Keresztet vethetünk a tengerparti nyaralásokra? Erre készülhetnek a magyar utazók 2023-ban

Pénzcentrum: Gulyás Gergely 2022. november 16-án jelentette be azt a hat intézkedésből álló turisztikai mentőcsomagot, mely a megemelkedett energiaköltségek kigazdálkodásában segítené a hazai vállalkozásokat. Ön szerint komoly segítség ez az ágazatnak?

Molnár Judit: A turizmus ágazaton belül az egyes szektorok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ha a szállodák kénytelenek bezárni, az a közvetítő szektornak, az utazási irodáknak sem lenne jó, úgyhogy én üdvözlöm azokat a döntéseket, amelyek a szállodaszektort fogják érinteni. Mindazonáltal a magyar utazási irodák a belföldi turizmusban kevésbé érintettek, hiszen az utazóknak nincsenek nyelvi korlátaik a szolgáltatások lefoglalásakor, illetve a tapasztalatom szerint a magyar szállodák sajnos a közvetlen értékesítést részesítik előnyben.

Mire számítottak előzetesen, és milyen nyári szezont zártak a hazai utazási irodák?

A pandémia miatti két gyászos év után már tavaly év végén kirobbanó utazási kedvet tapasztaltunk: két évig az emberek itthon nyaraltak, 2022-ben külföldre akartak utazni. És persze az is élénkítette az utazási kedvet, hogy sokan kaptak adó-visszatérítést év elején. Így nagyon jól indult a 2022-es év és a február 24-én kitört orosz-ukrán háború is csak mintegy két hétre vetette vissza az érdeklődést, utána ismét megélénkültek a foglalások. Árbevétel tekintetében tehát jó évet tudunk magunk mögött, azonban eredmény szempontjából már nem ennyire egyértelmű a kép.

Az mindig egy óriási dilemma az utazási irodáknak, hogy milyen árfolyammal kalkuláljanak. Ha nagyon óvatosak, és magas árfolyamot használnak, akkor egyfelől biztonságban vannak, de ez azzal is járhat, hogy kiárazzák magukat a piacról, nem tudják eladni az utakat. Ha viszont alacsonyabbal, akkor járhatnak úgy, mint idén, hogy szinte nulla, vagy legfeljebb minimális nyereséget tudnak elérni.

Az az igazság, hogy az euró bevezetése annyira kellene nekünk, mint egy falat kenyér. El tudja képzelni, hogy az árfolyamingadozás mekkora kockázat nekünk, utazási irodásoknak?

Az utazási irodák igen szigorú jogszabályi környezetben tevékenykednek, többek között a fogyasztóvédelmi jogszabályok is szűk kereteket adnak többek között az árak korrekciójára. Én nagyon tudatos fogyasztóvédő vagyok, mert minden, magára valamit is adó vállalkozásnak fogyasztóvédőnek kell lenni, de néha érzek némi aránytalanságot.

Ehhez valószínűleg azért köze van annak is, hogy a 90-es és 2000-es években gyakran volt hangos a média a hírektől, melyek beszámoltak róla, mennyi utazási iroda ment csődbe.

Igen, ez tökéletes megállapítás: hangos volt a média, pedig közel nem ment csődbe annyi utazási iroda, mint a gazdasági élet más szektoraiban működő vállalkozások. A kedvenc szalagcímem: Hazatértek a külföldön rekedt turisták! Most akkor hazatértek vagy külföldön rekedtek? Fontos tisztázni, hogy senki sem fog külföldön rekedni, aki jogszerűen működő utazási irodával szerződött! Ugyanis

csak akkor kap engedélyt az utazásszervezési tevékenységre egy iroda, ha van elegendő vagyoni kauciója, ami azt biztosítja, hogy egy esetleges csőd esetén az utas ne veszítse el az általa befizetett összeget. Ezen felül ott van a hazaszállítási biztosítás is: csőd esetén ennek a terhére intézik a biztosító társaságok az utasok hazaszállítását Magyarországra. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy csakis a jogszerűen működő vállalkozás esetében érvényes mindez.

