Kimondták az igazságot: tényleg bóvlivá silányult Magyarország a turisták szemében?

Közeleg a nyári szezon, egyre több helyen találkozhatunk szuper ajánlatokkal, ajánlásokkal, melyek azt taglalják, melyek a legjobb ár-érték arányú országok. Mi is gyakran beszámolunk róla, a világ mely részére éri meg leginkább elutazni, 2023-ban, de ez egészen izgalmas téma mostanában.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egy amerikai utazási oldal, a Kipling.com elkészítette a maga toplistáját, mely a legolcsóbb idei úti célokat listázza, és erre Magyarország is felkerülhetett, méghozzá az 5. helyre. A rangsor az átlagos napi összköltség alapján készült, ami magában foglalja a szállást, az étkezést és a napi megélhetési költségeket. (A repülőjegy-költségek nem szerepelnek a listában, mivel ez nagyban függ az utazás időpontjától és az úti céltól.)

Milyen jó, hogy egyre népszerűbb az országunk! – gondolhatnánk elsőre, de biztos, hogy jó nekünk, ha Laosszal, a Dominikai Köztársasággal, Tájfölddel, Indonéziával vagyunk egy kategóriába sorolva? Melyek ugyan csodás országok, és bárki szerencsésnek mondhatja magát, aki eljut oda életes során, ám nagyrészt olcsóságukról híresek. Ez egy jó marketingeszköz/lehetőség, vagy éppen ellenkezőleg: elolcsósítja az országunkat?

A jelentős turisztikai szegmenssel bíró nemzetek, ahol sokan élnek a beutazókból, a Covid után igyekeznek inkább másfelé indulni és a mennyiség helyett inkább a minőségre helyezik a hangsúlyt: így van ezzel Málta, ahogy a Máltai Turisztikai Hivatal hazai képviselője kifejtette nemrég a Pénzcentrumnak adott interjúban, de Egyiptom, Horvátország is erre az útra lépett. Igyekeznek egy újabb, magasabb presztízsű réteget megszólítani, akik nyitottak a minőségi szolgáltatásokra, tudnak és hajlandóak is költeni.

2023 és 2030 között az MTÜ célja, hogy Magyarország Közép-Európa vezető desztinációja legyen 20 millió vendéggel, akik 50 millió vendégéjszakát töltenek el itt. A cél az, hogy a turizmus-vendéglátás szektor akár 16 százalékkal is hozzájáruljon a GDP-hez. 2022-ben ez 12 százalék volt. Ehhez azonban olyan turisták kellenek, akik költenek.

Egy olyan lista, amelyen Magyarország a világ legolcsóbb úti céljai között szerepel, meglepő Dr. Kiss Kornélia, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint is. Amellett, hogy a lista alapjául szolgáló adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, felkerülni sem célszerű rá, egészen egyszerűen azért, mert nem erre, nem az „olcsó” turizmus felé halad most a világ. Emellett az „olcsó desztináció”-imázs megváltoztatása is évekbe, évtizedekbe telhet. Mint kifejtette, 

a Top10 legolcsóbb úti cél listáján szerepelni persze lehet marketingfogás, de gyakran többet árt, mint használ. Tény, hogy a nyugat-európai utazó számára most Magyarország olcsó, de ennek nincs köze az itteni látnivalók, turisztikai attrakciók, szállodai vagy vendéglátóipari szolgáltatások minőségéhez, sokkal inkább az olcsó forinthoz. Ne feledjük, ma egy turista 380 forintot kap minden eurójáért.

Hiszi, hogy Budapest esetében az elmúlt években olyan látnivaló-, közterület- és infrastruktúrafejlesztések történtek, olyan színes kulturális és sportrendezvény-paletta alakult ki, amely a város turisztikai vonzerejét is növelte. Budapest tehát mára bőven több, mint másodosztályú úti cél. A szakember bizakodó ajövőt illetően

az a vendégkör, amelyik ma a magyar fővárosba érkezik, gyökeresen átalakult, már nem olyan, mint a Covid előtti időszakban volt. Budapesten egyre nagyobb számban jelennek meg a prémium utazók. Az, hogy a következő években több magas kategóriájú szállodalánc is belép a magyar piacra, kiválóan mutatja Budapest változó helyét az európai turisztikai piacon. Ezeknek a prémium kategóriás szálláshelyeknek a befektetői köre biztos benne, hogy a magyar főváros képes az általuk megcélzott vendégkört bevonzani.

