Egyre több magyar nyugdíjas költözne a mediterrán álomszigetre: ennyi egy lakás, fűteni sem kell

Pénzcentrum: Sokan gondolják, hogy ismerik Máltát, mégis okozhat meglepetéseket. de mire számítson, aki először látogatna oda?

Hangya Edina: Máltát vagy nagyon szereti valaki, vagy nagyon nem – ez abból adódik, nagyon más a közeg, mint amihez hozzászoktunk. Ha elmész Ausztriába vagy Németországba, azt érzed, hogy Európában vagy, de ha elmész Máltára, egy teljesen másik világba kerülsz. Mondhatni elég eklektikus a hangulata. Én ’96-ban voltam ott először, és döbbenten tapasztaltam, hogy sorban állnak a buszmegállóban az emberek – ez nyilván az angol mentalitás megnyilvánulása, de emellett vagy a dél-olasz-arab mentalitás is a levegőben, és ez a kettő nagyon keményen keveredik.

1994 óta vannak közvetlen járatok Magyarországról. Akkor kezdett el nyitni Málta Kelet-Európa irányába, hazánk az elsők között volt, és már akkor voltak kint olyan szervezők, akik magyar irodákkal dolgoztak, mint az IBUSZ, a West Travel, vagy a Cooptourist.  

Az egy nagyon jó megfogalmazás, hogy Málta egy rejtett kincs a Földközi-tenger közepén, hiszen konkrétan a közepén van, Szicília és Tunézia között, és jószerével kelet és nyugat vonatkozásában is azonos távolságra. Picike, 320 négyzet-km, és ebben benne van az összes környékén lévő szikla, ami a Máltához tartozik, lakva vagy lakatlanul. Nagyjából úgy lehet elképzelni, hogy egy fél Budapestnyi a mérete, és normál esetben 400-450 ezer lakosa van, most épp ez 500 ezer felett van, mivel elég sok a külföldi munkavállaló. Gazdaságilag viszonylag stabil, a covid ellenére is jó eredményeket értek el, évente 6-8 százalék, legutóbb 10 százalékos gazdasági növekedés volt. Sok SSC is oda költözött.

A szolgáltatóipara nagyon erős, a gazdasági tevékenység 86 százalékát adja. Nem feltétlenül olcsó a munkaerő, viszont nagyon jó az infrastruktúra, és kiemelkedően jók az adózási és gazdasági ösztönzők, habár offshore-nak azért nem mondanám, de az uniós átlaghoz képest kifejezetten jók az adózási feltételei. Az ipari termelés érthető módon visszafogott, nehézipara nem is igazán van, minimális hajógyártás, de inkább javítás.

A turizmusra nagyban építő országok esetén mindig nagy kérdés, hogy ez a szektor a GDP mekkora hányadát teszi ki?

Most egy kicsit visszaesett, 14-15 százalék körül volt 2022-ben, de volt olyan időszak, amikor ez az arány elérte a 25-28 százalékot is. Ez nem feltétlenül szigorúan csak turistaköltés, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások bevételeit is tartalmazza. Az 500 ezer lakosra 2019-ben, a csúcsévben 2,8 millió turista jutott, akik átlagosan 7,3 vendégéjszakát töltöttek el a szigeten. Még nincs meg a tavaly decemberi statisztika, de a novembert összehasonlítva a 2019-es évvel, jól látszik, hogy majdnem a 90 százalékát elérte az érkezők száma. A nyár is erős volt, annak ellenére Málta nagyon sokáig tartott zárva. Ennek oka, hogy kicsi a sziget, relatív idős lakókkal, ezért ők nagyon is érintett volt a covidban, nem véletlen, hogy az átoltottságban elsők voltak. Nagyon megijedtek, hamar zártak, és sokáig zárva is voltak, mert féltették a saját kis szűk társadalmukat. Ennek köszönhetően a halálozási rátát sikerült alacsonyan tartaniuk.

