Ez aztán a kemény dió: hogyan vállalkozzunk családban?

A családi vállalkozás társas magány?

Egy családi vállalkozásban óhatatlanul szerepet játszanak a női és férfi előítéletek egymással szemben. Dr. Soltész Anikó felnőttképzési vezető elénk tárta a Seed Alapítvány működése során felhalmozott tapasztalatait ezzel kapcsolatosan.

Így a nők tipikus előítélete, hogy a férfiak kitartóak, határozottak, kockázatvállalóak, jó vállalkozók, s kapcsolati tőkéjük a bölcsőtől a sírig tart. A férfiak viszont általában úgy gondolnak a nőkre, mint analitikus gondolkodású, jól terhelhető, óvatos döntéshozó, aki jó adós, s jól kommunikál.

A felnőttképzési vezető tapasztalatai szerint 1997-től volt egyre inkább jellemző, hogy házaspár-vállalkozók jelentek meg, akiknek a gyerek ott volt a jövőképben, s ez befolyásolja a döntéseiket. Ekkortól a családi vállalkozásokon belül érezhetően megváltoznak a hangsúlyok, hiszen közös jövőről beszélnek, a jó tulajdonságokra koncentrálnak, a házaspár kiegészíti egymást. Ez immár azt jelenti, hogy közös vállalkozóvá válnak, s egyfajta belső ügyfélszolgálat jön létre, az egyik fél lemond valamiről, de ezt másnap visszakapja.

Manapság a családi vállalkozásokkal kapcsolatosan egyre gyakrabban kerül napirendre a visszaforgatás vagy a felélés dilemmája, különösen azoknál a mikro-vállalkozásoknál, ahol egyébként is keveredik a családi kasszával a vállalkozás pénztára. A családi vállalkozásokkal kapcsolatosan egy máig megoldatlan gyökérprobléma a kommunikáció hiánya, vagy a rossz kommunikáció. Egy másik örökös problémát a bizalomhiány képez Dr. Soltész elmondása szerint.

A felnőttképzési vezető kiemelte, a családi vállalkozás megteremtéséhez harmóniára van szükség, azonban a harmóniakeresés konfliktusokkal jár, így utódlást szeretnének a szülők, de ehhez nem adnak működő kooperációs mintákat. Emiatt pedig sok családi vállalkozás a társas magány színhelye.

Emellett ma még az is nehezíti a helyzetet, hogy a vagyonmegosztás kérdése gyakran megelőzi az utódlást, ilyen például a válás.

A felnőttképzési vezető végül azt a következtetést vonta le, hogy csak a tanuló vállalkozások lehetnek sikeresek, növekvők, innovatívak. Üzleti tervezést, innovációt, időbeosztást, pénzügyeket, szabály-ismereteket, feladatok időbeli és pontos átadását, demokratikus vezetést kell tanulni.

Milyen egy magyar kisvállalkozás - hullámszerű váltás jön

A Budapest Bankkal közösen készített nemrégiben felmérést a családi vállalkozásokról a Budapest Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központ (BCE KFK), ennek eredményeivel kapcsolatosan Dr. Szirmai Péter a BCE KFK igazgatója a vállalkozások életciklusával, illetve az utódlási problémákkal kapcsolatosan elmondta, ma a világon a vállalkozók 5-7 százaléka válik ki évente és vált. Magyarországon azonban ez nem így van, ugyanis itt egy nemsokára egy hullám jön azok között, akik elérik a nyugdíj-korhatárt, ez pedig az egyéni problémák mellett egy foglalkoztatási, munkaszervezési kihívás is.

