Már rég nem csak a munkahelyed veheti el: veszélyes irányba tart a mesterséges intelligencia?

Pénzcentrum: Milyen ütemben várható az szerinted, hogy a mesterséges intelligencia eljusson egy olyan szintre, hogy átalakuljon a munkaerőpiac, esetleg az emberek elveszítsék a munkájukat?

Gayer Zoltán: Ugye, már gyakorlatilag mi is, és a diákjaink is használják az AI-t rengeteg dologra úgy, hogy még csak pár hónappal ezelőtt jelent meg. Egy pillanat alatt ki lehetett ugyanis tapasztalni azt, hogy mi az a potenciál, ami benne van ebben az egészben. A ChatGPT esetében ennek a módja ugye az, hogy hogyan kérdezünk tőle.

Ahogyan a Google-be sem mindegy, hogy hogyan írjuk bele a kereséseinket, azaz milyen keresőszavakat használunk, vagy milyen mondatot, kulcsszavakat írunk be, adunk-e meg egyéb paramétereket, ugyanúgy itt is a kérdésekről van szó. Szóval tudnunk kell, hogy hogyan kérjünk tőle, hogy a megfelelő eredményhez igazodjon a dolog.

Az pedig már most látszik, hogy nem önmagában arról van szó, hogy felváltja az embert, hanem arról, hogyan tudjuk használni. Aztán persze, vannak olyan részei a tevékenységeknek, amiket egy az egyben ki tud váltani. De én inkább azt gondolom, hogy ez egy nagyon hatékony eszköz, amit sok mindenre lehet használni. Csak meg kell tapasztalni a korlátait, a benne rejlő lehetőségeket.

Tehát alapvetően folyamatosan vált le embereket, dolgokat, ahogyan az összes technikai vívmány a történelemben. Ilyen például az, hogy az újságírásban a közösségi média megjelenése sok mindent megváltoztatott: nem önmagában szüntetett meg szerkesztőségeket, hanem átalakította őket. Azok pedig, akik nem tudták lekövetni a változást voltak kénytelenek bezárni, hiszen nem tudtak alkalmazkodni. Azt viszont önmagában nem lehet kijelenteni, hogy mikor vált le egy jelentős mennyiségű embert, hanem egy átalakulás alatt vagyunk.

És hogyan látod, melyik szakmák lehetnek az elsők, amik átalakulnak, akár teljesen, vagy részlegesen emiatt?

Ilyen például az adatelemzés. Az már most látszik, hogy olyan gyorsan és olyan módon tudnak megtanulni olyan algoritmusokat ezek a rendszerek, amelyek ezeknek az adatfeldolgozásoknak a szerves részei. Ezeket évekig tanulják a szociológusok, pszichológusok, akik statisztikával foglalkoznak, most részben kiválthatja őket a mesterséges intelligencia. Persze, nem teljesen, hiszen a parancsot vagy a kérést azt maga a statisztikus tudja megadni, hogy pontosan mit is keres. Itt is azt láthatjuk, hogy inkább egy alkalmazkodás és egy felhasználás lesz.

Azt, hogy melyik szakmákat fogja pontosan érinteni csak logikusan tudnám végiggondolni. De például az oktatást, az egyetemet biztosan érinteni fogja, hiszen a házidolgozatok, szakdolgozatok rendszerénél már ma olyan kérdéseket vet fel ez az egész, hogy pontosan mi is az a plágium például. Plagizál-e valaki, ha a ChatGPT-t használja egy dolgozat megírásakor? Éppen ezért jelenleg több évtizede használt fogalmainkat kell felülbírálni, vagy éppen eldobni.

Akkor ezek szerint ez azt is jelentheti, hogy akár az idősebb generációk ki is eshetnek a munkaerőpiacról? Hiszen akár a közvetlen környezetében is bárki láthatja, hogy még a fiatalabbaknak is sokszor nehéz lekövetni az elmúlt 10 évben történt technikai változásokat.

Ezzel egyet tudok érteni, de szerintem éppúgy van egy idősebbnek esélye, ha elkezd úgymond játszani ezzel az eszközzel és felfedezi azt, hogy hogyan fejlesztheti önmagát a mesterséges intelligencia segítségével.

Azonban nyilvánvaló, hogy ha valaki olyan dologból élt meg, amit eddig emberek csináltak – most mondok egy példát, ennek az interjúnak a leírása, amit korábban begépelt valaki azt egy pillanat alatt kiváltják, hiszen már vannak ilyen szoftverek.

De a szociológiánál maradva, ha csinálunk egy felmérést, ahová készül 40 darab 30 oldalas leirat, azt a gép összerakja nekünk, azonban az összefüggéseket már magunknak kell meglátni.

