Durván többet ér a pénzed, ha te is ide mész nyaralni

A múlt héten mi is foglalkoztunk vele, hogy a K&H biztos jövő indexe szerint a magyarok 37 százaléka, tehát közel minden negyedik honfitársunk nem megy nyaralni idén. Azok, akik nem utaznak, túlnyomó részt (59 százalékban) a pénzhiány miatt tesznek így, 22 százalékuk a nyaralásra költött összeg helyett inkább megtakarít, 12 százalék pedig időhiány miatt nem utazik el. A bank felmérése szerint a nyaralást tervezők átlagosan 194 ezer forintot terveznek elkölteni utazásra, mindemellett ez nem személyenként, hanem utazásonként értendő. Magyarország társadalma nemcsak abból a szemszögből van szétszakadva, hogy tízből hatan mennek csak nyaralni, hanem a pihenésre szánt összegek tekintetében is.

A budapestiek az átlagosnál jóval többet, 238 ezer forintot költenének el a pihenésre, a falvakban élőknél ez az átlag 160 ezer forint. A banki kutatásból kiderül, hogy az idén nyaralást tervezők 22 százaléka 50 és 99 ezer forint közötti összeget tud vakációjára fordítani, 19 százalék 100-149 ezer forintot, míg mindössze 8 százalék az, aki 300 és 499 forint közötti összeget szán a nyaralásra.

Az RTL Klub Híradójában a hétvégén foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mennyivel kerül többe idén a nyaralás, mint tavaly. Általánosságban a forint más devizákkal kapcsolatos gyengélkedése, a benzinár-emelkedés és az infláció szintje került elő, mint árdrágító tényezők, mindemellett vannak más körülmények is, amelyek befolyásolják egy-egy nyaralás árát.

- nyiltakozta a Pénzcentrumnak Kelemenné Koltai Katalin, a Télen-Nyáron Utazási Iroda ügyvezető igazgatója. 

Idén jelentős változás, hogy a szokásos helyszíneken túl, nagyon sokan utaznak el Egyiptomba, ahova szinte minden nap indul már charter-gép, és Kelemenné Koltai Katalin elmondása alapján rendszeres, hogy pluszjáratokat is be kell iktatni a nagy érdeklődés miatt. Az utaztatási szakember azt is közölte a Pénzcentrummal, hogy a magyarok kezdik maguknak felfedezni Albániát, mint úti célt, ami még mindig olcsó, különleges utazási célpontnak számít.

Törökországgal kapcsolatban tévhit, hogy a magyarok nagyon félnének azoktól a biztonsági kockázatoktól, melyeket sokan az országnak tulajdonítanak, jelenleg is sokan választják ezt a helyszínt nyaralásukhoz.

- mondta el a Pénzcentrumnak Kelemenné Koltai Katalin, aki hozzátette, hogy a török líra gyengélkedése nemigazán befolyásolta a csomagok árait, azokért forintban ugyanannyit kell fizetni, mint tavaly.

Azoknak viszont, akik nem utazási irodán keresztül, hanem saját szervezésben állnak neki nyaralást szervezni, fontos lehet, hogy hogyan alakult az elmúlt egy évben az infláció, illetve a forint árfolyama a célország devizájához képest. A Gfk tavaszi kutatása szerint azok között, akik külföldi nyaralást terveznek (ők a lakosság 22 százaléka), Horvátország a favorit, a külföldre készülők 24 százaléka választja az országot. Kedvelt úti célnak számít a magyarok körében még Görögország (13%), továbbá Románia (Erdély) (12%), Olaszország (10%), Spanyolország (7%), Németország és Ausztria (5-5%) is. Nézzük tehát, hogy ezen országokban miképpen változtak az árak az elmúlt 12 hónapban, illetve hogy hogyan alakult a forint árfolyama.

