Fellélegezhetnek a Balatonra utazók: úgy néz ki, ezt megússzák 2024-ben, sok pénz marad a zsebükben

Két éve mérik a turizmusban szereplő hazai cégek, kkv-k „hangulatát”,  ez aTurizmus Konjunktúra Index. Az  évforduló alkalmából Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) és a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) közösen szervezett eseményén az kiadvány célját részletezték. TKI létrehozásának fő oka az ágazati információhiány volt, különösen a Covid-19 utáni bizonytalan időszakban. Az index célja, hogy segítse a döntéshozókat, előrejelzéseket nyújtson és megfelelő tájékoztatást adjon a közvélemény számára

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének előadásában szó volt a fogyasztás szerkezetérő: a reálbérek folyamatosan emelkednek, és ez idővel megjelenhet a fogyasztás élénkülésében. Arra a kérdésre, hogy ez a szolgáltató szektorban mikor csapódhat le, például a vendéglátásban vagy a szálláshely-szolgáltatásban, azt válaszolta, hogy a szolgáltatásokban már előbb megjelent, mint a kiskereskedelemben - ezt mutatják az adatok. Ha megnézzük a belföldi vendégéjszakák számát, azok pont októbertől mutatnak év/év alapon növekedést, szeptember óta nőnek a reálbérek, és októbertől már látható a felfutás. Mint kifejtette,

tehát úgy látszik, hogy inkább a szolgáltatásokat kezdték el ismét vásárolni az emberek, ez a szektor az, amelyik már növekedett a tavalyi év végén is, és az idei év elején is ez húzta elsősorban fel a GDP-t. A kiskereskedelemben később jelent meg ez a plusz jövedelem. Arra számítunk, hogy ez tovább fog nőni. Ami kihívást jelentett már tavaly is, az az óvatossági motívum. Mivel az infláció rontotta a háztartások jövedelmi helyzetét, ez alapvetően negatívan befolyásolta a fogyasztói bizalmat. Ahogy javult a helyzet, vagy nőtt a jövedelem reálértéke, az nem azonnal csapódott le a fogyasztásban. Az embereknek tehát jellemzően több pénzük van, de nem költik el, hiszen korábban megégették magukat, inkább óvatosak és kivárják, hogy ez a hirtelen jött pozitív hatás tartós lesz-e, vagy csak átmeneti. Ha tartós - és ezt valószínűsítjük -, akkor ez meg fog jelenni folyamatosan fogyasztásban is.

A magyar turisták egy jelentős része inkább külföldre megy, mert adott esetben, olcsóbban kijöhet a nyaralás. Arra a felvetésre, hogy megoldás lenne-e a problémára, hogyha ehelyett Magyarországon belül maradnának, és a belföldi turizmust erősítenék, azt válaszolta,

igen, mindenképpen kedvező lenne, ha a magyar turisták itthon maradnának, de alapvetően szabadok, oda mennek, ahova akarnak.

Arra a felvetésre, hogy egy balatoni szállásnak nincs már meg feltétlenül az árelőnye egy horvátországi vagy akár egy észak-olaszországi szállodai szobával vagy apartmannal szemben, Molnár Dániel kifejtette, nincs, de szerinte nem csak Budapestre és a Balatonra kellene koncentrálni feltétlenül, sok egyéb gyönyörű hely létezik belföldön.Ha egy család ki akar kapcsolódni, akkor nem feltétlenül a Balatonhoz kell menni, sok egyéb régió van, amit érdemes felfedezni, például a Tisza-tó, de Miskolctapolcára mindenképpen el kell menni legalább egyszer az életbe.

Vannak gyönyörű városaink, Pécs, Szekszárd, Esztergom, Sopron - tehát elég sok lehetőség van, amire viszont nem sokan gondolnak. Ha nyár, akkor Balaton – ez él az emberek fejében

Talán a többi vidéki térség nincs megfelelően propagálva a médiában, ez lehet a baj, ugyanakkor bejön a nosztalgiafaktor is: a Balatonról mindenkinek a gyerekkora jut eszébe és ezt szeretné megosztani a saját gyermekeivel is. A vidéki szálláshelyeknek viszont megvan az árelőnyük a balatoni szállásokhoz képest.

Ha a kínálatot nézzük, ami komplexen elérhető, nem csak a szálloda, hanem a helyi látványosságok, programok, minden egyéb akkor igenis tudnak versenyezni ezek a vidéki települések is a Balatonnal. A turizmusban, a legjobb dolog a multiplikátor hatása: tehát egy turista nem csak a szállodában költ, hanem költ a vendéglátóhelyen, a sportrendezvényen, a kiskereskedelemben, vásárol, és ezzel a gazdaság széles rétegére hatással van. Tehát soha nem önmagában áll a turizmus, hanem behálózza az egész gazdaságot, kapcsolódik mindenhez. Másik előnye Magyarországnak ebből a szempontból, hogy elképesztően jó adottságai vannak az országunk bármelyik részének: ha ráböksz a térképen egy pontra, ott biztosan van a közelben valami attrakció, fürdő, vagy éppen kirándulási lehetőség. Gyakorlatilag ez felzárkóztatási eszköz is

 - fejtette ki.

Balatoni árak 2024

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke említette a Pénzcentrumnak adott interjúban, hogy a szállodák és éttermek jövedelmezősége csökkent, az áremelések nagy átlagban nem tudták követni a költségnövekedést, amit a szektornak egyelőre el kell fogadnia, vagy az áremelésen túli módszerekkel kell növelnie az árbevételt. Nagy kérdés, hogy lesz-e komoly áremelkedés az idén, hiszen egyelőre az előszezon árakat látunk az éttermekben, büfékben. Molnár Dániel szerint azonban az energiaköltségek mostanra csökkentek, tehát a tavalyi évhez képest költségoldalról jobb helyzetben vannak a vendéglátósok, szállodák.

Alapvetően azon a véleményen van, hogy kiegyenlített a jövő: hiszen ha Budapesten van egy rendezvény, egy atlétika vb, vizes vb vagy foci eb, akkor a szállodák annyit kérnek el egy szobáért, amennyit csak akarnak, de abból nem csak Budapest, hanem az egész ország profitál.

Ha komoly áremelésekre készültek volna a szállásadók, vendéglátóhelyek, azok az elemző szerint már megtörténtek volna.

A Balatonnál alapvetően meghatározzák már április-május környékén az árakat, és utána már nem nagyon változtatnak rajta. Esetleg ha a kereslet úgy alakul, ha hirtelen felfut, akkor előfordulhat, de nem jellemző. A szállodai szobák árazását a foglalások is befolyásolják, de ez is sokat változott a Covid miatti bizonytalan nyitások, zárások óta.

Úgy látja, korábban az volt jellemző, hogy a vendégek jó előre lefoglalták, már akár áprilisban-májusban kitalálták, hogy július végén nyaralni mennek, most inkább az utolsó pillanatra hagyják a döntést. Ez a paci szereplők szempontjából kedvezőtlen, mert nem tudnak előre tervezni, az árakat viszont lent tartja.

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!

Címlapkép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Vasvári Tamás

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!