Ez lehet a magyar gazdaság igazi megmentője: bárki élhet vele, és mindenki jól is járna

Közeledik a 2024-es év turisztikai főszezonja, amely a szokatlanul enyhe időjárás mellett már az átlagosnál hamarabb megkezdődhet. A turisztikai ágazatot a koronavírus-járvány kitörése utáni időszakban különösen nagy figyelem övezte, mivel az elmúlt évek gazdasági folyamatai érzékenyen érintették a szektort. A belföldi turizmusnak fontos szerepe volt a járványhelyzet utáni visszarendeződésben. Ugyanakkor a nemzetközi piacokról begyűrűző nagymértékű infláció megnehezítette az ágazat visszarendeződését. A szektort érő számos kihívás a nyaralási szokások átalakulását eredményezte, így például az utazók körében az olyan szempontok is egyre hangsúlyosabbá válnak, mint az előre tervezés, a fenntarthatóság vagy az élményszerzés. Ennek kiváló eszköze lehet az aktív turizmus, amely sokszor közeli célpontokra irányul, figyelembe veszi a környezeti fenntarthatóságot és élményalapú.

Magyarországon 2024 első negyedévére vonatkozó számok kedvezően alakultak. A KSH közleménye alapján a turisztikai szálláshelyeken 18%-kal több, összesen 7,1 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 15, a külföldiek 21%-kal több (3,4 millió, illetve 3,7 millió) vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken. A korán beköszöntő jó idő az aktív turizmusnak különösen kedvezhet. Az idegenforgalomnak ez az ága az elmúlt években egyre népszerűbbé válik nemzetközi szinten és idehaza is. Magyarország adottságai vitathatatlanul kedveznek az aktív kikapcsolódásra vágyóknak.

Mi az aktív turizmus?

Az aktív turizmus egy olyan utazási forma, amely ötvözi a mozgást, a kalandsportokat, az ökoturizmust és a felfedező túra kulturális aspektusait is. Az idegenforgalomnak ez a típusa kisebb ökológiai lábnyommal bír, valamint társadalmilag fenntartható, és a minőségre, illetve az élményszerzésre helyezi a hangsúlyt, a tömegturizmussal ellentétben. Az aktív turizmusnak három fő célja van:

• A rekreáció, vagyis a napi rutinból történő kikapcsolódás;
• A tapasztalatszerzés, amely során az aktív turista szívesen tanul, és közelebbről meg akar ismerni egy helyszínt – legyen szó belföldi vagy külföldi célpontról. Külföldi utazás esetén fontos motiváció lehet egy másik kultúra és életmód megismerése is;
• Emellett kölcsönös előnyökre épül, nemcsak a látogatók számára hasznos, hanem a helyi gazdaságot is segíti, illetve támogatja a meglátogatott terület fejlődését. Az aktív turizmusban résztvevők értékelik a természetet, fontos számukra a biológiai sokféleség, ami mellett munkahelyeket teremtenek a helyi közösségek számára.

A tömegturizmus egyik következménye az ún. overtourism, vagy magyarul túlturistásodás sok helyen – így például Velencében, a Kanári-szigeteken vagy Izlandon megnehezíti a lakosság életét, ahogyan e jelenségről korábban az Oeconomus oldalán is beszámoltunk: itt és itt.

Magyarországon az aktív turizmus kiemelt ágazat

Magyarországon az elmúlt évtizedben kiemelt figyelem irányult a mozgás, a sport és az aktív turizmus népszerűsítésére. A terület támogatása érdekében az aktív Magyarországért felelős államtitkárság 2030-ig érvényben lévő Stratégiát készített sport-, civil és szakmai szervezetek bevonásával. A dokumentum a következő tényezőkre előnyök miatt tartja kiemelten fontosnak a szektort: az aktív turista intenzív testmozgással járó tevékenységeket végez, és ennek az aktivitásnak a természeti és társadalmi környezetre kifejtett negatív hatása minimális. A tevékenységben részt vevő turisták általában helyi termékeket fogyasztanak, és helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ilyen módon az aktív turizmusnak igen összetett, és pozitív hatásai vannak. Hangsúlyt helyez a mozgásra és ezáltal az egészségmegőrzésre, támogatja a fenntartható turizmus fejlődését.

A Stratégia az aktív turizmus hat típusával foglalkozik kiemelten, közöttük a gyalogos természetjárás, a kerékpárosturizmus, a víziturizmus, a síturizmus, a vitorlásturizmus és a lovas turizmus. Emellett kisebb jelentőséggel szerepet kap a futás, a sziklamászás, a kite surf és a siklóernyőzés is.

