidl 191,2 milliárdról 221 milliárdra, az Aldi 49,1 milliárdról 52,6 milliárdra bővült.

A diszkontláncok üzletei minden esetben meghaladják a 800 négyzetméteres területet és sajátos üzleti modelljükből fakadóan nem is tudnák 400 vagy 800 négyzetméter alá szorítani. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy nagyjából ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban.
 
Természetesen nem állt meg teljesen a hipermarketek expanziója sem, néhány új nagy alapterületű hipermarket (pl. Tesco) épülhetne még Magyarországon, azonban összességében a piacon már erős pozícióval rendelkező láncok (Tesco, Auchan, Spar, Reál) nem járnának rosszul a diszkontláncok megfékezésével. Az élelmiszerláncok közül emellett a nyertesek vélhetően a magyar láncok, így a CBA és a Coop lehetnek, hiszen ezeknek az üzleteik jellemzően nem érik el a 400, ill. 800 négyzetméteres határt.