Egyre bátrabbak a kábeltolvajok Magyarországon: rengeteget késett miattuk a MÁV, szigorítás jön

2023-ban 367 esetben történt kábellopás, különféle rongálás, eltulajdonítás a MÁV hálózatán, 5 500 vonat késését okozva, az összes késés 40 ezer perc volt (átszámolva majdnem 28 nap - a szerk.) - közölte a Pénzcentrum kérdésére a vasúttársaság. Megjegyezték, a tendencia javulást mutat, 2022-ben ugyanis még 424 ilyen esetet regisztráltak, ami miatt 8 500 vonat késett, összesen 72 ezer percet (átváltva 50 napot). Azt is elárulták, hogy a lopásokból, rongálásokból 2022-ben 32 millió, 2023-ban 28 millió forint kár keletkezett.  

Azt is megtudtuk, hogy a kábeleken kívül jellemzően a vasúti pálya elemeit és a pályamenti berendezéseket, valamint ezek tartozékait tulajdonítják el, úgymint

• pályához tartozó csavarok, kapcsolószerek, általában fémből készült alkatrészek, síndarabok,
• kisebb méretű erősáramú berendezések és alkatrészek,
• biztosítóberendezésekhez tartozó kisebb méretű alkatrészek (pl. transzformátorok), útátjáró biztosítóberendezések részei (pl. sorompó csapórúd, sorompó vezérlő berendezésekhez tartozó akkumulátorok, alkatrészek, stb.).

Ennek kapcsán a MÁV arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsővezetékben 25 kV-os feszültség van, már a vezeték megközelítése is halálos áramütést okozhat, így annak eltulajdonítása életveszélyes, de az utóbbi pár évben szerencsére nem történt ilyen eset.

Minden a vasúti pálya részét érintő bűncselekmény veszélyezteti a vasúti közlekedés biztonságát, fennakadásokat, késéseket, valamint jelentős anyagi károkat okoztak, okoznak. A szabályozásnak és a vasúttársaság erőfeszítéseinek köszönhetően a fémtörvény előtti időszakhoz képest, 2014 óta mára jelentősen csökkent a kábel- és a fémlopások (pl. sínek, trafók, jelzőtáblák, fedelek)  száma. Csaknem tizedannyi a kábellopási esemény, mint a fémtörvény bevezetését megelőző időszakban

-magyarázták hozzátéve, hogy a vámhatóság szigorúan ellenőrzi, sokszor közösen a MÁV szakembereivel a MÉH telepeket, így nem éri meg legálisan átvenni a fémhulladékokat, aminek eredetét nem lehet igazolni, vagy egyértelműen vasúti infrastruktúrához köthető. A jövőbeli lopások megelőzése érdekében a vasúttársaság sűríti az ellenőrzéseket, és a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet szervez. Azt is kiemelték, hogy minden rongálás esetében feljelentést tesznek az illetékes hatóságnál.

Ezekben a megyékben a legrosszabb a helyzet

Az ORFK-tól is kikértük a vonatkozó adatokat. Ők ezek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy az adatok az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) rendszeréből származnak, amely ún. követő statisztika; minden esetben a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az adatbázis nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket - tették hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy mekkora büntetésre számíthat, akit elkapnak, a rendőrség közölte, hogy a bűncselekmény minősítése kapcsán – a tényállási elemek függvényében – különösen számításba jöhet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

• 232. § (1) bekezdésébe ütköző közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő);
• 323. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekmény (alapesetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő);
• 370. § (1) bekezdésbe ütköző lopás bűncselekmény (alapesetben két évig terjedő szabadásvesztéssel büntetendő);
• 371. § (1) bekezdésbe ütköző rongálás bűncselekmény (alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő).

A rendőrségi adatok szerint 2023-ban 378 olyan lopás bűncselekmény történt az országban, amelyek esetében az "eltulajdonított tárgy kábel" volt, mindez jóval több, mint egy évvel korábban volt, amikor csak 326 ilyen cselekményt regisztráltak. Az is látható, hogy a járvány teljes lecsengése után újra magasabb fokozatra kapcsoltak a bűnözők, 2020-ban és 2021-ben is 200 alatt volt az elkövetések száma.

Ami a megyei bontást illeti: azt hinnénk, hogy van Pest megyében vagy Budapesten történt a legtöbb kábellopás a nép- és vasútsűrűség okán például, de nem! Tavaly a legtöbb ilyen eset Heves megyében történt, összesen 66 darab, Pest megye a második 63 esettel, és Budapest csak a harmadik 41 regisztrált bűncselekménnyel. Heves megyében egy év alatt több mint duplájára emelkedett az esetszám (2022-ben csak 24 kábellopást jelentettek), ahogyan Pest megyében is valamelyest nőtt az ilyen jellegű bűncselekmények száma - Budapesten csökkenés látszik.

Ellenben Veszprém megyében tavaly egy ilyen eset sem fordult elő az adatok szerint, de Tolnában is csak egy, Zalában és Vas megyében pedig 3-3 kabellopás történt az ORFK összesítése szerint - egy alkalommal pedig "országhatáron kívüli tevékenységként" jelöltek meg esetet.

Címlapkép: Katona Tibor, MTI/MTVA