De 2022 júliusában végülők is teljes mértékben megnyitottak, és azóta semmiféle korlátozás nincs érvényben. Nagyon sokáig fenntartották a kötelező maszkhasználatot, sőt regisztrálták az embereket: nem lehetett úgy elmenni étterembe, hogy az ember nem adta le a telefonszámát, így vissza tudják követni, ha kellett. A járvány alatt a turizmusban dolgozók közül, akik elvesztették a munkájukat, rengeteget alkalmaztak covidesetek követésre.

A szektor kapott valamiféle központi kompenzációt, hogy tudják pótolni a kieső bevételeiket?

Nagyon sokat. Aki vállalta, hogy marad az ágazatban, és vállalta, hogy segíti az egészségügy szektor munkáját, például a kontaktkutatással minimum heti 10-20 órában, az automatikusan megkapta az államtól a minimálbért.

Málta mindig is rászorult a külső munkaerőre, magas a kelet-európai munkavállalók száma, rengeteg magyar élt kint, de ők voltak az elsők, akiket elbocsátottak. A helyieknek értelemszerűen sokkal több lehetőségük volt, plusz ők igénybe vehették ezt a támogatási rendszert.

Amikor pedig részlegesen már újraindulhatott a turizmus, nagyon nagy mennyiségben vezettek be ösztönzőket, ingyenes vouchereket osztogattak például a sport- és búvárturizmusra 100-200 euró értékben, így próbálták az embereket központilag ösztönözni a költésre. A senior korosztály utazását szintén támogatták, ha valaki minimum 15 éjszakát tartózkodott, akkor is kapott egy vouchert, amit múzeumi belépőre, éttermi étkezésre, közlekedésre tudott felhasználni. Ez automatikusan járt a reptéren, annyit kértek, hogy mindenki regisztráljon, hogy le tudják követni, mik a valós igények. Persze nem egész évben volt ez elérhető, hanem inkább az off-season időszakban.

Málta turizmusának másik fontos lába a nyelviskolák, ezek véreztek el a leghamarabb a covidban, hiszen így jutott be a legtöbb fertőzés az országba, ezért hamar beszüntették őket. Ez a szegmens nagyon sokat szenvedett, mire teljesen újra tudott nyitni és biztonsággal üzemelni, még a mai napig érződik a covid hatása, az iskolák száma drasztikusan megcsappant. Persze tervezik már az újranyitást, de ez nem annyira egyszerű. A másik különösen nagy veszteségeket elkönyvelő szegmens az üzleti turizmus volt, de itt szintén volt ösztönzőrendszer.

Ez vissza fog állni valaha?

Szerintem inkább egyfajta egyedi kombináció lesz majd jellemző. Én személy szerint sok helyről azt hallom, hogy valószínűleg nem fog úgy visszaállni, ahogy korábban volt, egy rövid üzleti tárgyalás kedvéért az emberek valószínűleg már nem fognak elutazni a világ másik végére, ezt megoldják a online, viszont szükség lesz később is az élményre, a személyes kapcsolatok kialakulásának lehetőségére. De a covid után jött a háború, az energiaválság, feltehetően a cégeknek nem az utaztatás most az első a prioritási listán.

Európában jelen pillanatban az egyik legnagyobb gazdasági probléma az infláció, ez mi, magyarok is tapasztaljuk napról napra: ott hogyan alakul, milyen mértékben emelkedtek meg az árak?

Málta mindig is híres volt arról, hogy nem igazán volt infláció, de most nyilván ott is erősödött. 2022-ben az éves átlag 6,2 százalék volt. Náluk ugye nincs euró probléma, hiszen az a fizetőeszköz, viszont jelentősen nőttek az árak, az élelmiszeripari árak ott 20-25 százalékkal emelkedtek. 15-18 ezer euró az éves átlagfizetés, azonban a megélhetési költségek magasabbak, mint Magyarországon. Fűtésre ugye nem nagyon van szükség, korábban relatív olcsó volt a villany meg az üzemanyag, az erős líbiai kapcsolat miatt kedvezményesen kapták ezeket, ám ez jó ideje megszűnt, és az elmúlt 10-15 évben Máltán is fokozatosan emelkedett a rezsiköltség. Az ingatlanárak és a bérleti díjak kifejezetten magasak, 800 eurós kiinduló árral kell számolni minimum, de nyáron több ezer eurót is elkérhetnek egy lakásért. Az élelmiszerárak is elég magasak, hiszen Málta szinte mindenből importra szorul.

