Fontos változások élesednek a magyar strandokon, fürdőkben: sokak kedvence szűnik meg hamarosan

Pénzcentrum: Összesen több mint 400 vizes létesítmény van ma Magyarországon, amiből korábbi nyilatkozata szerint 220 releváns turisztikailag. Ezek közül hány tagja a Magyar Fürdőszövetségnek?

Balogh Zoltán: Igen, Magyarországon összesen több mint 400 vizes létesítmény van, és azért mondom így, hogy vizes létesítmény, mert ebben benne vannak azok a sportuszodák, amik kifejezetten sportról szólnak, illetve azok a nagyon pici, szezonálisan működő és lokálisan érdekes fürdők, amik mondjuk egy kistelepülésen egy vagy két medencével működnek június elejétől maximum szeptember végéig. Tudni kell, hogy ezeknek nagyjából 85-90 százaléka manapság is önkormányzati fenntartású, de azért most már van jó néhány magántulajdonban levő fürdő is, illetve van állami és részben állami.

A 220-ból több mint a fele része a Szövetségünknek, 108 tagunk van jelenleg, de ez fürdőüzemeltetőt takar, ez fürdőszámban többet jelent, gondoljuk csak a BGYH-ra, a Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt-re.

Miért nem tagja minden fürdő a szövetségnek?

Mivel nem kötelező, nem olyan, mint egy kamarai tagság, ezért minden szervezet eldönti, hogy neki ez belefér-e. Kisebb fürdők esetében én azt gondolom, ez főként anyagi kérdés, bár vízfelület alapján határozzuk meg a tagsági díjakat, az a legegzaktabb és egyértelműen mérhető.  Mindemellett persze pontosan tudjuk, hogy nem mindegy, hogy ezer négyzetméternyi uszodáról beszélünk, vagy ezer négyzetméternyi élményfürdőről, hiszen teljesen más a vendégkör és más léptékű a bevétel.  A Covid idején drasztikusan nőtt a létszámunk, míg korábban általában közgyűlésenként egy-kettő, maximum három belépő volt, a pandémia idején 5-10 közötti volt az újak száma.

Mennyibe kerül az éves tagdíj?

Kisebb fürdőknek nagyjából százezer forint évente, a nagyoknak pár százezer forint, egy pártoló jogi személynek 200 ezer forint.

Kilépők vannak?

Ritkán, de előfordul. Van lemorzsolódás, aminek sok oka lehet, jellemzően amikor átmenetileg bezár a fürdő, hosszabb felújításba kezdenek, felfüggesztik a tagságukat, hiszen nincs értelme fizetni azokra az évekre. De üzemeltetőváltáskor is előfordul, vagy személyes okokból.

Milyen előnyökkel jár a tagság?

Alapvetően érdekképviseleti szervezet vagyunk, az információhoz való gyors hozzájutás nagy előnye a tagságnak. Vegyük ismét a pandémiát: nekem abban az időben úgy kezdődött a napom, hogy korán reggel gép elé ültem megnézni, jött-e ki új jogszabály a fürdőkre vonatkozóan. Ha igen, elolvastam, értelmeztem, majd konzultáltam a jogászunkkal, akivel együtt megfogalmaztuk a tagjaink számára a lényeget. Reggel 8 órára, fürdőnyitásra, már minden tagunknak a postafiókjában volt a friss rendelet és annak értelmezése.

De az energiaválság idején is aktívak voltunk, szakmai programokat szerveztünk. Az energetika kapcsán nagyon sok új dolog előjött, és itt azért egy pici önkritikát kell gyakoroljunk, hiszen el voltunk kényelmesedve: olcsó volt az áram, ott volt a termálvíz, sok helyen mégis áramot, gázt használtunk fűtésre. A válság ezt átírta.  Ma már egyre több energiát próbálunk abból a vízből kivenni, amit eddig mondjuk esetleg szabadon elengedtünk élővízbe, pedig még megfelelő hőmérsékletű, használható lett volna.

Pályázati lehetőségekben is segíti a szervezet a tagokat?

