Drámaian romlott a hazai cégek fizetőképessége

2006-ban a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 17,8 százalékkal ugrott meg, ami háromszorosa a 2005-ben mért 5,8 százalékos emelkedésnek, eközben a regisztrált cégek száma csupán 2,13 százalékkal emelkedett, tavaly már nagyjából minden harmincadik hazai cég került válságba - derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A felmérésben a csődöket és a felszámolási, illetve végelszámolási eljárásokat összevontan fizetésképtelenségi eljárásoknak tekintették.

A fizetésképtelenségi eljárások megyénkénti számát vizsgálva kiderül: a területi eloszlás - jórészt a cégek működési helyének megfelelően - igen egyenetlen. Az eljárások közel 42 százalékát Budapesten folytatják le, miközben a második helyen álló Pest megyére már csupán az ügyek 11 százaléka jut. Az ügyek 65,6 százalékát Budapesten, illetve Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Csongrád megyében regisztrálják, ahol a hazai vállalkozások közel azonos hányada, 62,6 százaléka működik.

Nógrád megyében kell a hitelezőknek leginkább pénzükért aggódni, mivel ott tavaly minden 15 cég képtelen volt kötelezettségeinek eleget tenni. A szomorú második helyet a 2005-ös adatok alapján még negyedik Somogy kapta, ám az előrelépés elsődleges oka nem az itt tapasztalható látványos romlás, hanem a korábbi második és harmadik Hajdú-Bihar és Csongrád javuló mutatói. Fizetésképtelenség szempontjából a legbiztonságosabbnak továbbra is Győr-Moson-Sopron és Vas megye számít, míg a harmadik helyre a középmezőnyből Borsod lépett elő.

Az iparág szerinti bontást nézve kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett. Ezek mellett az ingatlangazdálkodási és a turisztikában, vendéglátásban érdekelt vállalkozások vannak nagy számban az eljárás alá vontak között. Így ez az öt ágazat - a vizsgált 23-ból - együttesen az esetek 57,5 százalékáért felelős.

A magasabb szám azonban nem jelent automatikusan nagyobb kockázatot is, hiszen az említett ágazatokba tartozik a regisztrált társaságok több mint 49,2 százaléka. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot vizsgálva az látszik, hogy 2005 óta érdemi változás nem történt kockázati rangsorban.

2007-ben az ágazati kockázatokat Magyarországon döntően a gazdaságpolitika változása befolyásolja, ráadásul fizetőképesség tekintetében a regionális és európai trendek is inkább stagnálást vagy romlást ígérnek. Aggasztó az is, hogy az utóbbi években először fordult elő, hogy egy régióban kevesebb cég jött létre, mint amennyi megszűnt - emelte ki Mikael C. Szabó, a Coface Hungary ügyvezetője. A különféle megszorítások nyomán a háztartások kereslete csökken, miközben a költség oldalon a növekvő infláció - így például a gáz drámai drágulása - nyomán komoly béremelési igények jelentkeznek. Ráadásul a hazai bankszektor egyáltalán nem kezeli partnerként a magyar cégek többségét. Ezért itthon a kockázatok növekedésével kell számolni.

A helyzet annál is inkább aggasztó, mert tapasztalatok szerint a Magyarországon működő cégek többsége még a legelemibb lépéseket sem teszi meg annak érdekében, hogy csökkentse a kinnlevőségeivel kapcsolatos kockázatokat. Jellemzően csak azon néhány száz vállalat köt biztosítást követeléseikre vagy szerez be néhány ezer forintért céginformációt kereskedelmi hitel nyújtása előtt, amelynek ezt külföldi anyacégük előírja.

Természetesen a kockázat kezelési kultúra terjedése sem állhatja útját a gazdasági szerkezet átalakulásának. Hosszú távon az importra építő, érdemi versenyelőny nélküli cégek tömeges megszűnésére kell felkészülni, s a Coface úgy véli, a kereskedelem helyett az egyedi ötletre épített gyártással lehet a vállalkozások hosszú távú fennmaradását biztosítani - mondta az ügyvezető.