Viszont az a pillanat sincsen már messze, amikor ezt a gép megcsinálja helyettünk, és kiemeli a lényeget nekünk. A kérdés az, hogy el tudom-e neki magyarázni, hogy én, mint szociológus melyik gondolatokat akarom kiemelni. Ugyanakkor én, mint szociológus nem azt mondom, hogy ki is vagyok váltva, hanem használom. Nem fogja tudni kitalálni helyettem úgyse, hogy min legyen a fókusz, mit is csináljon.

A társadalmi, generációs különbségek mennyire fognak még jobban kiéleződni?

Amit én láttam idősebb, egyébként műveltebb emberektől, hogy a kezdeti ijedség sokkal nagyobb volt, mint például nálam. Nem mertek írni neki, mert féltek, hogy mit tudhat meg róluk. De végül nagyobb volt a kezdeti rémület, az, amit mögé képzeltek és elkezdték használni. Ilyen szempontból ezért sem gondolom, hogy nagyon tovább fog nyílni az olló, hiszen – ahogyan fent már említettem – az idősebb generáció is könnyen le tudja ezeket a változásokat követni. A Facebookon is fent vannak a 60-70, akár 80 évesek is, bár igaz, hogy pár év késéssel, de közülük is volt, aki már korábban elkezdte. Ahogyan nekünk sem okozott problémát, úgy szerintem nekik sem fog.

Inkább az az izgalmas vagy beláthatatlan, hogy ha ilyen hamar eljutottunk egy ilyen szintű beszélgetőpartner kifejlesztéséhez, akkor mi a következő lépés? A gépeknek van egy fejlődési üteme, ami szerint minden második évben megduplázódik a processzor-teljesítmény. Ez alapján 8 év alatt a nyolcszorosára, míg 10 év alatt a tizenhatszorosára, 12 év alatt a harminckétszeresére fejlődik. Azaz, ennyivel nagyobb számítást tud elvégezni. 2013-ban már hatalmas adatbázisokat tudtak feldolgozni a gépek. Azóta eltelt 10 év.

Ennyivel megnövekedett a gépek sebessége, és miután mindig duplázódik, ez a tudás pár éven belül beláthatatlan lesz az, hogy milyen mennyiségű adatot tud majd feldolgozni. Átalakul a világunk, csak azt nem tudjuk megmondani, hogy pontosan milyen irányba.

És a szegényebb réteg esetében? Sok hír szólt arról három évvel ezelőtt, hogy azok a diákok, akiknek nincsen számítógépe, laptopja, tabletje mekkora hátránnyal indultak az otthoni tanulásban. Ez mennyire vetheti vissza akár a munkakeresésüket, akár a tanulmányaikat?

A kérdésedben már benne van a válasz. Igen, ilyen értelemben növekszik ez az olló, és nem feltétlen csak a technikai eszközök hiánya miatt, hiszen mobiltelefonnal is ugyanúgy elérhetőek ezek. De azok a képességek, tudás, ami ezt elősegítené, az hiányzik. Például, ha nem fogja tudni, hogyan kérdezze meg a ChatGPT-től eredményesen azt, hogy hogyan keressek sikeresen munkát, akkor ez az olló tovább fog nyílni, ráadásul ez a különbség egyben egy pénzügyi szakadékhoz is vezethet.

Milyen hátulütői lehetnek az AI elterjedésének?

Amikor majd ezek a mesterséges intelligenciák nem arra kapnak parancsot, hogy ne egyszerűen fogalmakat hozzanak létre, hanem a fizikai valóságban kezdjenek el cselekedni, akkor kezdődhetnek majd el a problémák. Erre pedig már rég van példa is, hiszen ilyenek az önvezető autók is. Azaz, az összes olyan gép, ami a valós térben is tud tevékenykedni, az fizikai kárt is tud okozni.

A kérdés az, hogy miért tenne ilyet: egy programhiba miatt, vagy azért, mert saját akarattal rendelkezik. Ez pedig egy újabb kérdést vet, föl: hogy mikor lesz a mesterséges intelligenciáknak egy saját akarata, énje, vagy egy olyan rendszerszerű működése, amit mi annak látunk. Egyszóval, mikor kezdi el érvényesíteni az akaratát. Mondjuk a katonai robotok, amiket kifejezetten az ember megoldására fejlesztettek ki.

Ezekből rengeteg probléma lehet, de most csak a legextrémebbnek tűnő dolgokat soroltam fel, emellett végtelen sok gondot okozhat. Ha leegyszerűsítjük, akkor nézzük meg például, hogy mit ad nekünk a Google Maps: segít tájékozódni. De ha közelebbről megnézzük, akkor ezzel párhuzamosan elveszítjük a térbeli tájékozódás képességét, és egyre nehezebben találunk el magunktól valahová. Ugyanezt a kérdést fel tudjuk tenni a ChatGPT esetében is. Ebben az esetben az összefoglalás, a végiggondolás képességét veszítjük el, miközben egyre nehezebben tudjuk eldönteni majd, hogy mi is a fontos.