Aktív turizmus Magyarországon

Magyarország esetében a belföldi turizmusnak is fontos része az aktív kikapcsolódás. A Magyarországon eltöltött vendégéjszakák több mint fele, 54,1% kötődött hazai turistákhoz 2023-ban. A 2020 nyári mérések alapján a belföldi utazást tervezők közül az aktív turisztikai célú utazások aránya kiemelkedő volt, az utazók harmadának elsődleges motivációja volt az aktív kikapcsolódás. Az idegenforgalomnak e típusa nem csupán, mint elsődleges nyaralási forma jelenik meg, összekapcsolható más üdülési célokkal, mint a kulturális programok, bor-, és gasztro- vagy akár fürdőturizmus. Egyes turisztikai régiók esetében, mint például a Balaton, különösen jól érvényesülhetnek ezek a kombinált utazási célok.

Az aktív turizmus alkalmas lehet arra is, hogy bizonyos szállástípusok forgalmát fellendítse. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ statisztikái alapján ugrásszerűen, 70%-kal nőtt a kempingek forgalma 2020 és 2023 között. Érdemes látni azt is, hogy a koronavírus-járvány időszakában e szálláshelytípus volt a legválságállóbb. A kempingek esetében volt a legkisebb mértékű a visszaesés. E szálláshelytípus esetében az Európai Unió átlagában 40% körül mérséklődött a vendégéjszakák száma, Magyarországon ez az arány 50% körül alakult az Eurostat adatai alapján. Miközben 2020-ban 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek az utazók magyarországi kempingekben, addig ez a szám 2023-ban már meghaladta az 1,9 milliót. A 2023-ban üzemelő több mint 270 hazai kemping közül a legtöbbet a Balatonnál és a fürdővárosokban vehettek igénybe a vendégek. A forgalom 52%-át külföldi turisták adták, akiknek több mint fele német és lengyel volt. A szálláshelyek országos átlagához képest a tartózkodási idő is hosszabb a kempingekben, tavaly átlagosan 3 éjszakát töltöttek el a vendégek ezeken a szálláshelyeken.

Hogyan hat az aktív turizmus a hazai gazdaságra?

A felmérés alapján a hazai aktív turizmus szerepe növekszik az idegenforgalmi ágazaton belül, jelenlegi aránya évente nagyságrendileg 45%-ot jelent a teljes hazai turizmusban. Ez a 2020-as évtized elején körülbelül 300 milliárd forintnyi bevételt jelentett. Az említett arány 2030-ig 10%-kal növelhető, amely Magyarország GDP-jének 1,7-2%-át, azaz 600-800 milliárd forintot tehet ki. Az ágazat fejlődésében rejlő perspektívát az európai uniós tapasztalatok is megerősítik. Összehasonlításként az Európai Unió turizmusának egészét tekintve – a pandémiát megelőző időszakban – egyedül a kerékpárosturizmus részesedése 10%, ami 44 milliárd eurós üzletágnak felel meg. Az aktív turizmus állami fejlesztése tehát nemzetgazdasági szempontból is rendkívül hasznos.

Az aktív turizmus számos tovagyűrűző hatással rendelkezik. Hozzájárul az egészséges, környezettudatos életmódhoz és az arra való neveléshez. Az aktív turizmus ilyen módon hozzájárul a társadalom egészségi állapotának javításához. Pozitívan hat a hazai gazdaságra, elsődlegesen a turisztikai és ahhoz szorosan kapcsolódó ágazaton keresztül. Különösen fontos, hogy a helyi termékek és szolgáltatások keresletét erősíti, ezáltal munkahelyeket is teremt. A szektor résztvevőinek nagy része hazai egyéni, mikro-, kis és középvállalkozás. Az aktív turizmus emellett segít versenyképesebbé tenni a vidéki térségeket, és a helyben elősegíthető a vidék megtartóképességé. Egészségmegőrző hatása révén pedig csökkenti az egészségügyi kiadásokat. További pozitív társadalmi hatása, hogy erősíti a helyi és nemzeti identitást, azáltal, hogy lehetőséget kínál hazai tájak felfedezésére, és az élményszerzésre. A belföldi turizmus ökológiai lábnyoma lényegesen kisebb a nagy távolságokra lévő úti célok meglátogatásánál. A rendszeresen természetben kirándulók általában elkötelezettebb a környezettudatos életmód irányába.