Pénzcentrum • 2010. június 30. 09:32
A körbetartozás, illetve lánctartozás hosszú évek óta komoly probléma a magyar cégek körében, különösen az építőiparban. A tartozások végösszege országos szinten több száz milliárd forint is lehet, sok cég pontosan emiatt szűnt meg - írja a Napi Gazdaság.
Az építőipari körbetartozások felszámolása érdekében vezették be azt a törvényi szabályt, amely kimondta, hogy az építési vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon jelzálogjog illeti meg, biztosítva a vállalkozói díjkövetelés kifizetését. Ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánybíróság március végén eltörölte.
Körbetartozás: megbukott a rendelet, nincs kötelező jelzálogjog
A döntést röviden a jog.wb.hu úgy foglalja össze, hogy a jelzálogjogra vonatkozó szabályt a Polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza, az országgyűlés célja a körbetartozások enyhítése volt, amivel az Alkotmánybíróság is egyetértett, a célhoz vezető út meghatározásával azonban már nem.
A taláros testület kimondta, hogy a szabályozás egyrészt nem elég pontos, másrészt aránytalanul korlátozza a megrendelők tulajdonhoz való alkotmányos jogát és a jogbiztonságot. Nem lehet ugyanis a jogszabályi előírásból pontosan meghatározni, hogy mikor, milyen összegre jegyeztethetne be egy vállalkozó jelzálogot a megrendelő ingatlanára. A jogszabály arra sem tért ki, hogy mi a teendő akkor, ha a megrendelő vitatja a vállalkozó követelését, mert az hibásan, vagy egyáltalán nem teljesített.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az előírás nem ad pontos iránymutatást arra sem, milyen formában kellene megkötni a vállalkozói szerződést, hogy a jelzálogjog az ingatlan tulajdoni lapjára is rákerülhessen. Kell-e ehhez a megrendelő - az ingatlantulajdonos - hozzájárulása vagy anélkül is bejegyezhető lenne-e a jelzálogjog. Mindezek pedig jogbizonytalansághoz vezetnek, hiszen a szabályozás nem teljes körű, így azt esetről esetre eltérően is alkalmazhatnák.
A gyakorlatban a hatályon kívül helyezésig nem fordultak elő tömegesen ilyen jelzálogjog-bejegyzések. Kérdés az is, hogy a körbetartozásokat milyen más eszközzel lehetne felszámolni.