Ezzel az ősrégi, ócska trükkel még mindig le lehet húzni a magyarokat: hát nem tanulnak semmiből?

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023. II. negyedévében a kártyás vásárlások értékének közel 30 százalékát, azaz 1,23 ezer milliárd forintot, online, különböző webshopokban költöttünk el. Szintén ebben a negyedévben a bankkártyás visszaélések száma jelentősen nőtt, ugyanis még mindig sokan vannak, akik egy-egy fizetést sürgető telefonhívásnak, SMS-nek vagy e-mailnek nem járnak utána, és a riadalmat keltő megfogalmazás hatására ösztönből cselekednek. Néhány meggondolatlan kattintással így vírust vagy a csalóknak távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíthetnek az eszközeikre, amellyel az elkövetők akár a bankszámlájuk teljes egyenlegét is leemelhetik.

A SimplePay fizetési megoldásokat fejlesztő OTP Mobil által készített felmérés alapján a megkérdezettek 97 százaléka tisztában van az online vásárlás és fizetés kockázatával. Sokan tudatosan járnak el egy-egy webshop igénybevétele során: az online vásárlók négyötöde legalább egyféle módon próbál meggyőződni arról, hogy nem veszélyes-e a weboldal, ahol jár. Vannak, akik megnézik, hogy van-e a kereskedőnek ügyfélszolgálata, panaszkezelése, van-e közzétett ÁSZF, mások az elérhetőségeket (telefonszám, email cím) ellenőrzik. Többen azt nézik meg, hogy találnak-e vásárlói értékeléseket az oldallal kapcsolatban.

A legtöbben többféle módon is törekszenek a biztonságra, 45 százalék azon online vásárlók aránya, akik használnak kétlépcsős azonosítást, ellenőrzik az oldal hitelességét és kétség esetén megszakítják a tranzakciót. De igen gyakori az az elővigyázatosságnak az a módja is, hogy az interneten vásárlók csak olyan weboldalakon fizetnek, amelyet alkalmazásból vagy könyvjelzőből nyitottak meg (40 százalék).

A hivatalosnak tűnő fizetési felületek sem mindig biztonságosak

A bankkártyás online fizetések esetében az érintettek harmada védi úgy az adatait, hogy csak fizetési alkalmazásokon keresztül, azokba elmentett kártyaadatokkal fizet. A válaszadók 19 százaléka ugyanakkor nem ellenőrzi a fizetésre felszólító felületek hitelességét sem, beéri azzal, ha egy oldal ismerős és hasonlít a megszokott felületre. Pedig néhány egyszerű lépéssel sokkal nagyobb biztonságban tudhatnánk a pénzünket.

A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy az interneten vásárlók 12 százaléka szerint a jelszót is elkérhetik online fizetés során (az email címen, bankkártya számán, lejárati dátumán és CVC kódján túl). Azok aránya, akik szerint a fizető anyja nevét vagy a bank nevét is kérhetik a felületek, mindössze 2, illetve 3 százalék.

A válaszadók közel fele (47 százaléka) jelölte meg a helyes választ, miszerint a valódi hiteles fizetési felültek csak a bankkártyaszámot, a bankkártyán szereplő nevet, a kártyahasználati határidőt és a CVC kódot kérhetik el. 23 százalék szerint ezek mellett e-mail címet is kérhetnek a felületek. Utóbbi a vásárlóval történő kapcsolattartáshoz valóban szükséges lehet. Továbbá a számlázáshoz, kézbesítéshez kérheti a kereskedő vagy a webshop a teljes nevet, címet és email címet, céges vásárlás esetén pedig adószámot is.