Továbbra is könnyű a vagyonkimentés: nem használt a csődtörvény

Szemben a korábban hatályban lévő szabályozással a 2009. szeptember 1-én módosított Csődtörvény lehetővé tette az azonnali ideiglenes moratórium intézményét, melynek keretén belül az adós már biztonságosan közzétehette fizetési nehézségeit, nem kellett attól tartania, hogy egy biztosított hitelező azonnal kiemeli a vagyonából a talpra álláshoz nélkülözhetetlen eszközöket. Ugyanakkor a hitelező is biztonságban lehetett, mert a korábbinál szélesebb jogosítványokkal rendelkező vagyonfelügyelő elméletileg meg tudja akadályozni a csalárd vagyonkimentést. A felszámolással és követeléssel foglalkozó cégek azt várták az új szabályozástól, hogy az kedvező folyamatokat indít be a magyar gazdaságban. Azonban nem így történt.

"Az egyetlen jelentős különbség, amit sokan kihasználnak, hogy a felszámolás mai előírásaival szemben sokkal egyszerűbb egyezséget kötni a csődeljárás alatt" - mutatott rá a társaság magyarországi fióktelepének vezetője.

Az utóbbi egy év alatt továbbra is jelentősen, több mint 20%-kal emelkedett a felszámolási eljárások száma Magyarországon, és ami különösen kiábrándító, hogy ennek üteme is növekedést mutat hónapról hónapra. Az első háromnegyed évben 13 ezernél is több céget számoltak fel, és eközben a megelőző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt azoknak a cégeknek a száma is, amelyeket saját tulajdonosaik zárattak be. Az év első kilenc hónapjában indított végelszámolások száma 10%-kal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt értéket, és a felszámolások ütemének növekedéséhez hasonlóan meredek emelkedést jelez, hogy a szeptemberben indított végelszámolások száma mintegy egyharmadával haladja meg az egy évvel korábbiakat. A mintegy tízezer végelszámolás csaknem kétharmada pedig szintén felszámolásba megy át. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a vállalatok számláinak 9%-át a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki Magyarországon, és ez a jelenség egyértelmű romlást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán 5% volt ez az arány. Hozzátette, hogy míg a 60-90 nap közötti késedelem a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már jelentősen csökken annak az esélye, hogy a cég pénzéhez jusson.

"Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a 2009. szeptember 1-én életbe léptetett csődtörvény nem érte el a kívánt hatást. A gazdasági élet továbbra sem tisztul, a bajba került cégek tulajdonosainak egy része inkább csak időhúzásra és vagyonátmentésre használja a csődeljárás intézményét. Még a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt kell követeléskezelőhöz fordulni, hogy az adósságot kifizessék az üzleti partnerek" - állította Harka Péter. Hozzátette, hogy a hatékony és gyors követeléskezelés egy időigényes és speciális szakértelmet igénylő folyamat terhét veszi le a cégek válláról, valamint csökkenti a leírandó veszteségek arányát, és a számla ellenértéke is rövidebb idő alatt folyik be.

A cég adatai szerint a magyar cégek kisebb arányban veszik igénybe a követeléskezelési szolgáltatásokat a világátlaghoz viszonyítva, annak ellenére, hogy a hatékony behajtás létszükséglet a cégek egészséges működéséhez. Mindössze a magyar cégek 13%-a fordult külsős követeléskezelőkhöz, míg az európai 29%, a világátlag pedig 32% ezen a területen.

A szakértő ugyancsak furcsállja, hogy idén szeptemberben mintegy másfélszer annyi új céget jegyeztek be Magyarországon, mint egy évvel korábban, miközben a válság javában tombol. A fióktelep vezető úgy gondolja, hogy nem feltétlenül a magyarok vállalkozási kedve nőtt olyan ütemben, amelyet a gazdasági környezet egyáltalán nem indokol, hanem bizonyos esetekben így próbálnak új céget alapítani a korábbiakat szándékosan bedöntő vállalkozók.

Figyelembe véve a külső követeléskezelési módszerek alacsony alkalmazási arányát, valamint a Magyarországon tapasztalható fizetési morált, a vállalkozásoknak nagyobb számban kellene időben követeléskezelőkhöz fordulniuk, hogy megelőzzék a veszteségeket.