Órákra vagyunk a Brexittől: ez lesz a kinti magyarokkal és az utazókkal

Az immáron három és fél éve tartó huzavona törénéseire visszatekintve mi magunk sem gondoltuk, hogy egyszer le fogjuk írni, de

Egészen pontosan közép-európai idő szerint éjfélkol szűnik meg a brit tagság, és kezdődik meg a december 31-ig tartó átmeneti időszak - ez alatt tárgyalják le a kilépés pontos feltételeit az EU-val. Januárig tehát továbbra is szabadon lehet munkát vállalni az Egyesült Királyságban minden magyar, illetve EU-s állampolgárnak. Mivel százezres nagyságrendben élnek és dolgoznak magyarok Nagy-Britanniában, az ő életüket is döntően befolyásolja az ország szakítása az EU-val.

Egészen a múlt hétig még az volt a mondás, hogy azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit tagság megszűnése után is maradhatnak az országban. Érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ezt a decemberi adatok szerint majdnem 80 ezer magyar meg is tette

Január 22-én úgy módosították azonban a Brexit-törvényt, hogy az Egyesült Királyságban élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak automatikusan biztosítani kell a további tartózkodási jogot, és erről a brit kormánynak fizikai formában létező dokumentumban kell tájékoztatnia őket. Ezt tudomásunk szerint nem vették ki a végleges törvényből sem.

Mi lesz 2021-ben?

Annak már nehezebb dolga lesz, aki az átmeneti időszak lejárta után akarna kimenni dolgozni. Bár még hivatalos szabályozások nem születtek, de a konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni. Eszerint előnyben részesülnek az elbíráláskot azok, akik tudnak annyira angolul, hogy nyelvtudásukat munkájukban és mindennapi életvitelükben hasznosítani tudják.

Ugyancsak előnyös elbírálásra számíthatnak, akik a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, és azok is, akik maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak és Nagy-Britanniában adóznak.

Most akkor kell vízum, vagy nem?

Ez egyelőre nem tisztázott, az átmeneti időszakban fektetik le az Egyesült Királyságba utazás szabályait. Január elsejéig semmi nem fog változni a mostani helyzethez képest, tehát aki angliai kiruccanást tervez, annak elég a személyi is a határátlépéshez - a lényeg, hogy az utazás utolsó napjáig érvényes legyen az okmány. Szigorúbb határellenőrzésekre a szakértők nem számítanak, hiszen az ország eddig sem volt tagja az automatikus belépést biztosító schengeni övezetnek. Sokkal valószínűbb, hogy olyami rendszer lesz, mint a szintén nem EU-tag Svájcban, ahol az uniós polgárok 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak.

Az is a jövő zenéje még, hogy mi lesz azokkal az uniós alapelvekkel, amelyek az utazók jogait garantálják - pl. járatkésés esetén garantált kártalanítás, ha az EU-n belül illetve onnan kifelé vagy befelé vonattal vagy repülővel utaznak. Ezekről is az átmeneti időszakban egyeztetnek, várhatóan a britek Norvégia és Izland példáját fogják követni, akik szintén nem uniós tagországok, de betartják az előírásokat.

Hasonlóan nem tudni, mi lesz a roagming-díjakkal, amiket ugye az unión belül eltöröltek. Ezekről is csak a későbbiekben lesz szó, de egyfelől a szolgáltatók sem akarnak hátrányba kerülni, így elképzelhető, hogy továbbra is biztosítani fogják az előnyöket az ügyfeleknek. Másrészt ismét csak Svájcot lehet felhozni példaként, ahol szintén nincsenek roaming-díjak az unión belüli hívásokra, és az internetre - valószínű, hogy a britek is hasonlóban gondolkodnak.