Horvátországban a 2018. májust megelőző egy évben 1,9 százalékkal nőttek az árak, de az élelmiszer és a nem alkoholos italok ára ennél valamivel alacsonyabb mértékben, 1,5 százalékkal emelkedett a Trading Economics adatai szerint. A hotelek és az éttermek árai ennél nagyobb mértékben, 3 százalékkal nőttek, a közlekedésért 4,1 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly, az alkohol- és cigarettaárak pedig átlagosan 2,9 százalékkal emelkedtek. Az országba utazó magyarok számára fontos lehet, hogy a horvát autópályákon idén is kell tízszázalékos szezonális (nyári) felárat fizetni. A horvát autópályákat kezelő vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint

• a Zágráb és Split közötti szakasz 200 kunába (8761 forint) kerül,

• a Zágráb-Rijeka-szakaszért 77 kunát (3 373 forint) kell fizetni,

• a Letenyétől Zágrábig tartó szakasz 47 kunába (2 059 forint) kerül,

• az Eszék-Zágráb szakasz teljesítésével pedig 135 (5 914 forint )kunával leszünk könnyebbek.

Az infláción és az autópályadíjakon kívül befolyásolja még a költségeket a diesel és a benzin árának hazai illetve horvátországi emelkedése. Hazánkban, az RTL Klub Híradó szombat esti anyagának gyűjtése szerint a 95-ös benzin ára 13 százalékkal emelkedett, a gázolajé pedig 18 százalékkal. Horvátországban hasonló folyamatok zajlottak az elmúlt 12 hónapban. A autotraveler.ru adata szerint a 95-ös benzin ára 13,81 százalékkal, a gázolaj ára pedig 19,53 százalékkal emelkedett egy év alatt. 

A forintnak nemcsak a kunával szemben volt gyenge éve. Egy euróért 305 forintot kellett adni tavaly nyáron, most pedig már 324-et, ez pedig a Görögországba, Spanyolországba, Olaszországba, Ausztriába és Németországba indulókat is érinti. Az árfolyamváltozás önmagában 6 százalékos áremelkedést hoz ezeken a helyeken forintban, azonban az inflációs ráta eltérő volt a különböző országokban. Görögországban például csupán 0,6 százalékkal nőttek az árak egy év alatt, Spanyolországban 2,1 százalék volt az infláció, Olaszországban 1, Ausztriában 1,9, Németországban pedig 2,2 százalékkal emelkedtek az árak a májust megelőző egy évben.

Az eurozónán kívül található Románia (így pedig Erdély is), ahol 5,4 százalékkal nőttek az árak a 2018. májust megelőző egy évben, az árak emelkedését ráadásul forintban még fokozza is, hogy tavaly nyáron még 66,5 forint volt egy lei, most pedig már 69,5 forint. Ez az árfolyammozgás már önmagában 4,5 százalékos áremelkedéshez vezet forintban.

A népszerű országok közül Törökországban van keresnivalója annak, aki a tavalyi árszintnél olcsóbban szeretne nyaralni. A török líra értéke ugyanis egy év alatt 78 forintról 59 forintra zuhant be, ami 24 százalékot meghaladó gyengülés, az infláció mértéke viszont ettől jelentősen elmaradt, a 2018. májust megelőző egy évben 12,15 százalékos volt. Mindemellett azt is bele kell kalkulálni az utazásba, hogy a turistákat jellemzően érintő közlekedési költségek 20 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a nem alkoholos italok és élelmiszerek ára csupán 11 százalékkal nőtt, a hotelek, kávézók, éttermek árai 12,51 százalékkal emelkedtek, cigarettáért és alkoholos üdítőért pedig csupán 1,05 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly..

Ez azt jelenti, hogyha tavaly 100 lírát kellett fizetnünk egy hotelszobáért, akkor most jellemzően 115-öt kell, de tavaly 100 líráért még 7800 forintot, idén viszont 115 líráért csak 6785 forintot kell fizetni, tehát a magyarok pénze 13 százalékkal lett ebben a szektorban értékesebb, mint egy évvel korábban.