Horvátország vagy Balaton? A válasz megérkezett

Pozitív kilátások

A néhány pozitív gazdasági mutató ellenére is minimum óvatos hangulat azonban a hazai üdülőhelyek, és azon belül is elsősorban a Balaton malmára hajthatják a vizet, vagyis a turistákat. Az optimizmust és a pesszimizmust elsősorban a mindennapjainkat még mindig jelentősen befolyásoló pénzügyi válság és annak hullámokban ránk törő hatásai befolyásolják, melynek következtében nemcsak átlagos anyagi helyzetünk romlott, de a biztonságérzetünk is jelentősen csökkent. A görögországi válság is pont ezt a bizonytalanságot erősítette, ami az éppen erősödő félben lévő hazai valutánkat egy pillanat alatt gyengítette vissza, a balatoni szálláshelyek legnagyobb örömére.

Az elmúlt években hullámzó vendégszámokat és vendég éjszakákat produkáló Balaton és környéke, az idén az előzetes várakozások szerint belföldről és az eddigi adatok szerint külföldről is több látogatóval számolhat. A növekvő, vagy legalábbis stagnáló látogatószámra elsősorban a válság elhúzódása miatt számíthat a régió, mivel a külföldi utak jóval drágábbak a hazai turistáknak, mint a hazai pihenések, főleg 1-2 hetes távlatban. A külföldieknek pedig legtöbbször jóval olcsóbban jöhetnek ki, akár ha csak egy hosszú hétvégét is töltenek el nálunk. A balatoni régióra készült helyzetelemzésből kiderül, hogy a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is a belföldi utazók legkedveltebb úti célja a Balaton régió volt.

Verik a szögeket a "Zimmer Frei" koporsójába - Kattints!

A számok tükrében

A tavalyi év egészét tekintve a régió vendégeinek közel 73%-át a magyar vendégek adták, részesedésük a vendégéjszakák számából pedig a két évvel ezelőtti 57,7%-ról 60% fölé emelkedett. Az idei év első negyedében, ami elsősorban a régiós wellness és gyógyturizmust jelenti, mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknek nőtt a száma, és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is, 2009 azonos időszakához képest. A teljes forgalom 4%-os növekedéséből a belföldi vendégek 2,5%-os, míg a külföldiek 9%-os növekedéssel vették ki a részüket, de természetesen a hazai turisták 3,5-szer többen pihentek januártól márciusig a Balaton környékén, így szám szerint jóval nagyobb forgalmat generáltak. Ami azonban érdekesség, hogy az összesített vendégszámok és a külföldi vendégek erőteljes növekedése mellett, a hazai turisták aránya közel 73%-os, vagyis négyből csak egy vendég volt külföldi az év első három hónapjában a Balatonnál.

A vendégek számának növekedése mellett a szobák és a férőhelyek kihasználatlanságának tekintetében is jól áll a régió. A férőhely kapacitás, amely a hónap során kiadott férőhelyek és a kiadható férőhelyek számának hányadosát mutatja, 2 százalékponttal, 25%-ről 23%-ra csökkent. A vendégszám és vendégéjszaka növekedése, valamint a szobák kihasználtságának javulása ellenére a bevételek, a rengeteg akció és a nyomott árak miatt csak minimálisan, 0,3%-al tudtak emelkedni az előző év első negyedévéhez képest.

Az apartmanokkal, panziókkal, kiadó szobákkal vagy éppen kempinggel rendelkező családi vállalkozások és nagy befektetők, az idei szezonra, az előzetes várakozások alapján számíthatnak a tavalyi évhez hasonló, vagy annál valamivel erősebb forgalomra. A kisebb emelkedést azért is kell nagyon megbecsülni, mivel 2007-ben a bázis adatok 60-70%-al növekedtek 2006-hoz képest, így az elmúlt 2 év szinten tartott adataival egybevetve kimondottan sikernek minősülne bármilyen arányú növekedés.

A balatoni kemping kínálat tekintetében a legnagyobb cég az SCD, melynek számai a tavalyi évben 2,5%-al maradtak el azt azt megelőző rekordévtől. "A tavalyi nyáron 629 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk, ami a tavalyi rekordévhez képest, 2.5 százalékos mínuszt jelent. A legtöbb vendégünk az idén is belföldről érkezett. A legszembetűnőbb változás az, hogy eddig soha nem látott számban érkeztek cseh és lengyel turisták a kempingekbe." nyilatkozta korábban Jászai Gellért a cég elnöke. Az idei évre azonban enyhe növekedésben reménykedik a sármelléki repteret is tulajdonló befektető.