A máltai közösséget történelmük nagyon meghatározza. Rengeteg náció befolyásolta sorsuk alakulását, a föníciaiaktól kezdve, akik tulajdonképpen hozták a máltai nyelvet, aztán a Német-Római Császárság alatt is jelentős terület volt Málta. Később a Johannita lovagok idejében nagyon sok európai nemesi család leszármazottja telepedett le a szigeten – ezek mindannyian belekerültek ebbe a nagy olvasztótégelybe. A franciák csak ideiglenesen állomásoztak a szigeten, igaz, ennek is volt a hatása, bár inkább a lovagrendi időszakból van az erős a francia hatás. Nagyon erős a kötődése az Egyesült Királyság felé, az a 160-180 év, amíg a Brit Birodalom részét képezte Málta, szintén nagyban befolyásolta nemcsak a nyelvet, hanem a génállományt, a kultúrát, a mentalitást is. A mai napig is a meghatározója ez az oktatási rendszerüknek, de például az üzleti életet is nagyban befolyásolja, arról nem is beszélve, hogy kétnyelvű ország, sőt, inkább három, hiszen közelsége miatt nagyon sokan beszélnek még olaszul is. Az internet elterjedése előtt, amikor az emberek még csak tévét néztek, a máltai tévé híresen rossz volt, viszont 9 olasz csatornát lehetett fogni, a tudásuk nagy része innen származik. Mára ez nyilván megváltozott, de ma is sok fiatal beszél olaszul, részben a családi kötődések miatt is.

Igaz az, hogy egy elképesztően zárt közösségről van szó?

Igen, nagyon kedvesek, barátságosak a turistákkal, segítőkészek, de van egy fal, amin keresztül nem vezet út. Nagyon féltik magukat, de tulajdonképpen ez a túlélésük záloga. A belterjességből fakadóan volt egy olyan időszak, amikor sok helyen születtek komoly betegségekkel gyerekek, ezért az egészségügyi ellátás elég fejlett, ők jól tudják, hogy fel kellett nőni ahhoz a feladathoz, hogy az ilyen sérülteket megfelelően tudják kezelni. Nem is feltétlenül az egészségügyi képzettségükön van a hangsúly, hanem inkább a hozzáállásukon: nem kitaszítók, inkább befogadók.

És mélyen vallásosak. Abortusztilalom van érvényben, de azt tudni kell róla, hogy ez nem feltétlenül végleges, folyamatosan terítéken van. 10 évvel ezelőtt még nem volt elismert a válás a szigeten, de volt egy népszavazás, és utána eltörölték a tilalmát, most már szabad a válás. Sőt, azóta Málta nézőpontot váltott, és az elsők között volt az EU-s országok között, akik abszolút mértékben támogatják a melegek házasságát és gyerekvállalását. Van egy szervezet, amely a melegek elfogadottságát méri, és Málta 3-5 éve vezető pozíciót tölt be ezen a listán, tehát az egyik legelfogadóbb, legnyitottabb ország. Egyébként az alkotmányukban is benne van, hogy az államvallás a katolikus, ez egy eléggé ellentmondásos dolog, de pont azt mutatja, hogy amit magukra nézve fontosnak tartanak, azt nem feltétlenül várják el a másoktól.

De a meleg kisebbségek támogatása mára már nem erkölcsi, sokkal inkább politikai kérdés, ami nagyban függ a regnáló kormányzattól is.

Nyilván, náluk baloldali kormány van jó néhány éve, biztos, hogy ez is befolyásolta az irányt, de azért alapvetően az ilyen döntésekhez szükség van a lakosság támogatására. Ahogy a betegeket is ápolják, a problémákkal küzdőket sem taszítják ki, a melegekkel sincsenek ilyen jellegű konfliktusaik.