Sajnos még mindig vannak szerencsevadász feketevállalkozások, akik a nevükben használják a Travel szót, és az emberek azt feltételezik, hogy ettől már utazási irodával kerültek kapcsolatba. Egy utazásszervezőnek van utazásszervező és utazásközvetítő tevékenysége, ahogy tanácsadói is. De hogy tud valaki felelősséggel tanácsot adni, ha nincs megfelelő szakmai végzettsége? Attól, hogy valaki kitelepült külföldre, vagy utazgatni szeret a világban, és erre alapozva ad másoknak utazási tanácsot, még nem lesz belőle szakember.

2020 elején sokan arra számítottak, hogy utazási irodai csőddömping lesz, ám ez nem történt meg. 2019-ben kb. ezer bejegyzett utazási iroda volt, most nagyjából ugyanannyi van. Az más kérdés, hogy a pandémia alatt többen hibernálták a vállalkozásukat, ám ők is fokozatosan visszatérnek a piacra.

Azt is el kell mondani, hogy a turizmus ágazatán belül az utazási irodák voltak azok, akik a leginkább megtartották a munkaerőt. Ugyanis időbe kerül egy utazási irodában dolgozó betanítása, éppen ezért a szakma foggal-körömmel igyekezett ragaszkodni a munkaerőhöz. Jól látszik tehát, bármi történik, a turizmus nagyon érzékeny iparág, de az is igaz, hogy a regenerálódó képessége is nagyon gyors.

A Pénzcentrumon futó ősz eleji inflációval kapcsolatos kutatás szerint a csökkenő vásárlóerő miatt a magyarok első körben az utazásról fognak lemondani a jövőben. Felkészült erre a szakma, egyáltalán fel lehet erre készülni?

Az infláció és az energia árak miatt nyilván bizonytalanság van, de a szakmánk azért abban bízik, hogy nem fog jelentősen visszaesni az utazási kedv. A hazai utazási irodák évente mintegy egymillió embert utaztatnak, és valószínű, hogy egy részük továbbra is fog utazni. Akik eddig sem vették igénybe a szolgáltatást, azok feltehetően nem fognak.

Arról nem is beszélve, hogy egyre több cég jelenti be, hogy év közben is emeli a fizetéseket, rezsitámogatást ad, látszik, hogy a munkaadók meg akarják tartani az embereket, ez is optimizmusra adhat okot. Kérdés persze, hogy milyen utakra fognak foglalni, elképzelhető, hogy olcsóbb desztinációk felé veszik az irányt, vagy rövidebb időt töltenek el ott: lehet, hogy alacsonyabb kategóriájú szállást fognak foglalni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy van egy olyan réteg, amelyiket nem érint ez a helyzet, ők mindenféleképpen fognak utazni.

Az utánpótlással kapcsolatosan egyre többet hallani, olvasni, hogy tovább csökkent idén a turizmus-vendéglátás képzést választó hallgatók száma. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy megforduljon ez a trend, mivel lehetne vonzóbbá tenni ezeket a szakokat?

A pandémia idején, sokat hallhattunk az elbocsátásokról, a sajtó is azzal volt tele, hogy mekkora a gond a turisztikai szektorban, holott, mint már említettem, ránk, utazásszervezőkre, ez kevésbé volt jellemző. Az egyetlen megoldás a problémára, hogy minél többet kell beszélni erről, újra vonzóvá kell tenni a szakmát. A múlt héten a Budapesti Gazdasági Egyetemen volt egy rendezvény, ott voltunk a szakmából többen, bemutattuk a tevékenységünket a hallgatóknak, elmondtuk, hogy mennyire érdekes és színes világ ez. 

Önök nehezen találnak szakembert?

