MTI • 2012. május 30. 19:36
Budapest élhetőségét és gazdasági versenyképességét is nagyban befolyásolja, milyen közlekedéspolitikai döntések születnek - mondta Vitézy Dávid egy a témában rendezett szerdai konferencián. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója szerint olyan gyönyörű történelmi belvárossal rendelkező város, mint Budapest, nem teheti meg, hogy közterületeit szinte kizárólag gépkocsik tárolására, vagy autóközlekedésre használja.
A BKK vezetője az Élhető városok harmadik, Budapesten megrendezett konferenciáján arról beszélt, a város élhetőségének gátjává vált, hogy a közterületek nagy részét ma autók foglalják el, és állandó környezeti terhelésnek, zaj- és porszennyezésnek teszik ki az itt élőket. Vitézy arra is rámutatott, hogy a közlekedési dugók okozta "felesleges időpazarlás" rontja a város gazdasági versenyképességét is.
Vitézy Dávid előadásában utalt arra, hogy az egyéni közlekedés aránya a rendszerváltáskori 10-15 százalékhoz képest jelentősen megnövekedett, és mostanra már meghaladja a 45 százalékot; ez pedig azt jelenti, hogy 55 százalék alá szorul a tömegközlekedést használók aránya Budapest határain belül.
Arra is kitért, hogy a legrosszabb helyzet az agglomerációs közlekedésben figyelhető meg, ez annak a következménye, hogy a kiköltözési trendet nem követték közlekedésfejlesztések. Jelezte, ismeretei és érzései szerint a korábban elmaradt fejlesztések mögött állhatott a "ha nem fejlesztünk, majd visszaköltöznek"- szemlélet is.
Emlékeztetett arra, hogy több mint félmillió ember költözött ki az elővárosokba, és jár be minden nap Budapestre, 70-75 százalékuk autóval, ami szavai szerint riasztó adat, mert komoly közúti terhelésnek teszi ki a várost.
A BKK vezetője szerint Budapest sok beruházást, munkahelyet veszített el az elmúlt évtizedben amiatt, hogy az élhetőség szempontjainak nem tudott megfelelni. Véleménye szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a város végleg lemaradt volna, sőt, mint mondta, Budapest már csak a szépségei miatt is állja a versenyt.
Ugyanakkor hangoztatta: mindenképpen trendfordulóra volt és van szükség például a várospolitikában és a közlekedéspolitikában ahhoz, hogy Budapest ne maradjon le. Hozzátette, a közlekedési intézményrendszert összehangoló BKK létrehozása is ennek egyik fontos eleme, hogy ne az ágazati érdekek, lobbik javaslatai alapján induljanak el beruházások, fejlesztések.
Azt mondta, hogy a korábbi önkormányzati ciklusokban nem egységes szakmai irányítás alatt működtek a fővárosi cégek, és ez problémákat okozott. Az elhibázott városfejlesztési döntések között említette, hogy úgy építettek hatalmas lakóparkokat, hogy azok kiestek a tömegközlekedési hálózatból, és van ahová megfelelő út hiányában autóbusz el sem tudna jutni.
Vitézy Dávid a BKK céljai között említette, hogy szeretnék a kerékpárosok arányát jelentősen növelni a közlekedésben. Jelezte, ma az átlagos arány 2 százalék körüli, ám szerinte a 10 százalékot is el lehetne érni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Elmondta, az Andrássy úti - nemrég áthelyezett - biciklisáv legfrissebb, csúcsidőben végzett forgalomszámlálási adatai szerint az egyéni közlekedők 25 százaléka - tehát minden negyedik ember - már kerékpárral jár.
A konferencián előadást tartott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, aki egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a 328 magyar város élhetőségét sok konkrét szakmai, gazdasági szempont mellett szubjektív tényezők is befolyásolják, például az, hogy szeretnek-e ott élni az emberek.
A Pest megyei Gödöllőt több mint két évtizede irányító Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) a főtérprogramokról szólva arról beszélt, sok helyen sikerült jó tervezéssel visszaadni vagy megteremteni a település saját arculatát, ám vannak olyan helyek, ahol az átgondolatlan fejlesztések miatt félbemaradtak a beruházások. A példák között említette, hogy volt ahol szökőkutat álmodtak a város főterére, az alkotás el is készült, ám forráshiány miatt már nem tudták működtetni.
Gémesi György szerint a főterek a "város nappalijai", ahová a helyiek is szeretnek kiülni, ahol vendégeket lehet fogadni, ahol közösségi tereket, kávézókat, cukrászdákat lehet működtetni. Hozzátette, ha egy ilyen fejlesztés jól sikerül, akkor az a helyi gazdaság fejlesztését is ösztönzi.
A konferenciához kapcsolódóan előző nap Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója, a díj alapítója bejelentette, idén Szolnok lett a legélhetőbb magyar város; a ranglistán utána következik Zalaegerszeg, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár és Veszprém. Fenntartható fejlődésük alapján idén első alkalommal hasonlították össze a több mint 10 ezer lakosú magyar településeket, Budapest kivételével összesen 143-at.