A vállalkozások kapcsolati rendszerével kapcsolatosan az igazgató elmondta, a nyolcvanas évek elején a vállalkozók ezt tulajdonképpen kapták, eleinte nem volt nagy gond, hiszen kezdetben a vállalkozók a negyvenes korosztályból kerültek ki. Ebben az időszakban még könnyen lehetett kimazsolázni a jó alkalmazottat, ma már más a helyzet, egymástól kellene elcsábítani a munkaerőt. Az utódlással kapcsolatosan egy fontos kérdés: az utód, aki tovább viszi a céget, hogyan lesz alkalmas arra, hogy továbbvigye a céget?

A vállalkozói boom a kilencvenes évek első felében következett be Magyarországon, így 2000-ben már több mint 1 millió bejegyzett vállalkozás volt itthon. Figyelembe kell venni ezeknek a vállalkozásoknak a 70-75 százaléka működik valóban. Dr. Szirmai szerint sok cég azért lett fantomcéggé, ami azért vált azzá, mert elmúlt a piaca, vagy valamilyen konfliktus jött közbe.

Filep Judit, BCE Kisvállalkozás-fejlesztési Központ PhD hallgatója a kutatás eredményeinek bemutatása közben elmondta, az utódlás azért fontos egy családi vállalkozásban, mivel a generáción átívelő folytonosság álma áthatja a céget. A küszöbön álló generációváltás pedig egy fontos próbakő, az utódlás pedig kritikus a családi vállalkozások számára, mert kockán forog az egész vállalkozás.

A felmérés során megkérdezett 279 vállalkozó fele a következő 5 évben lesz érintett az utódlásban, azaz az adatok igazolták a teóriát, miszerint tömeges és lökésszerű utódlás várható. A legnagyobb kihívást a leginkább megfelelő utód megtalálása jelenti, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a gyermek át akarja venni a céget.

Emellett az előd döntése a visszavonulásról is nehéz feladat. Problémát jelent ugyan, azonban kisebb kihívás az átmeneti időszak, az utód elfogadtatása. Nem jelent kihívást viszont a családi belviszályok rendezése, a nem őszinte kommunikáció, illetve a vállalkozáson belüli ellenállás.

A válaszadók szerint a jó utód jó szervező és kommunikáció képességekkel, szakmai ismeretekkel rendelkezik, tud bánni a pénzzel, ismeri az iparágat, a versenytársakat, és a vállalkozást. Az utódlás szempontjából kevéssé fontos a nem, az életkor és a rokoni kapcsolat.

A megkérdezett vállalkozások 75 százaléka nevezhető valóban családi cégnek, ahol több családtag is tulajdonos, vagy a családtagok meghatározó szerepet töltöttek be a cég vezetésében, irányításában. A valóban családi vállalkozások 44 százaléka képzel el tiszta családon belüli utódlást.

A megkérdezettek 41 százaléka már családon belül megtalálta az utódot, 9 százalék pedig családon kívül. Ezzel szemben 20 százalék még nem találta meg a megfelelő utódot, 26 százalék szerint pedig még nem is kell megtalálni az utódot. Ez utóbbi csoport 3 alcsoportra bontható, ide tartoznak azok, akik számára az életkor miatt még nem lényeges az utódlás, azok akik elérkezettnek látták az időpontot, azonban nem találják a megfelelő utódot, s egy ilyen kijelentéssel vigasztalják magukat, illetve azok is ide tartoznak, akik idősek, de nem akarják átadni a céget, mert a saját fontosságuk bizonyítéka az, hogy visszavonuláskor a cég összeomlik.

Dr. Szirmai Péter kiemelte, hogy attól még hogy egy vállalkozás családi, egyáltalán nem biztos, hogy kicsi, elég, ha például a hazai Zwackra gondolunk. A családi vállalkozások teljesítménye pedig igen sok esetben meghaladja a nem családi vállalkozásokét. A családi vállalkozások erőssége a pénzügyi stabilitás, az alacsony eladósodottsági szint, a piac változásaira történő gyors reagálás, az alacsonyabb adminisztrációs költségek, a generációk közötti tudástranszfer, valamint a magas minőségű termékek és szolgáltatások.