Luxus lett a magyar családok kedvenc hétvégi programja: ki engedheti ezt még meg a gyerekének?

Tegnap, azaz május 18.-án tartották a múzeumi világnapot. Az 1978 óta ünnepelt nap célja az emberek figyelmének a múltjuk és az azokat megőrző intézményekre. A napot világszerte több tízezer múzeum ünnepelte különféle rendezvényekkel, az Európai Unió statisztikai hivatala azonban a világnap alkalmából hazánk szempontjából nem túl fényesen hangzó adatokat közölt.

Csütörtök délután publikáltak ugyanis a 2022-es statisztikáikat a múzeumi, könyvtári és állatkerti belépők drágulásáról. A publikáció szerint az EU tagállamaiban átlagosan 4,4 százalékkal drágultak a tikettek az előző évhez, ami az inflálódás enyhe gyorsulását jelenti a 2021-es 3 százalékos átlagos áremelkedés után

Az utóbbi adat egyébként sok éves sztenderdnek volt mondható, az pedig általánosan kijelenthető, hogy a hasonló kulturális programok ára EU-s szinten jellemzően csak kis mértékben követi le az inflációt 2020-ban ugyanis a pandémia berobbanása után a tárgyaltakhoz hasonló kulturális javak és szolgáltatások árainak emelkedése 2 százalékos volt, ami 5 éves mélypontot jelentett. Jól látszik tehát, hogy extrém értékek nem jellemzőek ezen termékek árváltozásaiban.

Az általános inflációhoz mérve pedig az is kitűnik, hogy ezek a kulturális szolgáltatások a leginkább ártartók közé tartoznak. 2018 és 2021 között ugyanis a harmonizált fogyasztói árindexbe számított termékek összességében 1 és 3 százalék között drágultak, ez az általános drágulás pedig 2022-ben 9 százalékosra nőtt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lettek volna országok, ahol a kultúrához való hozzáférés drágulása is drasztikus mértékben elszállt.

Az EU tagállamai közül a csúcsdráguló Lengyelország volt, ahol 2021 és 2022 között 18 százalékkal emelkedtek a múzeumok, könyvtárak és állatkertek belépőinek árai. De hasonlóan drágult a kulturális javakhoz való hozzáférhetőség Írországban is, ahol  15, valamint Litvániában, ahol 14 százalékkal emelkedett átlagosan a jegyek ára.

Volt viszont egy olyan tagállam is, ahol valamicskét még csökkent is a kulturális javak ára. Máltán 3 százalékkal olcsóbbak volt bejutni egy átlagos múzeumba, könyvtárba, vagy állatkertbe tavaly, mint egy évvel azelőtt. Luxemburgban és Cipruson eközben stagnáltak a belépők árai, Hollandiában, Portugáliában és Görögországban pedig alig érzékelhető, 1 százalékos drágulást lehetett csupán látni.

Magyarországon is luxus lehet a kultúra

Bár Magyarországon EU-s szinten "csak" a hetedik legnagyobb mértékű drágulást jelentették a kulturális intézmények belépőinek árait tekintve, ezzel is simán a csúcsdrágulók közé tartozunk. Hazánk azon kevés tagállam közé tartozik, ahol kétszámjegyű volt az áremelkedés és Írországot leszámítva gyakorlatilag csak a régiónk és Balkán néhány országában szárnyalta túl bárhol a nálunk tapasztalható 10,5 százalékos jegyár-emelkedést a kulturális infláció mértéke.

A 4,4 százalékos Uniós átlagnak ugye ez a mutató több mint a duplája, de ennél is durvább tény, hogy Romániában és Ausztriában is csak átlag 5,5 százalékkal emelkedtek a kulturális intézmények belépőinek árai. Ezen kívül pedig gyakorlat Észak- és Nyugat-Európa összes országát veri a hazai infláció. De régiónkban is csak Horvátországban és Csehországban jelentettek a magyarországinál magasabb, 11,9, illetve 11,3 százalékos átlagos jegyáremelkedést.

Bajban a múzeumok, lassan a gazdagok kiváltsága a családi állatkertezés

Az árak emelkedésének hátterében természetesen jellemzően a kulturális intézmények esetében is ugyanazok a racionális indokok állnak, amik tavaly óta sújtják hazánkat. A hazai intézményeket sújtó rezsiválság, a megsokszorozódó energiaköltségek a múzeumokat is komoly megpróbáltatások elé állítja. A hatalmas terek hőmérsékletét nem egyszerű feladat kontrollálni, miközben például a egy múzeumnak – a műtárgyak miatt – adott üzemi hőmérsékleten kell működnie. Ez pedig nyilván szép lassan a jegyárakba is begyűrűzött.

Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítására a felnőtt belépő 2900 forint, az 5 ezer forintos jeggyel minden kiállítást megnézhetünk. A kedvezményes ifjúsági jegy 1450 forint az állandóra, 2500 forint mindenre.

A családoknak viszont az állami fenntartású múzeumok állandó kiállításait egyes napokon ingyenesen is megnézhetik. A Múzeumok tehát maguk jelölhetik ki, mely napokon biztosítanak ingyenes látogatási időt. Az ingyenes napokról a Pénzcentrum is nemrégiben írt egy gyűjtést:

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem verik nagy dobra: méregdrága szolgáltatásra jogosult teljesen ingyen több tízezer magyar

Az állandó kiállításokat a családosok ingyenesen is megnézhetik bizonyos napokon egy rendelet értelmében, mutatjuk, mely napokon, kik és hová léphetnek be térítésmentesen.

Az állatkertben persze erre nincs lehetőség, ráadásul az intézmény ráadásul nemrégiben a számos család által már most is sokallt árú belépők további drágítása mellett döntött. Természetesen ezt ők is az infláció és az energiaválság által támasztott kihívásokkal indokolták.

A jegyáremelés része annak a fejlesztési stratégiának, amelyet az Állatkert 2021 óta regnáló vezetése megfogalmazott. Soós András igazgató és szakmai tanácsadója ennek keretében döntöttek a jegyáremelések mellett, de sem azt nem tudni, mikortól kell majd magasabb árat fizetni, sem azt, hogy mennyivel. Jelenleg egy felnőtt jegy: 4500 forintot, egy gyermek jegy 3200 forintot kóstál fővárosi állatkertbe, egy négy fős családnak pedig kedvezményes családi jeggyel is 13 300 forintjába kerül tehát itt egy kellemes hétvégi nap eltöltése. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre többeknek válhat egy ilyen program is luxussá.