Top 10 titkos nyaralóhely Magyarországon: brutálisan olcsó, kevés a turista

Habár a tavalyi évhez hasonlóan idén nyáron is minden a Balatonról szól, azért ne feledkezzünk meg róla, hogy ezen kívül számos izgalmas turisztikai térség van még Magyarországon, ahová érdemes az életben legalább egyszer ellátogatni. Magyarország turisztikai régiói azt a kilenc területet jelenti, amelyek önálló turisztikai egységet képeznek. A turisztikai régiók nem azonosak a statisztikai régiókkal, a közigazgatásban nem töltenek be szerepet. A kilenc turisztikai régió csupán Magyarország területének idegenforgalmi felosztását segíti elő. A turisztikai régiók a következők:

• Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió (Budapest és környéke)
• Észak-Magyarország turisztikai régió
• Észak-Alföld turisztikai régió
• Tisza-tó turisztikai régió
• Dél-Alföld turisztikai régió
• Balaton turisztikai régió
• Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
• Közép-Dunántúl turisztikai régió
• Dél-Dunántúl turisztikai régió

Igyekszünk most minden régióból kiválasztani egy olyan helyszínt, mely egészen biztosan megér egy utat.

Zsámbék (Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió)

Budapesttől nyugatra 30 km-re, a Zsámbéki-medence északnyugati részében található, a Gerecse tájegység egyik nyúlványának része. Értékes műemléke a Premontrei templom (háromhajós bazilika) és kolostor maradványa. Épült a XIII. század közepén (1220-34) késő román/korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg.

Egykori szovjet rakétabázis, amely az 1990-es évekig üzemelt, majd a 2000-es években a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület égisze alatt kulturális (színházi és művészeti) központtá és múzeummá alakult, sok haditechnikai eszköz ma is megtekinthető. A Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis a zsámbéki nyári színházi fesztivál egyik kiemelt helyszíne.

Siroki vár (Észak-Magyarország turisztikai régió)

A Mátra legnagyobb, legjelentősebb várromja a siroki vár. Festői környezetben, egy meredek vulkáni csúcson várja a kirándulni vágyókat. A nemrégiben felújított vár hazánk egyik legvadregényesebb várromja, hisz nem csak a pazar kilátást nyújtó várfalak közt, hanem a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is lehet kalandozni.

Sóstógyógyfürdő Nyíregyháza (Észak-Alföld turisztikai régió)

A Nyíregyháza városközpontjától alig 6 kilométerre található gyógyvizéről híres fürdőhely, Sóstógyógyfürdő, a várost övező tölgyerdő szélén, a szikes vizű Sóstói-tó körül fekszik. A tóban nemcsak fürdőzni, csónakázni, hanem vízibiciklizni és horgászni is lehet. A Mátyás korában még Igrice néven ismert tó, jó pár évszázaddal később lett csak Sóstói-tó. Új nevét a magas nátriumsó- és sziksótartalmának köszönhette. A tó partjára nyaranta lerakódott sziksóból szódát állítottak elő, amely ebben az időben sokkal jövedelmezőbb volt, mint a tó gyógyhatású vize. Azonban később felismerve a tó kedvező élettani hatásait, az 1800-as évek elején, a mai Hotel Fürdőház helyén egy négy tölgyfakádból álló fürdőházat építettek. A vendégek a tó üstökben melegített vizében fürödtek. A kádakat az idő folyamán márványra cserélték. A ma látható patinás Fürdőház Pazár István tervei alapján épült, 1911-ben.

A Sóstói-tó partján elhelyezkedő park mai formáját 1912-ben nyerte el. Bejáratának az 1927-ben Dienes István által tervezett Székelykapu tekinthető. A parkban található a város első Víztornya, amely ma a Tourinform Irodának ad helyet. A nyári időszakban látogatható toronyban Sóstó-történeti kiállítás tekinthető meg. Az 1900-as években a gyógyvíz és az erdő vonzereje miatt egyre több vendég kereste fel Sóstót, így egymás után épültek a vendégfogadók

A városi polgárok, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben Pazár István tervei alapján épült eklektikus stílusú Krúdy Vigadó. Helyén régen egy nádfedeles vendégfogadó állt, mely már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket, s így épült fel az akkori Krúdy Szálló. Sóstógyógyfürdőn található a Nyíregyházi Állatpark (Sóstó ZOO) is, ahol több mint 5000 állat között sétálhatnak az idelátogatók. Kultúrakedvelőknek a Sóstói Múzeumfalut ajánljuk, ahol megismerhetik, hogyan éltek őseink.

