Rémálommá vált 2024-re a magyarok álomszigete: rengeteg a csótány, rettenet a közlekedés

Május 22-én jelent meg interjú a Pénzcentrum oldalán John Mary Attarddal. A VisitMalta regionális igazgatójával a szigetországi turizmusról beszélgettünk, főként arról, hogy mire számíthat az odalátogató. Szóba kerül, hogy sok a nyugdíjas, köztük magyarok is kiköltöznek a szigetre, hogy melegben, nyugodt körülmények között éljenek.

A beszélgetés megjelenése után keresett meg minket egy 7 éve kint élő magyar férfi, hogy egy kicsit árnyalja a képet, amit a régiós turisztikai hivatal vezetője vázolt számunkra. Tulajdonképpen a sziget egy másik oldalát is megmutatta, hiszen aki komolyan fontolóra veszi a kikötözést, tisztában kell lennie ezekkel, de aki csak nyaralni indul, annak sem árt tudnia, mire készüljön. A gyakorlati oldala általában mindig bonyolultabb egy-egy történetnek: ki lehet költözni Máltára, de ne úgy képzeljük el az ottani az életet, mint itthon. Elméletben persze jól hangzik az örök mediterrán életérzés, de akadnak árnyoldalai is. 

A szemétkérdés például komoly probléma, ez szokott elsőként szemet szúrni a turistáknak is. Az utcára kitett szemeteszsákok látványa ott teljesen természetes, naponta elszállítják ugyan, ám így éjszakánként csótányok lepik el az utcákat, annak ellenére, hogy hivatalosan csak az elszállítás előtt 4 órával tehetnék ki a ház elé a zsákokat.

Málta egy kis ország, 316 négyzetkilométer, és nagyjából 550 ezer ember lakja (2022-es adat szerint 542 ezer), egy jelentős részük, nagyjából 120  ezer fő bevándorló. Ők jellemzően a turizmus területén, a vendéglátásban vagy építkezéseken dolgoznak, ezeket a munkákat az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan, a helyi lakosok már nem szívesen végzik el.

Mivel egy kicsi, elszigetelt ország, zárt a közösség, amit a turisták nem is, viszont a huzamosabb ideig ott lakó külföldiek éreznek. Mint Krisztián elmondta, a nyelvet megtanulni esélyük sincs, a máltai az észak-arab szicíliai dialektusából jött létre, de ami igazán megnehezíti az elsajátítását, hogy településenként változik a nyelvjárás és mivel gyakran a hivatalosan írott anyagok nyelve az angol, így a máltaiak keveset írnak illetve olvasnak máltaiul. Ez a tény nem könnyíti meg a beilleszkedést.

De ami a turistákat illeti, akik csak 1-2 hetet töltenek itt, nekik elsősorban a közlekedés az, amivel meg kell küzdeniük. John Mary Attard kifejtette az interjúban, a buszközlekedés, ingyenes ugyan Máltán, de mint kiderült, csak a helyieknek, turistákra ez nem vonatkozik. Arról nem is beszélve, hogy a tömegközlekedés kiszámíthatatlan és megbízhatatlan, olvasónk szerint:

egyszerűen nem bír el a tömegközlekedés ekkora emberforgalommal és autóforgalommal csúcsidőben. A máltaiaknak presztízs és szenvedély az autó. ‘Mindenkinek’ van egy. Éppen ezért rengeteg az autó az utakon, ami miatt óriási a dugó, és mivel jellemzően egysávosak az utak, nincs külön buszsáv. Valettából, a fővárosból feljutni északra kocsival 20 perc, busszal másfél óra. Már ha nincs tele, olyankor meg sem áll a megállóban, és van olyan járat, ami óránként jár csupán.

Pár éve megreformálták a rendszert, megújították a parkot, ahhoz képest ez a mostani már jobban működik, de aki időre jár munkába, az nem engedhet meg magának egy óra késést. A helyiek éppen ezért nem is nagyon használják, csak a bevándorlók és a turisták.

A turisták bérelhetnének autót is, de az sem egyszerű. Krisztián szerint

számolni kell a baloldali közlekedéssel, és azzal, hogy itt Máltán tényleg nem indexelnek az emberek, mivel ugyanazon az oldalon van az index és a sebváltó. Így mindenkinek, aki bérel, azt ajánlom, hogy kösse meg a teljeskörű biztosítást 200-300 euróért

Tapasztalata szerint ami még jól működik az a taxi, és az uber. Utóbbival egy 20 kilométeres útért 20-25 eurót kell fizetni, helyi taxival ugyanez 35-40 euró.

Turistaáradat: overtourism a szezon alatt

A szigetnek, pontosabban szigetcsoportnak persze van egy maximális befogadóképessége, egy pont után nem tud több embert fogadni, hiszen elfogynak az ágyak, viszont ez a szám tud még hová emelkedni, ha csak lassan is. Több ezer kiadó lakás van az Airbnb-n is ebben a pillanatban is egy augusztus eleji napra.

Tény, hogy szeptemberben, amikor hazamennek a turisták, kicsit fellélegzik a sziget, már csak a tömegközlekedés miatt is, hiszen nincsenek tömve a buszok a népszerű turistalátványosságok és a tengerpartok irányába. Ha lenne egy funkcionális tömegközlekedés, akkor szerintem a tömeg nem jelentene akkora problémát, pláne, ha lenne a buszoknak dedikált sávjuk, de erre a szűk utcás falvakon keresztül egyszerűen nincs fizikai hely

 - véli olvasónk.

Folyamatosan nő az ingatlan ára

Nem csak hazánkban Máltán is folyamatosan emelkednek az ingatlanárak. A növekvő idegenforgalmi ágazat, valamint a bevándorló munkavállalók számának emelkedése fellendítette a bérleti keresletet, ami tovább növeli az ingatlanárakat - írja a Times of Malta.

2015 óta átlagosan 35 százalékos növekményt regisztráltak, így mostanra már 3 ezer eurós átlagos négyzetméterárral kell számolni. Ez 1,1 millió forintnak felel meg: tulajdonképpen budapesti árak.

De az ingatlanvásárlás nem olyan egyszerű Máltán, mint Magyarországon. Krisztián szerint 220 ezer euróért, ami nagyjából 85 millió forint, már lehet venni lakást, de az feltehetően még felújításra szorul, amit kapcsolati háló nélkül kivitelezni problémás lehet.

Elmondása szerint rengeteg félkész ház van a piacon, amit nem feltétlenül tüntetnek fel a hirdetésekben, és aki ilyet vesz, az utána még évekig várhat arra, hogy befejezzék az építkezést, és az is gyakori, hogy a kivitelezők összevesznek és többéves perek indulnak, amik leállítják az építkezést.  A vevő aztán járhat a bíróságra pereskedni. Ha mégis sikerül megtalálni a megfelelő ingatlant, az előszerződés megkötése után még a jegyző hónapokig, vagy akár egy fél évig is vizsgálja az adásvételt, és tudni kell, hogy minden ügyintézés papíralapú. Tapasztalata szerint

fél évnél hamarabb nem zárul le egy ingatlaneladási ügylet, elképesztően bonyolultak a földügyek, ezt feltétlenül számításba kell venni.

Mivel a szabad területek száma véges, ezért sok esetben felfelé építkeznek: nem ritka, hogy egy már meglévő többszintes házra ráhúznak még pár emeletet, jellemzően rossz minőségben. Krisztián úgy véli,

ha ingatlant akarsz vásárolni, akkor legyen valaki, akit jól ismersz itt helyben.

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!