Amit feltétlenül el kell kerülni

Korábban a hazai szállodaárak kifejezetten olcsók voltak, de most nem ez a helyzet.  A 2008-as gazdasági világválság nagyon erősen érintette Magyarország legfőbb küldőpiacait, beleértve ebbe a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának körülbelül felét adó belföldi piacot is.

A világválság okozta keresletcsökkenésre a hazai turisztikai szolgáltatók egy része azonnali, ugyanakkor csak látszólagos megoldást hozó taktikai lépéssel, árcsökkentéssel reagált, amelynek következtében gyorsan az egész szektort érintő negatív árspirál alakult ki. Az árcsökkentés azonban nemcsak az adott helyzet instant kezelésében bizonyult hibás lépésnek, hanem középtávon is számos problémát okozott

 - tudtuk meg dr. Kiss Kornéliától. A válság enyhülésével a fogyasztókkal nagyon nehéz volt a folyamatos és nagymértékű áremelést elfogadtatni, az árakat és az eredménymutatókat visszatornázni. A válság elmúltával a hazai, árversenyben ringbe szálló vállalkozásoknak jó pár évig tartott, míg áraikat a korábbi árszínvonalra emelték, ugyanakkor az is hosszú időbe telt, míg a keresleti oldalon helyreállt a rend, mire a gazdaság talpra állt és a kereslet regenerálódott.

A negatív árverseny tehát, bár rövidtávon hozzájárul a vendégszám szinten tartásához vagy csökkenésének mérsékléséhez, a jövedelmezőségre nagyon negatívan hat, közép- és hosszútávon pedig hatástalan, a vállalkozások elé további kihívásokat állító, kifejezetten káros taktika.

A 2008-as válság elmúltával a 2010-es évek közepére megkezdődött a turizmus diadalmenete, a turizmus-vendéglátás iparág olyan példátlan felfutása hazánkban, Európában, sőt, világszerte, amelynek csak a 2019-ben megjelent, 2020-ra világjárvánnyá vált Covid tudott véget vetni.

Hogy ott mi történt, arra még szinte napra, percre pontosan emlékszünk: lezárultak a határok, lehúzták rolóikat a szolgáltatók, az exponenciális növekedés után egyik napról a másikra nullázta le magát az egész iparág.

Most ismét egy válság közepén vagyunk, és hogy miben különbözik most a turizmus helyzete, mint 2008-ban, arra a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi docense azt válaszolta, hogy bár a közelmúlt eseményei, a Covid világjárvány és az ukrán-orosz háború nyomán kirobbant energiakrízis és infláció úgy tűnt, újabb próba elé állítja a szektort, a 2022-es év negatív várakozásai nem igazolódtak be:

Azt a 2008-as válságból a piac megtanulta, hogy az árcsökkentés veszélyes válságkezelő eszköz. 2022 nyarán nem alakult ki negatív árspirál, a szálláshelyek nem licitáltak egymás alá, csak hogy bevonzzák a vendégeket. Jelenleg Budapest a külföldiek körében kifejezetten népszerű, sok vendége van a szállodáknak és éttermeknek, jól látszik, hogy a Covid és a biztonsági aggályok miatt elhalasztott utazásokat pótolják az utazók, ám – a piaci szereplők visszajelzései alapján – a jövedelmezőség egyelőre még elmarad a várttól. Ennek oka, hogy a szolgáltatók nem tudják olyan ütemben emelni az áraikat, mint amilyen gyorsan nő az alapanyagok és az energia ára, illetve a munkaerő költsége. A keresleti oldalon ugyanakkor a problémák messze nem olyan súlyosak, mint 2008-ban voltak.

Jó szezon elé nézünk

A körülményekhez képest jó szezont zárt a hazai turizmus 2022-ben, a tavalyi már a kilábalás éve volt, reménykedésre ad okot, hogy a vendégéjszakák száma közelít a járvány előtti időszakéhoz. Míg 2019-ben 41 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban az utazók, addig 2022-ben 39,7 milliót. Ígéretes szezon elé néz a magyar turizmus, a vendégek számát tekintve 2023-ban növekedés várható. A turisztikai szektor a realista becslések szerint 2025-2026-ra áll vissza a Covid előtti szintre.