Így befolyásolja az agyad a közösségi média: ezt bizony egyetlen internetező sem kerülheti ki

A közösségi médiában, keresési találatokban és weboldalakon megjelenő képek a mindennapi vizuális inputunk jelentős részét teszik ki. Egy átlagos felhasználó naponta közel 7 órát tölt az interneten, így ezek a képek meghatározó szerepet játszanak abban, ahogyan a világot látjuk.

Egy nemrég közzétett tanulmány a Google, a Wikipedia és az IMDB képeit elemezte, különös tekintettel a különböző foglalkozásokra nemi előadásmódjára. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a nők összességében alulreprezentáltak voltak, erős nemi sztereotípiák érvényesültek. Például a "vízvezeték-szerelő" vagy "befektetési bankár" keresésekre inkább férfiakat ábrázoló képek jelentek meg, míg a "házvezető" vagy "balett-táncos" esetében női ábrázolások domináltak.

A kutatók azonban nem álltak meg a sztereotípiák feltérképezésénél. Azt is vizsgálták, hogy az ilyen képeknek való kitettség befolyásolja-e az emberek saját előítéleteit. Egy kísérletben 423 amerikai résztvevő különböző foglalkozásokra keresett rá a Google-on. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik a Google Képeket használták, sokkal nagyobb arányban mutattak implicit nemi előítéleteket a kísérlet után, mint akik csak szöveges keresést végeztek.

"A képek térnyerése a népszerű internetes kultúrában kritikus társadalmi árat vonhat maga után" - figyelmeztetnek a kutatók. Különösen aggasztónak tartják, hogy a képalapú közösségi médiaplatformok, mint az Instagram vagy a TikTok népszerűsége ugrásszerűen megnőtt, felgyorsítva a képek tömeges előállítását és terjesztését.

A probléma egy másik vetülete, hogy a már online keringő képek hogyan tájékoztatják és alakítják a mesterséges intelligencia modelleket. Egy kísérlet során a ChatGPT-t kérték fel különböző szakemberek képeinek generálására. Az eredmények túlnyomórészt fehér, harmincas éveiben járó férfiakat ábrázoltak, ami jól mutatja, hogy ezek a modellek a már létező, elfogult képek alapján tanulnak.

Mit tehetünk a helyzet javítása érdekében? A felelősség nagy része a technológiai és mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokra hárul, de nekünk is van lehetőségünk alakítani digitális vizuális világunkat. Érdemes olyan fiókokat és influencereket követni, akik különböző etnikai és faji hátterűek, vagy a világ különböző részeiről származó fotósok munkáit nézni. Fontos lehet az időnk visszaszerzése is, például korlátok szabásával a képernyő előtt töltött időre vonatkozóan.

A legfontosabb talán a tudatosság növelése. Ritkán gondolunk bele, hogy milyen gyakran vesznek körül minket szándékosan létrehozott és tálalt képek, amelyek gyakran valamilyen vásárlásra akarnak rávenni minket. Az emberi evolúció során ez teljesen új jelenség - korábban az emberek jóval kevesebb mesterséges képpel találkoztak.