Tisza-tavi madárrezervátum (Tisza-tó turisztikai régió)

Az ezernyi szépséggel váró Tisza-tó rejtett kincseit, páratlan értékeit azok számára tárja fel a “legszívesebben”, akik valamilyen vízi járműről szeretnének vele megismerkedni. A tó északi területén, a Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába, és része az UNESCO által adományozott “Világörökség része” megtisztelő címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Parknak.

Megközelíteni csak csónakkal lehet – költési időszakban ez is tilos -, de az evezés fáradalmáért bőven kárpótol a ránk váró élmény. A hivatásos és az amatőr ornitológusok legnagyobb örömére ugyanis európai viszonylatban egyedülálló madárvilág alakult itt ki a Tisza-tó létrejötte óta. A természet ismét birtokba vette azt, ami egykor az övé volt. Az élelemben, halban, bogarakban gazdag területre számos madárfaj telepedett vissza, és a vonuló fajok is boldogan fedezték fel a nyugodt pihenés lehetőségét, az ember által nem háborgatott “vízi oázist”. Mielőtt útra kelnénk a nádrengeteg ösvényein, érdemes térképet vásárolnunk, hiszen valóságos labirintus ez a csodálatos vízi világ. Ha betartjuk vendéglátóink írott – és íratlan – szabályait, lélegzetelállító pillanatokban lehet részünk.

Hajós (Dél-Alföld turisztikai régió)

Hajós város büszkesége a mintegy 1300 présházból álló Pincefalu. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb ilyen a maga nemében. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híres jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Jellemző fajták a cabernet sauvignon, a kékfrankos, a kadarka, a szürkebarát és a cserszegi fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal. Az 1980-as évek óta sok pincét átalakítottak vendégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan.

A Kunsági és a Hajós-Bajai borvidék hazánk legnagyobb kiterjedésű szőlős területe, amelyeket az alföldi Nap érlelt a borszeretők örömére.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: a Kis-Balaton (Balaton turisztikai régió)

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.

A Kis-Balaton három tényező együttes hatásának köszönheti létét. A terület eltőzegesedése mellett a Zala folyó is itt rakta le hordalékát. A harmadik tényező az ember természetet átalakító munkája. A sorozatos beavatkozások során veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma. 1979-ben Magyarország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és a Kis-Balaton felkerült a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére. 1984-ben megkezdődtek a rekonstrukciós munkák. Visszatelepült számos ritka madárfaj, mint a nagy kócsag, valamint megjelent a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík. A Kis-Balaton Tájvédelmi Körzetet 1986-ban hozták létre.

Őrség: A Pityerszeri Skanzen (Nyugat-Dunántúl turisztikai régió)

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére. Az Őrség egyik legfőbb látnivalója a Pityerszeri skanzen (Szalafőn), ahol legjobban tanulmányozható a településszerkezet. Csörgőszeren (Szalafő egyik szerében) még hagyományos módszerrel sajtolják a tökmagolajat.

Sümegi vár (Közép-Dunántúl turisztikai régió)

Sümeg a Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. A vár egy kúp alakú alsó krétai korú mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságából kiemelkedve. Alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó, 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló tarisznyavárral. A várban rendszeresen várjátékokat és lovagi tornát rendeznek.

Abaligeti-barlang (Dél-Dunántúl turisztikai régió)

Az Abaligeti-barlang a Mecsek leghosszabb, patakos barlangja. A barlang és egyhektáros felszíni területe 1982 óta fokozottan védett természeti érték. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll. Kiépített főága kb. 466 m hosszúságban a kirándulók számára szakvezetéssel látogatható.

Van egy monda, miszerint a török időkben az abaligetiek a falu határában található barlangba menekültek az ellenség elől. Volt azonban egy áruló, aki a törökök tudomására hozta a rejtekhelyet, akik a barlang előtt tüzet gyújtva próbálták meg kifüstölni az ott rejtőzködőket. A magyarok a füst elől a barlang belseje felé húzódva a hegy túloldalán másik kijáratra leltek, azon át kimászva hátba támadták az ellenséget, melynek egy része a barlang előtt lelte halálát, mások a barlangba menekülve a füsttől fulladtak meg.

Hogy a történet igaz, vagy sem, azt ma már senki nem tudja megmondani. Az azonban tény, hogy a falu plébániáján őrzött írásos emlék szerint az Abaligeti-barlang előürege 1758-tól a falu plébánosának Riedl Antalnak, háza felépültéig pincéül szolgált. Innen származik a mai is használatos Paplika elnevezés.