De ha belegondolunk, a turisztikai szempontból is egészen nagy jelentősége van ennek, és a máltaiak ahogy a külföldiek ellen sem ágálnak, a melegekkel sem fognak szembemenni, hogy ne gyere ide házasságot kötni! Helyette inkább az a hozzáállás, hogy jöjjenek, házasodjanak össze itt, érezzék jól magukat, költsék el itt a pénzüket és lehetőség szerint térjenek vissza – ez a mentalitás. De az is látszik, hogy amikor mi, mint magyar képviselet megpróbáltunk lépni ebben, és kérdeztük, hogy milyen területek vannak, amiket az itt élő magyar közösségnek be tudnánk mutatni, kiderült, hogy igazából dedikált kínálatuk nincs. Az látszik, hogy ők elfogadják, de nincs koncepciójuk arra, hogy bizonyos szegmenseknek hogyan kellene ezt kiajánlani.

Tehát egy meleg magyar pár kimehet Máltára házasságot kötni?

Persze simán, volt is már példa erre. Málta amúgy is egyre népszerűbb esküvőhelyszín, és nincs adminisztratív akadálya annak, hogy külföldiek Máltán kössenek házasságot. Uniós állampolgároknak csak az alapdokumentumokra van szükség.

Melyek a legfontosabb küldőországok, alapvetően honnan érkeznek ide a turisták?

Az angolok a legnagyobb küldőterület, hiszen nincsenek kommunikációs nehézségeik, minden angolul zajlik, és persze nagyon sok a rokoni kapcsolat. Régen a turisták 50-60 százaléka volt brit, most már csak 40-45 százalék. Nagyon sok a német, osztrák, skandináv, olasz, francia turista. A kelet-európai területek közül a lengyelek mennek sokan, de Magyarország sincs rossz helyen, 13-14.-ek vagyunk. Sokat számít, hogy honfitársaink közül sokan élnek kint életvitelszerűen.

Egyre több mediterrán ország célozza be a tavaszi, őszi, adott esetben még a téli szezont is, nyilván alapvető érdekük, hogy ne csak nyáron érkezzenek vendégek. Málta mennyire számít már négyévszakos helyszínnek?

Küzdenek ezzel, de már elindult a változás, törekednek arra, hogy az ősztől kora tavaszig tartó időszak is jó legyen. Február általában az esős, hűvös időszak, 12-18 fokkal. Kétévente van egy hét, amikor megdöbbentően fehér lesz a sziget, mert apró szemű jég esik, és nem úgy, mint nálunk az ónos eső, ráfagy, hanem úgy néz ki, mintha hó lenne.

Már 2019-ben már megpróbálták eltolni a magasabb árkategória irányába az igényeket, hogy a tengerparti pihenésen kívül egyre hangsúlyosabb legyen a kulturális és az élményturizmus is. Éppen ezért a kulturális programokat ebben a kiegészítő időszakban szervezik, olyan fesztiválokat, amelyek inkább a prémium közönséget vonzzák. Például januárban van egy barokk operafesztivál, aminek nagyon különleges közönsége van, egyáltalán nem mainstream. Áprilisban rendezik a tűzijáték-fesztivált, ezen magyarok is részt szoktak venni. Van vitorlásverseny, ami egy közép-európai versenysorozat egyik állomása, ez október végén van.

Az ösztönzőprogramok általában az off season időszakban vannak, nyáron pedig intenzív nyelvtanfolyamok elérhetők jellemzően a fiatalok számára, akár 3-4 hónaposak is, amiken nagyon komoly eredményeket érnek el. De kb. 10 éve elindultak az 50+-os tanfolyamok is. Ezek nem annyira a nyelvtanra, inkább a kommunikációra építenek, és ezek is inkább az októbertől márciusig tartó időszakban indulnak.