Igen, de mi a problémát úgy oldottuk meg, hogy elsősorban pályakezdőket veszünk fel, és kialakítottunk az új munkatársaink számára egy belső képzési rendszert. Ugyanakkor a Magyar Turizmus Akadémia és a Magyar Utazási Irodák Szövetségének együttműködésében összeállítottunk egy oktatási tematikát; konkrétan utazási irodás képzést dolgoztunk ki. Az Akadémia januárban fogja indítani a képzést.

Melyek a legfontosabb soft skillek, melyekkel egy utazásszervezőnek rendelkeznie kell?

A szakmai tudás elengedhetetlen. Tudni kell, hogy mit takarnak az alapfogalmak, hogy mi a különbség egy Maldív-szigeteki, egy európai vagy egy észak-afrikai ötcsillagos szálloda között. Emellett én személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy legyen egyfajta általános műveltség, mert korántsem igaz, hogy a Google a válasz minden kérdésünkre. Egy értékesítőnél nagyon fontos, hogy ezen tudások birtokában jól tudjon kérdezni: hiszen a kérdéseken keresztül tudja felméri az igényeket. Mert ha jól mérjük fel az ügyféligényt, és annak megfelelően nyújtjuk a szolgáltatást, azzal fogjuk elérni az ügyfél-elégedettséget. Persze ehhez elhivatottság kell. Ha egy utas este 7-kor hív bennünket a világ másik felén, mert segítségre szorul, akkor bizony rendelkezésre kell állni és segíteni kell. Nem mondom, hogy ezek mindennapos esetek, de elő-előfordulnak. És nyilván a pontosság, a rugalmasság, a kedvesség is alap skillek a szakmában.

Egyre több, a fiatal korosztályhoz tartozó, nyelveket beszélő utazó szervezi saját maga a nyaralását. Ezek között a gyorsan változó feltételek között, Ön hogy látja, miképp maradhatnak fent az utazási irodák?

Egyetértek, sok fiatal fejében az lehet, hogy az utazási iroda ciki és biztosan nagyon drága. Mások azért szervezik meg maguknak az útjukat, mert az valljuk be, jó élmény, és egy közeli, „egyszerű” úti cél esetében nem is nagy ördöngösség. Ám más a helyzet egy távoli ország esetében. A digitális környezetre az utazási irodáknak meg kell adniuk a megfelelő válaszokat. Mi például olyan utakat kínálunk, amelyeket az utas nem, vagy csak nehezen tudna megszervezni. Távoli, egzotikus úti célokat veszünk célba, adott esetben olyan helyeket is, ahol az utcai feliratok sem latin betűkkel vannak kiírva és még egy angolul jól beszélőnek is nehéz a tájékozódás.

A pandémiának lett egy olyan következménye, hogy az utasokban felerősödött a biztonság iránti igény. Emlékezzünk csak rá, az egyes országok beutazási feltételei akár hetente változtak, és ennek okán olyan utasokkal is találkoztam, akikkel az elmúlt 10 évben nem, mert maguk szervezték az utazásukat. Sokan közülük elmondták, az a legfontosabb nekik, hogy ha bármi történik, fel tudjanak hívni valakit segítségért.

Azt is meg kell említeni, hogy sokan abban a hitben élnek, hogy az utazási irodák csak olyan utakat szerveznek, ahol az esernyőjét a magasban tartó idegenvezetőt követi a csoport, azonban ez nem feltétlenül van így. A bevételeink jelentős részét az teszi ki, hogy egy pár, egy család vagy egy baráti társaság utazik, és az ő egyéni kérésükre szervezi meg az iroda az utat.

Az emberek különböző élethelyzetekben vannak: el tudjuk képzelni, hogy egy elfoglalt ember, aki napi 10-14 órát dolgozik, nekiáll szörfözni az interneten, hogy kiválassza a számára legmegfelelőbb repülőjegyet és szállást?  És persze ott vannak az idősebbek, akik adott esetben nem mozognak olyan magabiztosan az interneten és különösen fontos számukra, hogy minden legyen számukra megszervezve.

