Csakhogy kiderült az igazság a magyar óraátállításról: sokan gyűlölni fogják

Ha a koronavírus-világjárvány és az ennek okán bekövetkező gazdasági recesszió, illetve munkahelyféltés nem okozna éppen elég stresszt az embereknek, akkor az évi rendes, első óraátállítást bizonyosan megteszi majd. Öröm az ürümben, hogy várhatóan a holnapi napon lesz az utolsó előtti nyári időszámításos óraátállítás Magyarországon. De most még az órákat egy órával mindenképp előrébb kell állítani.

Sokan átkozzák persze, hogy 60 perccel kevesebbet alhatnak vasárnap, és még ennél is többen szórnak átkot azok, akik továbbra sem érti, már megint mi a fészkes fenéért kell ez a hajcihő. És hát a hőzöngőknek végül is igazuk van, hiszen 2018-ban totális európai népharag söpörte el az óraátállítás intézményét, ám e akarat foganatosítása 2021-re maradt, feltéve, hogyha Isten is, de legalábbis Európa vezető politikusai úgy akarják.

Mint ismeretes az Európai Parlament 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte a Bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. A Bizottság az ezt követően elvégzett konzultáció során 4,6 millió választ kapott európaiaktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást.

Az emberek egybehangzó szavazatai alapján az Európai Parlament meg is hozta döntését, és a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Ennek következtében az uniós tagállamok, akik a nyári időszámításra szeretnének áttérni, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, míg akik a télit preferálnák, ők 2021. október utolsó vasárnapján abszolválhatnák ugyanezt. 

A döntést tehát meghozták, az azonban befolyásolhatja az érvényesítését, hogy a parlamenti képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Ez azt jelenti, hogy ha a Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében,

Ki, ha mi nem?!

Az Európai Bizottság által kiadott statisztikai adatokból jól látszik, mi magyarok kifejezetten elutasítjuk az óraátállítást. Gyakorlatilag 10 emberből 9 egy ökölcsapással pusztítaná ki az óramutató kötelező előre vagy visszatekergetését.

Persze, csak mi legyen helyette?

Az nem titok tehát, hogy az Európai Parlament képviselőinek elsődleges fontosságú, hogy a közös piacok gördülékenyen vegyék az óraátállítás eltörlését. Ebből pedig az következik, hogy számukra végülis mindegy, hogy az országok vezetői miként döntenek, csak az legyen egy viszonylag egységes döntés a fennakadások elkerülése végett.

Ezzel szemben a tudomány

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis

Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Összegzi a Magyar Alvás Szövetség véleményét ez a gondolatfüzér.

A szövetség ezen felül úgy véli, hogy szerintük a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.

{{EMBED:https://www.youtube.com/embed/7Kai0XPqhEk?rel=0}}

És az időjárás is!

Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai is szeretik, ha sokáig van világos, attól még a a meteorológia, mint szakma az "univerzális korrigált világidőt használja (UTC), és az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak. Szakmai szempontból emiatt olyan érvek merülnek fel, amelyek egyértelműen a téli időszámítás rögzítését részesítik előnyben" - írta napra pontosan egy évvel ezelőtt az OMSZ. És hogy mik a szakmai indokaik a nyári időszámítás ellen? Lássuk sorrendben:

• Magyarország jelenleg a nyári időszámítás esetén (7 hónapon keresztül) egy órával "később" kapja meg a legfrissebb modell futásokat pl. 06 UTC nyáron (UTC+2 óra) magyar időben 8 órát jelent, míg télen (UTC+1 óra) 7 órát.
• Nyáron tehát az élet- és vagyonvédelmi szempontból is fontos zivatarok előrejelzésénél egy órával "hamarabb" meglennének a modellek futásai, amelyeket mi előrejelzők hamarabb felhasználhatnánk.
• A modellekhez kapcsolódó minden előrejelzés a nyári félévben is a téli menetrend szerint meglenne, vagyis egy órát nyernénk
• Ha úgy döntünk, hogy a nyáriban maradunk, akkor télen is egy órával később lesz meg minden számítás, eltűnik az az órás előny, amely eddig adott volt például a veszélyes téli helyzeteknél (ónos eső, hófúvás stb.).

Nem utolsó sorban pedig a mi földrajzi hosszúsági körünkön a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a délhez (időponthoz). Ez pedig az emberek bioritmusa szermpontjából igenis fontos lehet.

Na, de az emberek!

Azt tehát már tudjuk, hogy az ember biológiai ritmusa inkább a téli időszámításhoz van közelebb, illetve azt is, hogy időjárási szempontból is sokkal jobban járnánk a télivel. Igen ám, csakhogy nagyon úgy látszik, a magyarok egy jelentős része sokkal inkább akarná a nyári időszámítást állandósítani. A Pénzcentrumon korábban például mi is megszavaztattuk olvasóinkat, akiknek elsöprő része a nyári időszámítást állandósítaná.

Az látszik is a szavazatokból, hogy a téli időszámítás annyira lemaradt, hogy azt körülbelül annyian akarnák, mint ahány ember szerint akár minden maradhatna úgy is, ahogy most van, azaz óraátállításban. Na, de nézzük meg pontosan mivel is járna a téli időszámítás és a nyári, hogyha egy egész évet nézzük. Kezdjük a télivel:

Amennyiben a téli időszámításra állnánk át, a legfeltűnőbb változás az lenne, hogy nyáron (vagyis inkább áprilistól októberig) egy órával korábban sötétedne és természetesen egy órával korábban is kelne fel a nap. Emiatt június 15-én például már háromnegyed négykor világos lenne, ami így elsőre elég megdöbbentően hangzik. Viszont októberben már valamivel 17:00 előtt sötétedne hat óra helyett. És akkor a nyári:

Ha Magyarország a nyári időszámítást választaná, akkor elbúcsúzhatnánk a délután négy előtti besötétedéstől, hisz még december közepén is körülbelül ötig világos lenne. Ennek viszont ára van. Októbertől márciusig hét előtt nem jönne fel a nap, decemberben és januárban ráadásul nem lennének ritkák a fél kilenc körüli napfelkelték sem.

Mit tudunk tehát eddig? 

• 2021-re várhatóan eltörlik az Európai Unióban az óraátállítást, de ez egy évvel kitolódhat, hogyha a tagállamok nem tudnak egy viszonylag egységes rendszerben megállapodni (közös piacok védelme)
• A politikacsinálókat valószínűleg nem érdekli, hogy a nyári vagy téli időszámítás lesz a befutó, csak legyen nagyjából egységes a választás
• Az alvástudomány és a meteorológia egyöntetűen a téli időszámítás mellett teszi le a voksát, ez ugyanis sokkal közelebb áll az ember természetes biológiai órájához, sőt az időjárási modellek felhasználásában is előnyt jelentene
• Sokan (a Pénzcentrum szavazása szerint rengetegen) vannak azonban azok, akik inkább a nyári időszámításra szavaznának, mondván nyáron jó sokáig legyen világos, és mindezért cserébe benyelnék azt is, hogy 4-5 hónapon keresztül reggel hét előtt nem igen látnánk a napot

Sok tehát a bizonytalanság, de az legalább biztos, hogy holnap hajnalban újra óraátállítás lesz. Sokan időt utazhatnak, ha ébren kibírják, megint mások pedig mondogathatják megállás nélkül, "de kár, hogy most egy órával kevesebbet alhatunk!".