Így van, de ez alapvetően egy érdekes dolog, mert vagy a fürdő, de legtöbb esetben maga a tulajdonos önkormányzat tud pályázni. Annyi a probléma, hogy nem tudunk beszerzési közösséget szervezni, ez is fel szokott vetődni kérdésként, hiszen mennyivel jobb lenne, ha mondjuk a Fürdőszövetség egységesen meg tudna jelenni az energiapiacon. Akkor azt mondanánk a kereskedőknek, hogy itt vagyunk, mint egy közösség, akik nem ennyi megawattórát veszünk, hanem annak a többszörösét is akár. Ez sajnos nem tud megvalósulni, hiszen nagyon mások az igények De az évi két taggyűlésünkön személyesen találkoznak a kollégák, szakmai előadásokat hallgathatnak meg, a legfrissebb információkhoz juthatnak hozzá, és persze az NNGYK is folyamatosan ott van ezeken az eseményeken, segít értelmezni a törvénymódosításokat.

Tavaly novemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023 (XI. 20.)-es, valamint a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023 (XI. 20.)-es rendelet. Melyek ebben a legfontosabb változások, amelyeket észrevehet egy fürdőző?

Egy közel 30 éves rendelet volt érvényben ezelőtt, tehát már épp ideje volt felfrissíteni. Ősszel jelent meg és idén március 19-én lépett életbe, azóta is folyamatosan egyeztetünk az NNGYK-val, kérdéseket tudunk feltenni és segítséget adnak az értelmezésben.

Az egyik legfontosabb változás az úszómester, uszodamester kérdése: eddig minden medencéhez, függetlenül a mélységétől, úszómester vagy uszodamester végzettségű kolléga kellett, most viszont az 1,35 méternél nem mélyebb víz esetében elég egy medencefelügyelő, amit egy 16 órás belső képzés keretében mi magunk is kiképezhetünk. Ők természetesen csak úgy dolgozhatnak, hogyha az adott területen van legalább egy úszómester, uszodamester, de a gyakorlatban nem nagyon van olyan fürdő, ahol ne lenne.

Ez egy óriási könnyítésnek hangzik.

Ez egy óriási könnyítés, és mi, mint Fürdőszövetség, segítjük a tagjainkat ennek a változásnak a lebonyolításában, tájékoztatjuk őket, milyen lépéseket kell megtenniük kezdve a könyveléstől egészen az új kollégák kiképzéséig, hiszen alapvetően elsősegély-ismeretek a fontosak.

A másik, ami nagyon fontos változás, amit nem biztos, hogy egy átlagos fürdőző pozitívumként él majd meg, az a medencék körüli. Tudni kell, hogy jellemzően a gyógymedencék Magyarországon még mindig töltő-ürítő rendszerben működnek, ami azt jelenti, hogy egyrészt nem  vegyszereznek, hanem minden este leengedik a medencét, kitakarítják, majd újratöltik. Persze természetesen napközben megy pótvíz be, de ha sokan vannak, a nap végére már nehéz fenntartani a vízminőséget.

Meg fognak szűnni a töltő-ürítő medencék?

A mostani formájában igen, hiszen kezelés nélküli nem lehet a jövőben ezeket üzemeltetni. Korábban a bakteriológiai határértékek teljesen mások voltak egy töltő-ürítő medencére, mint egy forgatottra, ez most megváltozik. Az új jogszabálynak megfelelni vegyszeradagolás nélkül fizikai képtelenség. Tehát rá van utalva az üzemeltető, hogy ezt minimum tegye meg. A forgatást valószínűleg nem fogják tudni mindenhol megoldani, az óriási beruházás, valamint rontja is a gyógyvíz hatását.

Ezen kívül a vízfelszín feletti élményelemek a nem forgatott medencékben nem működhetnek a Legionella kockázat miatt. Ezek az úgynevezett „dögönyözők.”

Új fogalom is bekerül a használatba: a gyógyvíz mellett mostantól létezik már olyan, hogy gyógyhatású víz. Eddig a gyógymedencében tisztán csak gyógyvizet lehetett engedni, nem keverhették semmivel, hőcserés megoldással kellett lehűteni. Most már megengedi a törvény, hogy maximum 30 százalékban hideg vizet keverjen hozzá az üzemeltető, de már csak a forgatott medencékbe.

Ezen felül több lesz a kötelező ellenőrző mérés, pontosabban sokkal több paramétert kell mérni, ami hosszú távon javítja a vízminőséget. Persze nekünk, fürdőknek ez drasztikus többletkiadás lesz.