Neked személyesen milyen félelmeid vannak a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatban? Például az Én a Robot című film Asimov törvényeivel kezdődik. Te vizualizálsz egy ilyen világot? Mitől félsz, merre fele fog elindulni ez a folyamat?

Pont most volt egy olyan óránk a diákokkal, ahol a mesterséges intelligenciáról és a darkwebről beszélgettünk, és az asimovi törvények is szóba kerültek, amiket évtizedekkel ezelőtt jegyeztek le. Ehhez képest viszont – és a probléma itt kezdődik – ezek a törvények a mai gépekbe nincsenek beültetve.

Semmilyen etikai elv nincs beletáplálva, vagy ha igen, akkor is csak azért, mert a fejlesztők jófejek voltak. De mi van akkor, ha egy etika nélküli ember, vagy csapat fejleszt egy ilyen dolgot? Esetleg van etikájuk, de az csak a sajátjuk és kifelé nézve már egy veszélyes dolgot csinálnak? És most hirtelen itt tartunk. Most döbbenünk rá arra, hogy amit a filmekben láttunk, már korántsincs messze, és hogy komolyabban kellett volna vennünk ezeket a dolgokat.

A legveszélyesebbnek azt látom, ami simán a piacgazdaság, vagy a kapitalizmus logikájából következik: a verseny, hogy ki csinálja jobban. Emiatt pedig könnyen lehet, hogy nem lesznek olyan elvek, amiket a közösség határoz meg. Nem építik bele azokat az elveket, hogy a közösséget segítsék, hanem a minél jobb a cél. Itt jön be a következő dolog, hogy ezek a programok, algoritmusok önmagukat is tudják fejleszteni. Létre tudnak hozni még önmaguknál is jobb valamit.

Egy idő után – sőt, talán már most is – átláthatatlan lesz számunkra, hogy egy ilyen rendszer mi alapján hoz döntéseket. Ha pedig ezekre alapozzuk azt például, hogy ki fogadhat örökbe, vagy kinek milyen gyógyszert kell szednie, akkor teljesen elveszítjük a kontrollt afelett, hogy igazságos, vagy helyes-e az a döntés. Azt se fogjuk érteni, hogy egyáltalán mi alapján hozódott meg az a döntés, mert eddig emberek döntöttek az életünket befolyásoló kérdésekről. De mi van, ha ezeket egyre inkább gépekkel helyettesítjük, és az algoritmusokat maguk az írók sem feltétlen értik?

Társadalmilag milyen hatásai lehetnek, vagy vannak ezeknek a programoknak? Hogyan alakulhat át az emberek közötti kommunikáció?

Sokan azt jósolják ezzel kapcsolatban, hogy 1-2 éven belül már nem fogjuk tudni megkülönböztetni a valósat a nem valóstól. Tehát, ha eljutunk odáig pár éven belül, hogy egy videóról, amit látunk valakiről, nem tudjuk eldönteni, hogy igaz vagy sem, akkor gyakorlatilag az egész világunk kifordul önmagából.

Nem fogjuk tudni, hogy hogyan mutatjuk meg a gyerekeknek, mit kell elhinni, vagy egyáltalán azt, hogy mi az a módszer, amivel fel tudjuk fedezni, hogy mi az, ami fake. Ezzel meg fog szűnni a világ objektív része.

Jelenpillanatban is naponta látnak napvilágot hírek adatlopásról. A mesterséges intelligencia ezeknek a bűncselekményeknek a számát mennyire fogja megnövelni? Kevésbé védettek az adataink?

Az én generációm az internetbe anno nagyon adatféltősen lépett be. Nem szerettük megadni az adatainkat, a nevünket, óvtuk mindenünket. Ezen változtattak a közösségi platformok, hiszen megkövetelték a nyilvánosságot - ez a fiatalabb generációnak ez egyáltalán nem okozott gondot. Most viszont már lehet, hogy lesz egy olyanfajta kivonulás, hogy az emberek rájönnek, az adatainkból már most elképesztő dolgokat lehet kiolvasni.

Már a Facebook lájkok elemzése során is olyan szinten megismerhetünk embereket, hogy olyanokat tudnunk meg, amikre még mi magunk sem számítottunk. Tehát azzal, hogy egyszerűen csak kattintunk valamire, adatokat adunk le. Ezek olyan dolgokat tartalmaznak, amiket adott esetben még mi magunk sem tudunk magunkról. Emiatt talán jön annak a felfogása, hogy mégis mennyi, és milyen adatot adunk ki magunkról folyamatosan. Persze, a világ sajnos nem ebbe az irányba halad, de ezt nem lehet előre megjósolni.

Címlapkép: Mónus Márton