Rideg valóság: egyre kevesebb pénzből nyaral az átlagmagyar, ennyit szánnak rá a családok idén

A Pénzcentrum széles olvasói bázisának köszönhetően rendszeresen végez nagymintás felméréseket, amelyek számos gazdasági szektort érintenek. Rendszeresen mérjük a közvéleményt a pénzügyek, a humán erőforrás, az energiapiac, az infokommunikáció és a szolgáltatások területén. Kutatásaink célja, hogy átfogó és objektív tájékoztatást nyújtsunk a lakosságnak. Legutóbbi felmérésünk során a magyarok utazási szokásait vizsgáltuk, több héten át érkeztek a válaszok az általunk feltett 15 kérdésre, összesen 11 180 válasz. Bár a felmérés nem reprezentatív, mégis reális képet ad a magyarok utazási terveiről, szokásairól és költéseiről.

Tavaly is elvégeztük a kutatást, így lehetőségünk van összehasonlítani az eredményeket és megfigyelni a változásokat. A múlt év leginkább az infláció miatt volt jelentős, 2023 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal voltak magasabbak az előző évhez képest, míg 2024 júniusára ez az arány 3,7%-ra mérséklődött. Most az eredmények második harmadát elemezzük.

Utazási irodán keresztül utazol, vagy inkább egyéni szervezésben?

A farpados légitársaságok és az egyszerűen kezelhető online szállásfoglalási rendszerek térhódításával párhuzamosan terjedt el az a vélekedés főként a fiatalabb generáció körében, hogy egy egyénileg megszervezett nyaralás sokkal olcsóbb, mint ha utazási irodán keresztül vásárolnánk a csomagot. Sok cikkben foglalkoztunk a témával, és azóta sokat változott a világ, ma már kijelenthető, hogy ez nem feltétlenül van így. Persze sok múlik az időponton és a desztináción, de mostanra az irodák felismerték, hogy lépni kell ez ügyben, és számos olyan csomagokat állítottak össze, melyek ár-érték arányban fel tudják venni a versenyt az egyéni szervezéses utakkal.

Természetesen ezt a kérdést is boncolgattuk a kutatásunkban: arra voltunk kíváncsiak, olvasóink melyik megoldást részesítik előnyben, és milyen társadalmi réteg, korosztály veszi igénybe a külső szolgáltatókat. A válaszadóink 73,7 százaléka egyéni szervezésben utazik, 7,45 utazási irodával, 18,8 százalékuk pedig mindkét módon.

Kor szerinti megoszlásban az látszik, hogy kizárólag az irodák szolgáltatásait legnagyobb arányban a 64 év felettiek veszik igénybe, 12,15 százalékuk, legkisebb arányban a 25 év alattiak, 1,81 százalékuk. A kizárólag egyéni szervezés a 25-40 év közöttieknél a legelterjedtebb: 85,21 százalék. A hibrid megoldást legnagyobb arányban a nyugdíjasok veszik igénybe, azaz ők utaznak így is, úgy is.

Iskolai végzettség szerint a legfeljebb 8 általánost végzettek vannak a legnagyobb arányban, akik csak egyéni szervezésben mennek, a középiskolát végzettek azok, akim legnagyobb arányban kizárólag utazási irodával, akik pedig minden iskolát elvégeztek, amit csak lehetett, nekik 23,74 százalékuk mindkét formát igénybe veszi. Lakóhely szerint az utazási iroda szolgáltatásai legkevésbé Heves vármegyében népszerűek: a kitöltők alig 4 százaléka utazik kizárólag velük, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élők a legnagyobb arányban közel 10 százalékuk csak így megy.

Fejenként mennyit költesz idén utazásra az összes költséget egybevéve?

Az utazás azonban nem olcsó mulatság, még a tavalyi évhez képest is nőttek az árak 10-15 százalékot legalább. Itt érdemes összevetni az idei adatokat a tavalyiakkal: 2023-ban a kitöltők (nagyjából ugyanennyien voltak voltak, 10 954-en) fejenként

• 100 ezer forintnál kevesebbet nyaralásra 15,4%-a költött, 2024-ben 28,74% – ami óriási növekedés, tekintve hogy drágábbak lettek az utak.
• 100 ezer és 300 ezer forint közötti összeget 2023-ban a válaszadók 30,8 százaléka, 2024-ben 30,65 százalék, tehát szintén kevesebb. Fejenként
• 300 ezer - 500 ezer forintnyi összeget tavaly 21,16%, idén 17,67 %. A drágább utazásoknál viszont így alakult a változás:
• 500 ezer és 800 ezer forint közötti összeg 14,8% költött 2023-ban, idén a tervek szerint 10,73% fog,
• 800 ezer forint felett 2023-ban 17,76%, 2024-ben 12,21%.

