Kanyarban az ingyenes tömegközlekedés Budapesten? Az olcsóbb bérlet csak csepp a tengerben

A 14 éven alattiak már nem csak Budapesten, de a helyközi közlekedésben is ingyen utaznak március 1-től. Nekik már csak nagyjából 100 vidéki településen kell fizetni az utazásért, ám várható, hogy politikai nyomásra ők is csatlakoznak az új rendszerhez - írja a G7. Ha ez megtörténik, akkor olcsóbb lenne a jegyszedési rendszer helyett ingyenessé tenni az egészet, írják. 

A fővárosi önkormányzat 397 milliárd forintosra tervezett kiadásainak legnagyobb része a közlekedésre megy el: 2022-ben 157 milliárd forintot kapott a BKK és 12 milliárdot a BKV. A menetjegybevétel a fővárosi közösségi közlekedésben 56 milliárd forintot tett ki. A főpolgármesteri előterjesztés szerint az új közös bérletstruktúra miatt ez a bevétel 4-5 milliárd forinttal fog csökkeni, illetve a korábbi évek elszámolási vitáira szintén 5,5 milliárd forintot fizetnek ki, ami jelentős tétel. Az előterjesztés szerint a Pest vármegyei és az országbérletek, illetve a Budapest-bérlet bevételeit utasférőhely-kilométer alapon osztják majd meg. Ezt kissé árnyalja, hogy az eddig 9500 forintos teljes áru Budapest-bérlet árát nyomban 8950 Ft-ra csökkentik, hogy egy kicsit azért olcsóbb legyen, mint a Pest megyében és a fővárosban is érvényes bérlet - írják. A lap információi szerint erre azért van szükség, mert külön megosztási kulcs lesz a BKK saját bevételeire, a Pest vármegyebérlet és az országbérlet kapcsán.

Fájdalmas lesz Budapestnek ez az árcsökkentés: 2022-ben 275 ezer darabot adtak el, ebből kiindulva 1,8 milliárd forintos lesz csak a bérletárcsökkentésnek a hatása. Ráadásul a 945 forintos vármegyebérlettel nem tudja sehogy felvenni a versenyt az eddigi, 3450 forintos budapesti diákbérlet. Szemben a 2022-es 5,8 milliárd forintos bevétel helyett 1,6 milliárd forint lesz a diákbérletek bevétele, de ezt majd még meg is osztják, ami több száz millió forintos kiesést jelent a fővárosnak, mivel a Budapest-diákbérletet megszüntetik. Így várhatóan alig párszáz millió forint bevétel marad ezen a jogcímen. Sőt, a  dolgozói bérletek bevételét is csökkenti, hogy a 945 forintos vármegyebérletet nem a diákigazolványhoz kötik, hanem 26 év alatti életkorhoz. 

A legnagyobb tétel azonban az ingázók kiesése a lap szerint: a KSH népszámlálási adatai alapján 70-80 ezren ingázhatnak Pest megyéből napi szinten, Lázár János is ennyit saccolt. Az ő havi ingázási költségük közel 10 ezer forinttal csökken – ezt a 9 milliárdos veszteséget kell megosztani majd az állam és a főváros között, ami előzetes számítások szerint közel fele-fele arányban várható. Így a főváros legalább 10 milliárd forinttal kevesebb jegy- és bérletbevétellel számolhat. Ezt módosíthatja, ha többen döntenek a bérletvásárlás mellett. És ez még egy optimista forgatókönyv.

Nem beszélve arról, hogy a fővárosiak egy jelentős része is azt fogja gondolni, hogy 500 forintot igazán megér a Pest vármegyére érvényes bérlet, ha csak egyszer felülnek egy agglomerációs járatra, HÉV-re vagy buszra, már megtérül. Ennek is milliárdos hatása lehet. További negatívum, hogy az éves bérletek értelmüket vesztik.

Összességében az új bérletstruktúrával várhatóan 20 milliárd körüli összeggel csökkenhet a közösségi közlekedés bevétele Magyarországon, és nem látni, hogy ezt kompenzálja-e az állam. Az, hogy végül melyik szereplő hogyan jár, az új elszámolástól függ. Míg eddig minden vállalat saját maga adta el a jegyeket, most a bevételek egy közös kalapba kerülnek, amit férőhelykilométer alapon osztanak szét a MÁV-Start, a BKK, a Volánbusz, a GYSEV és a MÁV-HÉV között.

Továbbá országosan a menetjegybevétel 20 milliárd forintos nagyságrendű csökkenésével lehet számolni. Tehát egy eleve forráshiányos helyzetben sikerült tovább csökkenteni a közösségi közlekedés bevételeit, írják. A központi költségvetés és a fővárosi önkormányzat is kevesebbet szánt a közösségi közlekedésre. Viszont az állami költségvetésben nem számít jelentősnek az évi 150 milliárd forintos menetdíjbevétel, főleg, nagyságrendileg 20 milliárdba kerül a  jegyértékesítés és -ellenőrzés.

2024-ben a menetjegybevételek már csak a közösségi közlekedés működésének 11-13 százalékát tudják fedezni. Ennek fényében már nem is tűnik irreálisnak az ingyenes közösségi közlekedés, írták.