Érintettük már a szakemberhiányt az úszómesterek kapcsán: mekkora probléma ez a szektorban?

A pandémia idején jó néhány kolléga távozott, hiszen bizonytalan volt a helyzet, nem tudtuk, hogy egyáltalán ki tudunk-e nyitni. A legtöbb fürdő aztán túlélte a válságot, de volt, aki csak önkormányzati támogatással, vagy egyéb források bevonásával, de ezt akkor még nem lehetett előre tudni.

Az átlag vendég nagyjából az úszómester látja, a pénztáros, meg a takarítót, a többi kollégával nem találkozik, holott rengetegen dolgoznak azon, hogy gond nélkül üzemeljenek a fürdők. Nyáron alkalmi kollégákkal dolgozunk, vagy diákszövetkezeten keresztül találunk munkavállalókat.

A már említett mostani jogszabály-módosítás nagy könnyebbség, de csak egyetlen pozíciót érint, gépész kollégát, aki az egész egység lelke, nagyon nehéz találni. Ők a legfontosabbak, rajtuk áll vagy bukik a vízminőség. Különböző módon működnek a fürdők, van, ahol 12 órában dolgoznak, és úgy váltják egymást, van, ahol 24-ben, tehát összesen 4 gépész kell ahhoz, hogy megfelelően működjön egy fürdő, és akkor még senki nem ment szabadságra, senki nem lett beteg. Belőlük van óriási hiányunk.

Itt jönnek képbe a nyugdíjasszövetkezetek, hiszen rengeteg megfelelő végzettségű, még aktív idős embert találtunk már így. Számunkra ők a legjobbak több szempontból is, hiszen nem csak olcsóbb a foglalkoztatásuk, de munkatapasztalatuk is van. Többek között ezért is jó szövetségi tagnak lenni, mert ha valahol emberhiány merül fel, van, hogy tudunk segíteni.

Milyen mértékű áremelésre számíthatnak idén a fürdőlátogatók?

A Covid idején nálunk ugye áremelési tilalom volt, legalábbis az önkormányzati fenntartású fürdőknél, de a magánkézben lévők sem emelhettek emiatt jelentős mértékben, hiszen akkor elpártoltak volna tőlük a vendégek. Viszont a költések megemelkedtek, ezt a tilalom lejárta után be kellett építenünk a belépőjegyek árába. Ennek már kér éve, ám meglepett közben minket az energiaválság, amit szintén kompenzálnunk kellett a többszörösére emelkedett rezsit.

És az újabb nagy pofont idén január 1-től kaptuk: a nem lakossági fogyasztók számára a víz-, illetve csatornadíj jelentős mértékben megemelkedett. Eddig nem volt például alapdíj, most mérőóránként, illetve bekötésenként és annak a keresztmetszetétől függően változik, ami megint milliós tétel éves szinten, plusz két és fél, háromszoros költségnövekedés van mind a csatorna, mind a víz esetében. Ez egy kisebb fürdő esetében is tízmilliós tétel, nagyobbak esetében több százmilliós pluszköltséget jelentett.

Ezért sem tudjuk elkerülni a folyamatos áremelést, melyek alapvetően év elején, illetve szezon előtt történtek, úgyhogy idén így átlagban 10-15 százalékkal magasabb árakkal lehet találkozni, mint tavaly nyáron. Én azt gondolom, hogy ez védhető, hiszen a tavalyi infláció ennél a 15 százaléknál magasabb volt. Mindez a költségnövekedéseinket nem ellensúlyozza, de azt már látjuk, hogy nem bír többet a lakosság.

Akárhogy nézzük, 2019 volt az utolsó békeév, ahhoz szoktuk mérni a forgalmat, illetve az árbevételt is. Látogatószámban még az idei első féléves adatokat nézve 19-hez viszonyítva nem értük el az akkori látogatószámot, külföldi vendég valamivel kevesebb van. Budapesten viszonylag jó a helyzet, vidéken rosszabb. Kelet-Magyarországon nagyon sok orosz-ukrán vendég volt, őket most nélkülözzük. De az idő, jó így minden adott egy jó szezonhoz, egész júliusra 30 fok feletti hőmérsékletet jósolnak.

A képeket Gosztola Judit készítette.