Kor szerint vizsgálva az derül ki, hogy a fiatalok, a 25 év alattiak és az idősek, a 64 év felettiek költik legnagyobb arányban a legkevesebbet, 800 ezer forint feletti utazást pedig leginkább a 25-41 év közöttiek engedhetnek meg maguknak. Ők nyilván már dolgoznak, akár több éve is, és nagyobb részük gyermektelen, mint az egyel korábbi korkategóriában.

Iskolai végzettség szerint az látszik, minél tanultabb valaki, annál több pénze jut kikapcsolódásra: míg a legfeljebb általános iskolát végzettek több mint fele, 54,78 százaléka fejenként maximum 100 ezer forinttal számol idén, addig a legmagasabb tanulmányi fokozatot elérők, 30 százaléka 800 ezer forintnál is többet szán erre 2024-ben. Foglalkozás szerint összevetve az jön ki, hogy legkevesebb pénzt a Gyes-en lévők, a legtöbbet pedig a vállalkozók költenek nyaralásra.

Jellemzően milyen közlekedési eszközzel utazol?

Az sem mellékes, ki mivel utazik: nyilván leggyorsabb, legkényelmesebb a repülő, de minden bizonnyal ez a legdrágább is, bár egészen jó ajánlatokat is ki lehet fogni ma már, ha az ember tudja, mikor és hol keressen. Abban pedig biztos mindenki egyetért, hogy a buszos utazás mind közül a legkényelmetlenebb, de gyakran a legolcsóbb alternatíva. Olvasóink jelentős többsége autóval indul útnak, 57,93 százalékuk, mely kétségkívül a legpraktikusabb, hiszen nagy szabadságot biztosít nem csak az időpont vonatkozásában, de a helyszínen is. Második legnépszerűbb a repülő lett, 23,13 százalék, ezt követi a vonat, majd a busz.

Kor szerinti szétszálazásban az látszik, hogy a repülő leginkább a fiatalabbak körében népszerű, az autózás viszont a középkorúak körében: 41 és 55 év között a válaszadók 61,8 százaléka így indul útnak. A buszra jellemzően a legidősebbek szállnak, vonatra viszont a legfiatalabb korosztály leginkább.

Iskolai végzettség szerint jól látszik, hogy a középiskolát főiskolát végzettek melletti narancs színű csík a leghosszabb, tehát leginkább ők autóznak, a repülő lilája pedig a legképzettebbeknél a leghosszabb: minél képzettebb valaki, annál valószínűbb, hogy repülős nyaralása lesz vagy volt idén. Kapcsolati státusz szerint a házasok autóznak leginkább, legkevésbé az egyedülállóak és az özvegyek.

Lakóhely szerint az jött ki, hogy a fővárosiak a leginkább autóellenesek, viszont a legnagyobb arányban mennek repülővel: nyilván a reptér közelsége miatt nekik okoz ez a legkevésbé gondot vagy extra költséget, nem mellesleg pedig Budapesten a legmagasabbak az átlagfizetések. Zala vármegyében dívik a busz, Valamint Nógrádban, a vonat leginkább pedig Hajdú-Bihar vármegyében.

Jellemzően kikkel utazol szabadidős utazásra?

A kitöltők közel 80 százaléka a családjával utazik, 8 százalékuk egyedül, 13,22 százalék barátokkal

Barátaikkal jellemzően a 25 év alattiak mennek, a 25 és 40 év közöttiek, valamint a legidősebb korosztály. Egyedül pedig a 64 év felettiek a legnagyobb arányban. 41 és 55 év között pedig nagyrészt a családdal. Családi állapot szerint nem meglepő módon a házasok utaznak családdal leginkább, az egyedülállók és az özvegyek pedig egyedül vagy a barátaikkal jellemzően.

A kutatásról

Ebben a kutatásában összesen 11 180-an vettek részt, nagyobb részük, 54,3 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 35,1 százalékuk 41 és 55 év közötti, 30,3 százalékuk 64 év feletti, 11,5 százalékuk 25 és 40 év közötti,21 százalékuk 56 és 64 év közötti és 2 százalékuk volt 25 év alatti. Lakóhely szerint 29,2 százalékuk él a fővárosban, 15,4 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,3százalékuk.

A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt. De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 43,5 százalék legfeljebb középiskolát, 27,5 százalék főiskolát, 24 százalékuk egyetemet végzett. 3,1 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 2 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 10-10 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők 57 százaléka házas, 19 százalékuk kapcsolatban él, 11,6 százalékuk egyedülálló. Válaszadóink többségének, 38,1 százalékuknak kettő gyermeke van, 24,8 százalékuknak 1, a nagycsaládosok aránya kb. 17 százalék, 19,9 százalékuknak nincs gyermeke.