Elszállt az euró: már csak gazdagék járnak síelni

A tavalyi javuló tendencia után idén ismét visszaesés figyelhető meg a foglalások számában, ami egyértelműen a gyenge forint számlájára írható - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Bánfi Gábor, az Intersí utazási iroda ügyvezetője. Mint mondta az euró szárnyalása miatt szeptemberben mintegy 6 százalékos áremelésre kényszerültek, mely egyértelműen rossz hatással volt a foglalások számának alakulására. A magyar turisták Bánfi szerint továbbra is főként az ár alapján választanak úti célt, de számít az otthontól való távolság, valamint a síelhető pályák hossza is.

"Egyértelmű, hogy nem ez lesz az elrugaszkodás éve a síiparban" - osztotta meg lapunkkal a teljes szezonra vonatkozó prognózisát Rónai Osszián, a Maremonti utazási iroda ügyvezetője. Mint mondta katasztrófáról egyelőre nem kell beszélni - mintegy 4 százalékos visszaesés figyelhető meg az idei évben. Véleménye szerint ez elsősorban a létszámbeli visszaesés számlájára írható - az egy főre jutó költésben már nem annyira a spórolásé az úr. Ugyanakkor az ügyvezető elmondása szerint jellemző az is, hogy inkább rövidebb időre, de jobb helyre mennek síelni a téli sport szerelmesei.

Friss! "Megnőtt a pénzváltók forgalma, a norvég koronát is vesszük"

Nemcsak a tervezett síelés, hanem a forintárfolyam alakulása körüli nagyfokú bizonytalanság miatt is kifejezetten izgalmas lesz a tavaszig tartó időszak - véli Weinhardt Attila. A Portfolio.hu elemzője által vázolt alapforgatókönyv szerint az várható, hogy a magyar kormány és az EU/IMF-küldöttség közötti hitelmegállapodás létrejön tavaszig, de ezt megelőzően még lehetnek feszült napok és hetek, ami további forintgyengüléssel járhat.

A bizonytalanság egyik fő oka az, hogy a kormány láthatóan nem könnyen megy bele a számára szigorú gazdaságpolitikai ellenőrzéssel és így mozgástér-szűküléssel járó készenléti hitelkeret megkötésébe - mondja Weinhardt Attila, valamint hozzáteszi, hogy a megállapodáshoz közeledve a befektetői bizalom várhatóan határozottan javul, ami akár jelentős forinterősödésben is lecsapódhat. Ezzel párhuzamosan lekerülhetnek az asztalról a kétségkívül terjedő vészforgatókönyvek, illetve a jegybankra nehezedő politikai nyomás is visszafordulhat.

Aki tehát január-februárban tervezi a családi-baráti síelést, nem árt, ha a mostani, már egyébként is nagyon drága euró mellett beszerzi a síelésre szánt euró jelentős részét, mert további euródrágulás is könnyen kialakulhat. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az útiköltség fennmaradó részét külföldön is használható bankkártyával a helyszínen is kifizethetjük, a valutánál kedvezőbb devizaárfolyam mellett, hiszen külföldi vásárlás esetén banki középárfolyamon számítják át költéseinket. Aki viszont márciusi utazásra készül, az addigra feltehetően már javuló magyar piaci megítélés forinterősítő hatása miatt a síelésre szánt összeg kisebb részét is elég, ha beszerzi, az útiköltség nagyobb részével pedig érdemes megvárnia a forint erősödését.

Továbbra is Ausztria, Franciaország, illetve Olaszország tartozik a legkeresettebb úti célok közé, azonban Rónai elmondása szerint az elmúlt évhez viszonyítva egyértelműen megugrott a francia síterepek forgalma. Ausztria népszerűsége továbbra is egyértelmű, ugyanakkor Olaszország iránt némileg csökkent az érdeklődés. Rónai véleménye szerint ez főként azzal magyarázható, hogy az észak-itáliai síterepekre főként egyhetes turnusokat hirdetnek, s idén sokan kénytelenek kompromisszumot kötni, s inkább rövidebb időre utazni.

Rónai elmondása szerint az is megfigyelhető, hogy árak és szolgáltatások tekintetében elsősorban a középkategóriás síterepeket keresik a magyar síelők, míg a legdrágább síterepek és borsos árú szállodák, valamint a legolcsóbb régiók, és szállások iránt egyelőre mérsékelt a kereslet. Ausztriában például továbbra is igen közkedvelt Murau, Lachtal, Prabichl illetve Tauplitz, mely síparadicsomokban átlagosan 4-5 napra 20 ezer forinttól, míg egy teljes hétre körülbelül 35-40 ezer forinttól foglalhatunk szállást, s nagyjából ugyanez igaz más országok szállásait illetően is.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fentebb is említett síparadicsomok meghódítása jókora benzinköltséggel is jár. A hazai üzemanyagárak szinte az összes magyart sokkolják, s egy akár kétezer kilométeres kiruccanás, alsó hangon 400 forint körüli benzinárral számolva akár 80 ezer forintra is rúghat. A többlet üzemanyagköltséghez pedig hozzájönnek a külföldi autópályamatricák, illetve fizetős utak díjai is. Éppen ezért, akinek kicsit karcsúbb a pénztárcája, de nem akar lemondani a téli örömökről, annak érdemes lehet egy-egy napra felkeresni egy lakhelyéhez közelebb eső úti célt.

Bár hazánkban nincsenek magas hegyek, ám nem kell sokat autózni, így egy-egy napra érdemes lehet felkeresni a sípályákat - már amennyiben van hó a magyar lejtőkön. A szlovák síterepek szintén versenyképesek lehetnek az egy napra kikapcsolódni vágyó magyar síelők számára. A magyar fővárostól számítva átlag 220 kilométerre található sícentrumok esetében azonban az üzemanyagköltség jobban megterhelheti a pénztárcát, cserébe viszont hosszabb pályarendszereket és hóbiztosabb lejtőket kaphatunk. Természetesen a táblázat tanúsága szerint is egyértelmű, hogy a síelés nem a szegények sportja.

Érdekes tendencia, hogy míg az utazási irodák egyértelmű visszaesésről számoltak be, addig a kifejezetten fiataloknak szervezett "party sítáborok" elképesztő expanzión mentek át az elmúlt években. Gombamód szaporodnak a különböző szervezőirodák, melyek Ausztriától, Olaszországon át egészen Franciaországig szerveznek - meglepően jutányos áron - síeléssel egybekötött fesztiválokat. A legfelkapottabb DJ-kkel és zenekarokkal hirdetett rendezvények rendkívül csábítóak rengeteg fiatal számára - a hírek szerint egy-egy fesztiválon több ezer jelentkezőt is regisztrálnak. Az olcsó ár pedig egyértelműen annak köszönhető, hogy elképesztő mértékű csoportos kedvezményeket tudnak kicsikarni a szervezők.