Szintén a luxuskategóriát támogatja a butikhotelek nyitása, főleg Vallettában, ahol a régi palazzókat átalakították 8-10 szobás, prémium kategóriás szállássá, és már Máltán is van több Michelin-csillagos étterem. Megvan a törekvés, de még sok programot kell szervezni.

Egyre nagyobb problémát okoz a világban a túlturizmus: Málta mennyire érintett ebben a problémában, illetve milyen stratégia mentén tervezik ennek a leküzdését?

Úgy gondolom, hogy Málta elérte azt a pontot ’19-ben, hogy az odaérkező tömeget már nem lehet ráengedni a nyárra. Abban az évben már a február is olyan mennyiségű turistát hozott, ami miatt nem tudták bezárni a szállodákat elvégezni a szükséges felújításokat, és még novemberben is pörögtek az üzleti utazások, rengeteg konferencia, esküvő volt. Csak a december-január volt viszonylag visszafogottabb. Ezekben az utolsó békeévekben amikor megérkeztek a tengerjárók, Valletta úgy nézett ki, mint egy piac. A covid ezt kicsit visszavetette, de pont ezt a stratégiát nem akarják követni az újranyitás után.

2020 őszén jelent meg az új marketingstratégia a ’21-30-as időszakra. A covid alatti csendben felmérték és megállapították, hogy nagyon durva volt a helyzet korábban, túl volt terhelve a sziget turistákkal, fesztiválhegyekkel, rengeteg fiatal érkezett bulizni, nyáron járhatatlanná vált a sziget, állandó dugók voltak, és ezt a vonalat nem akarják tovább erősíteni. Sok könnyűzenei fesztivált mostantól csak 2 évente szerveznek meg, de olyanok is vannak, amelyeket áttettek áprilisra, a kevésbé zsúfolt időszakra. 2023-ban Máltán lesz az Euro Pride is, de nem nyáron, hanem szeptemberben.

Az úgysem megoldható, hogy minden évszaknak 25 százalékos legyen a részesedése, de ha már egy 60/40-es megoldás létrejön, az sokat számít, és élhetőbb lehet ezáltal a sziget.  Nem cél, hogy 3-3,5 millió turista jöjjön egy évben, inkább a többet költő réteget szeretnék bevonzani. A covid alatt egy csomó szállodát bezártak, felújították őket, és magasabb kategórián nyitják meg, hiszen ezáltal nem a volument emelik, hanem a minőséget.

De a zöldítés is egy fontos stratégiai eszköz. Miután elég sok jó étterem van már, ezek elkezdtek összefogni, hogy valamilyen szinten képviseljék a közös érdeküket. Például van olyan kezdeményezés, melyben összefogtak a nívós vendéglátóhelyek, és kialakítottak egy mintagazdaságot. Így lett helyi termelőktől az igényeknek megfelelő zöldség, gyümölcs: az éttermek leadják, mire van szükség, és annak megfelelően termelnek a gazdák. Egyre több a napelem a szigeten, de a víz mindig is kulcskérdés, hiszen nagyon nehezen tudják tárolni. Persze az energiatakarékosság is fontos céljuk lett az utóbbi pár évben. A legfontosabb, hogy mikroszinten próbálnak változtatni, és nem túlterhelni turistákkal a nyarat. Ez olyan szintre eljutott már, hogy egy rengeteg szálloda adott be építési kérelmet, hogy létrehoznának további kapacitásokat, ám erre az engedélyeket jellemzően már nem adták ki, mondván, inkább azt a kapacitást tessék fejleszteni, ami van. Régebben apartmanok is voltak Máltán, de egy sok 3 csillagos kategóriát bezártak, és átalakították skandináv nyugdíjasoknak lakó jelleggel. Nem tömegével jönnek ezáltal az emberek, hanem kevesebben, a saját apartmanjaikba.  De volt, hogy le is bontottak bizonyos részeket. Az úthálózatot is fejlődik folyamatosan, az is kaotikus volt az utóbbi évtizedekben már.

A képeket Stiller Ákos készítette.