Szabályosan özönlenek Magyarországra a lengyelek, spanyolok, japánok: ezek a kedvenc vidéki helyeik

Turisztikai konjunktúra van Magyarországon, amit jól mutat az is, hogy a nagy számban érkező nemzetközi vendégek tavaly nyárhoz képest országosan közel 6%-kal több, csaknem 8 millió vendégéjszakát töltöttek a hazai szálláshelyeken. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint ezek mintegy felét, 49%-át a fővároson kívül regisztrálták.

A vidéket felkereső, tavalyhoz képest 5%-kal több, mintegy 1,4 millió nemzetközi látogató pedig közel 4 millió vendégéjszakával gazdagította a fővároson kívüli desztinációkat. A forgalmi sikereknek köszönhetően a külföldiektől származó bevételek vidéken az előző évhez képest 13%-kal bővültek, és elérték a 67 milliárd forintot, a Balatonnál pedig 15%-os volt a növekedés. Ezzel a vidéki szálláshelyek teljes bevételének több mint 30%-át nemzetközi vendégek biztosították. Mindezek az eredmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a turizmus nemzetgazdasági hozzájárulása a GDP több mint 12%-át adja. A II. negyedév szolgáltatás-külkereskedelmi egyenlegének 2,9 milliárd eurós aktívumához pedig mintegy 925 millió euróval járult hozzá. Így a pozitív egyenleg mintegy egyharmadát biztosította.

Az NTAK adatok alapján eközben Budapestet is rekordszámú, 1,7 millió külföldi utazó kereste fel a nyári hónapokban, számuk csaknem 23%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtt mértet. A fővárosba érkező nemzetközi látogatóktól származott a Magyarországon keletkező külföldi vendégéjszakák közel 51%-a. A fővárosban regisztrált mintegy 4 millió nemzetközi szálláshelyi éjszaka a tavaly június-augusztusit is 11%-kal túlszárnyalta.

A fővárosban a legtöbb külföldi vendégéjszakát a brit és német turistákat követően az Amerikai Egyesült Államokból érkező utazók töltötték, tőlük 12%-kal több forgalmat regisztráltak a szálláshelyek. A kiemelkedő nemzetközi turisztikai keresletnek és a főváros vonzásának köszönhetően Budapesten a szálláshelyi bevételek csaknem 90%-a, közel 103 milliárd forint származott a nemzetközi vendégektől.

Tavaszi kampányainknak is köszönhetően alakultak kimagaslóan a június-augusztus beutazószámai. A sikeres főszezonnak azért is nagy a jelentősége, mivel ilyenkor keletkezik az éves külföldi vendégéjszaka-forgalom csaknem 37%-a százaléka, azaz a nyári szezon az éves turisztikai eredményre is kihat ‒ közölte Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója.

A főszezonban Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából és az Egyesült Királyságból utazók töltötték a legtöbb vendégéjszakát Magyarországon, ezek bővülése 9-9%-kal a szlovák és a brit piacról volt a legerőteljesebb.

A legnagyobb mértékű vendégszám-növekedést pedig Kínából regisztrálták, ahonnan tavaly nyárhoz képest megduplázódott a vendégforgalom, míg Spanyolországból 63%-kal, Japánból pedig 42%-kal több látogatót fogadtak a szálláshelyek. Az adatok szerint a top küldőországokból vendégéjszakáik alapján a britek pihentek legnagyobb arányban szállodákban. A magán- és egyéb szálláshelyeken és a kempingekben a lengyelek részesedése volt a legmagasabb.

Az NTAK adatok alapján az is látható, hogy a legtöbb nemzetközi vendégéjszakának a vidéki térségek közül a Balaton, továbbá Debrecen és térsége, Bük-Sárvár, Mátra-Bükk és Budapest környéke szálláshelyei örülhettek. A legnagyobb ütemű növekedést pedig vidéken Debrecen és térsége, Tokaj és Nyíregyháza, valamint a Balaton térség könyvelhette el. A főváros után a legnépszerűbb települések pedig a külföldi vendégéjszakák száma alapján mind fürdővárosok voltak, sorrendben Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred és Bük.

A turisztikai konjunktúra alakulása szeptemberben

A szolgáltatási szektor - és benne a turizmus - továbbra is sokkal jobban teljesít, mint a gazdaság többi szektora. A TKI index szeptemberben kissé elmaradt a GKI EU számára végzett konjunktúra kutatásában mért szolgáltatási szektor konjunktúraindexétől, ugyanakkor meg-haladta a nemzetgazdasági átlagot képviselő GKI üzleti bizalmi indexet (-9 pont). Magasabb volt továbbá az ipar (-11 pont), valamint jóval magasabb a kereskedelem (-17 pont) és az építőipar (-20 pont) indexeinél.

Hasonló üzletihangulat-indexekkel, mint például a VOSZ Barométerrel összehasonlítva kijelenthető, hogy a TKI követi a többi társindex alakulását, tehát a szezonalitás és az üzleti hangulatot befolyásoló negatív externáliák nem feltétlenül turizmus specifikusak.

A TKI index 2024. szeptemberben -4 ponton állt (-100 és +100 közötti skálán értelmezve), mely azt jelenti, hogy az ágazat szereplői helyzetüket enyhén negatívnak érzékelték. Az index értéke 1 ponttal csökkent az év 9. hónapjában, s ezzel együtt 1 ponttal elmarad az egy évvel ezelőtti értékétől. A szálláshely-szolgáltatásban 5 ponttal -4 pontra javult, a vendéglátásban 2 ponttal -3 pontra, míg az egyéb turisztikai szektorban 5 ponttal -5 pontra csökkent az index. Az index mérésének történetében még nem fordult elő, hogy az egyes szektorok várakozásai ilyen közel álljanak egymáshoz.

Amennyiben a 2024 szeptemberi TKI indexet összevetjük az egy évvel korábbival (2023. szeptember), enyhe csökkenést tapasztalunk. Az alszektorok közül a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás indexe nőtt éves összehasonlításban, míg az egyéb turisztikai szektoré csökkent. A méretcsoportok közül a 6-15 fős kivételével mindegyik nőtt vagy stagnált.

A következő három hónapban várhatóan enyhén bővül a kereslet a turisztikai ágazatban igényelt munkaerő iránt. A turizmus foglalkoztatási várakozás indexe (+2 pont) 2024. szeptemberben elmaradt a GKI EU számára végzett konjunktúra-kutatásában mért, a szolgáltatási szektorra számított index értékétől (+6 pont), ugyanakkor meghaladta a nemzetgazdasági átlagot (-3 pont). Magasabb volt az ipar és az építőipar indexénél (-8, illetve -3 pont), elmaradt ugyanakkor a kereskedelem indexétől (+5 pont).

A következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 31%-a növekedést, 23%-uk visszaesést vár a vendégéjszakák számában. A vendéglátásban működők közül 16% vár vendégforgalom növekedést az előző év azonos időszakához képest, 22%-uk pedig visszaesést vetít előre. Az egyéb turisztikai szektorban működők 15%-a vár ügyfélforgalom növekedést az előző év azonos időszakához képest, míg visszaesést 31% vár.