A leggyakrabban felmerülő kérdések és válaszok az orosz-ukrán háború kapcsán

Mint arról itt a Pénzcentrumon is beszámolunk, február 24-én, a csütörtök hajnali órákban Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel pedig megkezdődött az orosz invázió. A Pénzcentrum azóta is folyamatosan követi a híreket, a legfrissebb percről percre anyagunkat például itt találod! Arról pedig, hogy mi vezetett idáig, ebben a cikkünkben írtunk 10 pontban. Ebben az anyagunkban pedig térképen is megnézheted az ukrajna háború 2022 frontvonalát.

Érdekesség, hogy az ukrajna hírek kapcsán rengeteg magyar keresgél az interneten. Sokan kíváncsiak az ukrajnai beutazási szabályokra, míg mások alapvető műveltségüket szeretnék felfrissíteni. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban ismételt kérdéseket, és természetesen meg is válaszoljuk azokat.

Ukrajna beutazás

Sokakat, így a magyarokat is foglalkoztatja az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy lehetséges-e Ukrajába a beutazás. Nos, a Külügyminisztérium közlése szerint az Ukrajnába történő beutazás semmilyen körülmények között nem ajánlott jelenleg. Erről szóló részletes cikkünket itt olvashatod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Külügyminisztérium: az Ukrajnába történő beutazás semmilyen körülmények között sem javasolt

Utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta Ukrajnát a KKM.

Ukrajna hol van?

Meglepő, de az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírdömping ellenére, sokan keresnek rá arra, hogy hol van Ukrajna. Nos, Ukrajna egy kelet-európai állam. Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja. Íme egy térkép, ami megmutatja, hogy Ukrajna hol van:

Mi Ukrajna fővárosa?

Ukrajna fővárosa, és egyben legnagyobb városa Kijev. Kijev Ukrajna észak-középső részén, a Dnyeper mentén található. Íme Kijev a térképen:

Ukrajna milyen ország?

A Wikipédia szócikke szerint Ukrajna egy unitárius, félelnöki rendszerű alkotmányos köztársaság. 2018-ban az Economist Intelligence Unit Ukrajnát hibrid rezsimnek minősítette a demokráciaindexen, és e besorolásban Kelet-Közép-Európa 29 országa közül a 17. helyen állt. Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, amely nagyon magas szegénységi rátával és súlyos korrupcióval küzd. Azonban hatalmas termékeny mezőgazdasági területeinek köszönhetően a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.

Mikor jött létre Ukrajna?

Ennél a kérdésnél szintén a Wikipédia Ukrajna szócikke jön kapóra, amely szerint a 20. században, mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven a Szovjetunió egyik tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

Ukrajna területe

Mint fentebb említettük, Ukrajnát keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja. Ukrajna területe hatalmas, Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama.

Ukrajna NATO tag?

NEM, Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Sőt, sokak szerint az ukrán NATO-tagság megakadályozása a fő oka az Ukrajnát hónapok óta fenyegető orosz katonai csapatösszevonásnak, hadgyakorlatoknak, majd az offenzívának. Itt fontos kiemelni, hogy a NATO- és az EU-tagság egyébként célként az ukrán alkotmányban is rögzítve van.

Ukrajna magára maradt a harcban

- jelentette ki 2022. február 25-én hajnalban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében. "Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek" - olvasható az UNIAN ukrán hírügynökség által is közzétett beszéd szövegében. Mindemellett az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát.

Ukrajna EU tag?

NEM, Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak. Legalábbis egyelőre. Hiszen, mint az fentebb, az „Ukrajna NATO tag” alcím alatt is kifejtettük, a NATO- és az EU-tagság is rögzítve van célként az ukrán alkotmányban. De az orosz-ukrán konfliktus kiéleződése kapcsán érkezett a hír pár nappal ezelőtt, hogy  Legyelország és Litvánia szerint Ukrajna megérdemli, hogy EU-tagjelölt státuszt kapjon, ehhez készek támogatást nyújtani Kijev részére. A Reuters beszámolója szerint a szóban forgó szándékot lengyel, a litván államfő nyilvánította ki Volodimir Zelenszkijjel  közösen kiadott nyilatkozat formájában . A döntést elsősorban a társulási szerződés feltételeinek gyors implementálásával, az belső reformok végrehajtásával, valamint a jelenlegi biztonsági kihívásokkal indokolták.

Ukrajna történelme

Ukrajna történelme, azaz az ott élő népek történelme hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A Wikipédia szócikke szerint a mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. Ukrajna területére feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok. 1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése.

A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven a Szovjetunió egyik tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

A független Ukrajna

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről. Ugyanebben az évben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírták a budapesti egyezményt az ország területi integritásának védelméről.

Viktor Janukovics 2006-ban, négy hónapos politikai válság után lett Ukrajna miniszterelnöke, de csak rövid ideig maradt a posztján, miután a 2007-es választásokat ismét a narancsos forradalmat vezető pártok nyerték, és így Julija Timosenko alakíthatott kormányt. Viktor Janukovics a Régiók Pártjának színeiben 2010-ben a szavazatok több mint 48 százalékával megnyerte az ukrán elnökválasztást.

2011. augusztus 5-én Julija Timosenkót letartóztatták hivatali hatalommal való visszaélés miatt és a bíróság elé állították. A bíróság október 11-én 7 év börtönre ítélte a 2009-es orosz–ukrán gázvitát lezáró, Vlagyimir Putyinnal kötött szerződés miatt. 2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, az Jevromajdan ellenzéki társulás szervezésében. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az euro-atlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől az elnök, Janukovics visszalépett, miután kedvező ajánlatot kapott Putyintól. A tüntetés kitartóan folyt tovább, amíg 2014. február közepén a tüntetők és a rendfenntartó erők közötti véres összecsapásokká nem eszkalálódott. A tüntetések Nyugat-Ukrajna több városára is átterjedtek.

2014. február 26-án Putyin rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az orosz hadsereg harckészültségének ellenőrzésére az Ukrajnával határos területeken. Majd Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítási ürügyén (a Krím népességének többsége orosz nemzetiségű, sokuk orosz állampolgársággal is rendelkezett). Március 18-án bejelentették a Krím egyesülését Oroszországgal és március 21-ig Oroszország annektálta a félszigetet.

Ezzel egyidőben, illetve ezt követően 2014 márciusában már felfegyverzett félkatonai alakulatok kezdtek a központi hatalomtól függetlenül önkényes „rendfenntartó” tevékenységekbe az ország délkeleti térségében, orosz (és ukrán) eredetű fegyverzetben. Rendőrőrsöket vettek ellenőrzésük alá és ukrán laktanyákat vettek blokád alá, majd foglaltak el és jutottak katonai felszerelésekhez. Április 7-én önhatalmúlag kikiáltották a Donyecki Népköztársaság függetlenségét, majd a hónap végén, 27-én pedig megalakult a Luhanszki Népköztársaság is, konföderált uniójuk egy hónappal később jött létre Novorosszija („Új-Oroszország”) néven.

A kijevi kormányzat megpróbált kellő mértékű erőszakszervezeti fellépéssel élni (Kijev tavasszal általános mozgósítást rendelt el a sorköteles lakosság köreiben), azonban ez kevésnek bizonyult, a katonai összetűzések végül NATO és EBESZ nyomásra nem szélesedtek ki, ettől függetlenül a civil lakosságot érő konfrontáció folyamatos, a polgári lakosság jelentős számban, százezres nagyságrendben menekült Nyugat-Ukrajna felé. Mindkét fél részén történtek erőszakos túlkapások, háborús bűncselekményekre utaló események.