Nesze neked talpraállás: emberhiány, magas rezsi fojtogatja a magyar turizmust

Egy rövid kitekintés az elmúlt évekre: Molnár Judit, a Magyar Utazási irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke, az OTP Travel ügyvezetője szerint a szakma a járvány első hullámában azt jósolta, hogy annak elmúltával először a szabadidős utazások indulnak be ismét, és csak ezután jön az üzleti, corporate turizmus. És ez pontosan így történt…

Mindazonáltal a 2020-as nyár az egyéni utak esetében akár tragikusnak is mondható: a 2019-es heti 70 charter járat után abban az évben a mindössze két hónapos szezonban heti 6 (!) darab charter indult. Ehhez képest a 2021-es nyár már jelentős javulást hozott a heti 20 járattal és a hosszabb szezonnal. Ami azért még így is fényévekre van a pandémia előtti számoktól….

Az egyéni úti célok nem változtak, a járványhelyzetben is a korábbi charter desztinációk (Görögország, Törökország, Ciprus, Egyiptom, Tunézia és Dél-Európa országai) voltak a legnépszerűbbek. Télen a tehetősebbek most is - mint hosszú évek óta - a távoli, egzotikus helyeket (Maldív-szigetek, Dubai, Seychelle-szigetek, Dominikai Köztársaság, Mexikó, Zanzibár) keresték fel. Ez így volt 20-21 és 21-22 fordulóján is.

A hosszú szünet után 2021 szeptemberében robbanás-szerűen indultak be az üzleti utak: a cégek „ráuntak” az akkor már 1,5 éve tartó zoom világra, szükségük volt a személyes találkozókra.

Molnár Judit szerint a szakma most óvatos optimizmussal tekint a 2022-es szezonra:

A foglalások alapján a nyári úti célok nem változtak, és most már heti 30-40 charter géppel számolunk. Az üzleti utak – az őszi felfutás után – decemberben az omikron miatt visszaestek, de már itt is érezhető az érdeklődés. Ez szintén optimizmussal tölt el minket

- mondta a szakember a Pénzcentrumnak. Mint említette, a vírus első-második hulláma idején sokan temették az utazásokat, mondván, hogy végérvényesen befellegzett a nagy jövés-menésnek a világon, de ez nem jött be, az utazások szerinte vissza fognak térni a pandémia előtti szintre.

Az irodák talán egyetlen „szerencséje” a járványhelyzetből kifolyólag, hogy a sok bizonytalan tényező, az országok – néha egymástól – eltérő szabályai miatt az utasok nagyobb biztonságra vágynak. Sokaknak fontos, hogy a szakemberektől napi szinten kapjanak információt, vagy valakit fel tudják őket hívni, ha külföldön bajba kerülnek.

Szintén délibábnak bizonyult sokak optimizmusa, mely szerint a repülőjegyek olcsóbbak lesznek a járvány alatt. A légitársaságok ugyanis sok járatot töröltek, ezért amelyek üzemelnek, azok a legtöbbször tele vannak. Nem lett tehát általános tendencia az olcsóság a légitársaságoknál.

Szerencsére nem igazolódott be a szakma félelme, hogy a hazai utazási irodák nagy száma megy csődbe. 2019 decemberében Magyarországon 989 utazási iroda volt bejegyezve, néhány hete pedig 955. Inkább a tevékenység szüneteltetése, a cég „hibernálása”, vagy a foglalkoztatott munkatársak számának csökkentése a jellemző. Most az óvatos, ugyanakkor bizakodó tervezés van napirenden, a felkészülés a járvány utáni időszakra. 

A hazai turizmus kapcsán a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége nevében Sárvári-Deák Zsófia főtitkár elmondta, hogy a KSH adatai alapján 2021 november végéig a szállodai vendégéjszakák száma országos szinten 2,2%-kal, Budapesten 14,9%-kal haladta meg a 2020. évi adatokat. Ugyanakkor ez még mindig 56,1%-kal, illetve 72,6%-kal elmarad a 2019 január és november között regisztráltaktól.

A Szövetség becslései szerint 2021-ben a szállodai vendégéjszakák 12-14%-kal haladták meg az előző évit, de csak körülbelül fele volt a 2019 évinek. Ennek fő oka a nemzetközi turizmus visszaesése, de a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma is körülbelül 33-36%-kal elmaradt a járvány előtti szinttől a járvány miatti több hónapos korlátozás miatt.

Sárvári-Deák Zsófia szerint a belföldi kereslet a szezonban várhatóan idén is erős lesz. Bízik benne, hogy a szabadidős nemzetközi turizmus tovább erősödik, a repülőjáratok sűrűsödésével. Véleménye szerint sajnos továbbra sem lehet számítani a konferenciavendégek, illetve a tengerentúli és ázsiai csoportok ugrásszerű növekedésének, ezek visszaépülése egy hosszabb folyamat.

Az úgynevezett „foglalási ablak” rendkívüli módon lerövidült, jelenleg sokkal alacsonyabb a nyári előfoglalások száma, mint a válság előtt volt. A vendégek a bizonytalanság miatt az utolsó pillanatban foglalják le szálláshelyeiket, s emiatt nehezen tudnak a készletekkel, munkaerővel tervezni a szállodák. A szálloda-, és vendéglátóipar legnagyobb kihívása az idei évben a munkaerőhiány és az energiaárak és egyéb költségek nagymértékű emelkedése.