Átverős ingatlanosok: ezeknek NE dőlj be, ha lakást vásárolsz! Kattints!

Az SCD balatoni fejlesztési tervei között olyan projektek szerepelnek, mint a Süllő Horgászfalu, Teknőc Ökofalu, Szőlőskert Hotel és Borászda, Szélcentrum Üdülőpark, Napsugár Pihenőpark és Lovasbázis, Balatonpark - Felnőtt Gyerekvilág, Modern Építészeti Kultúr-üdülőpark, Aranypart Üdülőpark és Kemping, és Európa Sportcentrum, melyeket mind az EU társfinanszírozásában valósítanának meg. Egy másik fejlesztő cég, a Pro-Mot Hungária még 2007-ben vásárolta meg a Club Aliga üdülőközpont nagyobb részének a tulajdonát, és a terveik szerint a következő másfél évtizedben 70 milliárdnyi fejlesztést fognak megvalósítani. A fejlesztés során két nagy, egy kisebb és egy családias hangulatú szállodát létesítenének, összesen 1200 szobával. Itt a tervek megvalósulásáig a strandok, sétányok, kikötők folyamatosan működnek, és májustól ismét kinyitott a két, összesen 335 ágyas, szálloda.

Egységes árak

A tóparti és tengerparti szállások átlagárait tekintve, az egy éjszakára és egy főre vonatkozó költségek teljesen megegyeznek a Balatonnál és az Adrián. Amíg Magyarországon átlagosan 2-3 ezer forint körül mozognak a kiadó apartmanok árai, addig déli szomszédunk tengerpartjánál sűrűn találkozhatunk 9-10 eurós ajánlatokkal. Mindkét esetben a parthoz közeli legfeljebb 3-400 méterre lévő szálláshelyeket vizsgáltuk. Az éttermi árak, és az útiköltség tekintetében viszont már jelentősebb különbségeket lehet felfedezni. Míg nálunk 1000-1500 Ft-ért találunk ebédet, addig déli szomszédunknál átlagosan 1500-3000 Ft körül van egy tál étel, az útiköltség pedig a négyszerese egy balatoni nyaralásnak. A hasonló szállásárak, a magasabb ételárak, a bizonytalan árfolyamok a válságos gazdasági helyzet mellett egyértelműen az olcsóbb hazai pihenőhelyek malmára hajtja a vizet.

Egy másik erős ösztönző a hazai idegenforgalom számára az üdülési csekk, mely a szabályok szerint csak belföldön vagy belföldi utakra érvényesíthető. A tavalyi évben országosan a kereskedelmi szálláshelyeken összességében 25,4 milliárd forintnyi csekket használtak fel a vendégek. A tavalyi évben üdülési csekk beváltásából származott az ország bruttó szállásdíj bevételeinek a 19%-a. A korábbi statisztikákból kiindulva, a belföldi turizmus egyötöde, pontosabban 23%-a irányult a Balaton régiójába, így hozzávetőleges becslésként 5 milliárd forintnyi bevételre számíthatnak azok a környéki üdülők és szálláshelyek, és szolgáltatást nyújtók, melyek elfogadják az üdülési csekket.

A Balaton környékére vonatkozó optimizmust a fent említetteken és a statisztikai adatokon túl a régióban megrendezésre kerülő új és régi-új fesztiválok is erősítik. Az idén negyedszerre is megrendezésre kerül a Balaton Sound, vagy a tavalyi évben anyagi okok miatt elmaradt Művészetek Völgye kapolcsi fesztivál idei feltámadása mind erős lökést jelentenek az azoknak helyet adó településeknek. Zamárdiban és környékén például, tavaly a fesztiválozók a kempingen kívül összesen mintegy 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ezekre az adatokra, a javuló tendenciákra pedig már lehet építkezni. Már csak az eddig hazánkban kritikán aluli időjárást kell valahogy megbűvölni, ami eddig, és a jelek szerint egy ideig még, tönkre vágja a balatoni előszezont.