Léteznek még a hagyományos first minute, last minute kedvezmények? Érdemes lehet már most lefoglalni például egy családnak a 2023-as nyári nyaralását? Milyen kockázat van ebben, lehet egyáltalán garantálni a 7-8 hónappal későbbi árat?

Ebben az évben az utazási irodák óvatosak voltak, amin ne csodálkozzunk a két év pandémia után. Arra számítok, hogy jövőre is az óvatos tervezés lesz a jellemző,

mindazonáltal szinte biztos, hogy az irodák fognak előfoglalási akciókat hirdetni, javaslatom szerint érdemes ezeket figyelni január-februárban. Last minute ajánlatokra nézetem szerint nem lehet majd számítani.

És tudják az év első hónapjaiban garantálni a nyári árakat?

A jogszabály szerint az utazási irodáknak fel kell tüntetniük, hogy milyen árfolyammal készültek az árak. Ha a forint-euró árfolyam nem ingadozik, akkor az iroda tartani tudja az árat.

Ellenben mi lenne akkor, ha feljebb kúszna az árfolyam nyárra, és mondjuk 20-25 százalékot emelkedne?

Akkor nem tarthatók az árak. A jogszabály erre azt mondja, hogy indokolt esetben az utazási iroda megemelheti az árát, a devizaárfolyam változása pedig indokolt eset. Az indulást megelőző 20 napon kívül van mód emelésre, aminek mértéke maximum 8 százalék lehet. Ebben az esetben az utasnak el kell fogadnia az áremelést, vagy kötbérfizetés terhe mellett tud visszalépni. Azonban ha az emelés mértéke meghaladja a 8 százalékot, az utas indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.

A kötbér mértékét az iroda határozza meg?

Igen, ez attól függ, hány nap van hátra az indulásig. De azt tudni kell, hogy azért az irodák a legritkább esetben emelik az árakat, a forintnak ez a hihetetlen gyengülése most egy extrém év volt.

A globális felmelegedés következtében nem csak a nyaralási szezon lesz hosszabb, de olyan desztinációk is „felkerülhetnek a térképre”, melyek korábban, mint lehetséges nyári úti cél nem jelentek meg az utazók fejében. Erre lehet készülni célzottan, ill. vannak már erre utaló jelek, ajánlatok?

Ez egy nagyon jó téma. Az én gondolkodásomban nagyon jelen van a fenntarthatóság kérdése, és a cégben is arra törekszünk, hogy lehetőség szerint minél zöldebb legyen a tevékenységünk. Ugyanakkor nézetem szerint az iparágunk zöldítése elsősorban a szolgáltatást közvetlenül nyújtók, vagyis a szállodák és a légitársaságok feladata. Az ECTAA-nak, az Európai Utazási Irodák Szövetségeinek brüsszeli ernyőszervezetének júniusi közgyűlésén a két fő téma a fenntarthatóság és a digitalizáció volt. Ebben a skandinávok, a hollandok, a dánok már elöl járnak, és őket már szinte bombázzák az utasok az olyan kérdésekkel, hogy melyik légitársaságnál a legkedvezőbb a CO2-kibocsátás, melyik zöldszállodát ajánlják.

Egymásra néztünk a horvát kollégával, és konstatáltuk, hogy mi ettől még nagyon messze vagyunk.

Visszatérve a kérdésre, persze lehet, hogy később lesz változás az úti célokban, de a legtöbb utazni vágyónak a nyári vakációt a tengerparti pihenés jelenti. Kétségtelenül vannak olyan utasok – egyelőre elenyésző számban –, akik azt mondják, hogy nem bírják a meleget, és inkább Norvégiába mennek, de azért a tengerparton a forróság is jobban kibírható.

A képeket Kaiser Ákos készítette