Így uralta le a közösségi média felületeket a háború: ez már teljesen más világ, mint a 20. század

Az Ynsight Research csapata a netnográfiai kutatás során a globális webtérben megjelenő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos online megjelenéseket vizsgálta, arra fókuszálva, hogy a mostani elsősorban közösségi médiában zajló kommunikáció miben különbözik a korábbi konfliktusok online megjelenésétől.

A kutatás legfontosabb megállapításai alapján a háborúval kapcsolatosan rekord mennyiségű online diskurzust regisztráltunk, mintegy 150,405,142 megjelenést és ehhez kapcsolódó ezerszeres interakciót a vizsgált elmúlt egy hétben.

A közösségi média platformok közül a legtöbb tartalom a gyors helyzetjelentésekre alkalmas és a nemzetközi politikai és közéleti szereplők által leginkább preferált Twitteren jelent meg, összesen 141,780,220 nyilvános tweetet tettek közzé. Ebből 2,370,955 jelent meg Ukrajnában, míg 2,588,114 Oroszországban. Az arányok jól tükrözik, hogy az ukránok a közösségi média ezen csatornáját jobban használják – ezt jól mutatja az a tény is, hogy az egyik legnépszerűbb tweet Zelenszkij ukrán elnöké, amelyre 360,991 felhasználói reakció érkezett. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az oroszok saját közösségi média felülettel is rendelkeznek, amelynek a legutóbb közölt adatok szerint 66 milliónál több felhasználója van.

A korábbi konfliktusokhoz képest új kifejezésmódnak ad lehetőséget a TikTok, amely radikálisan átalakította a fiatalok vészhelyzetben való kommunikációját, amelyet az elemzésben részletesen, kvalitatív értelmezésben mutatunk be.

Így jelenik meg a háború most a közösségi médiában

Az orosz-ukrán konfliktus sok szempontból állította váratlan helyzet elé az európai társadalmakat. Kevesen számítottak a modern diplomácia működése mellett ilyen súlyos fegyveres konfliktus kialakulására Európa területén, a közösségi média korában pedig az állampolgárok sosem tapasztalt módon voltak képesek hangot megdöbbenésüknek az interneten.

A közösségi média forradalomként is emlegetett Arab tavasz során már tapasztalhattunk a mostanihoz hasonló állapotokat az online térben, azonban a platformok szerepe azóta jelentősen nőtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a közösségi média csatornákat nem csak a felhasználók használják információk továbbítására és információszerzésre, hanem a vezető politikusok és tisztségviselők is. Gondoljunk csak arra, hogy az utóbbi napokban hány bejelentésről értesültünk Twitterről és Facebookról, nem is beszélve az ukrán elnök által, a hadszíntérré vált Kijevből közvetített élő videókról.

A háborúval kapcsolatosan rekord mennyiségű online diskurzust regisztráltak, mintegy 150,405,142 megjelenést és ehhez kapcsolódó ezerszeres interakciót a vizsgált elmúlt egy hétben.

A közösségi média platformok közül a legtöbb tartalom a gyors helyzetjelentésekre alkalmas és a nemzetközi politikai és közéleti szereplők által leginkább preferált Twitteren jelent meg, összesen 141,780,220 nyilvános tweetet tettek közzé. Ebből 2,370,955 jelent meg Ukrajnában, míg 2,588,114 Oroszországban. Az arányok jól tükrözik, hogy az ukránok a közösségi média ezen csatornáját jobban használják – ezt jól mutatja az a tény is, hogy az egyik legnépszerűbb tweet Zelenszkij ukrán elnöké, amelyre 360,991 felhasználói reakció érkezett. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az oroszok saját közösségi média felülettel is rendelkeznek, amelynek a legutóbb közölt adatok szerint 66 milliónál több felhasználója van.

A közösségi média több szempontból tölt be kiemelten fontos szerepet az orosz-ukrán háború tekintetében. Egyrészt a hivatalos (kormányzati, nemzetközi szervezetektől, politikusoktól és pártoktól származó) információtovábbítás egyik fő eszközévé vált a konfliktus kiéleződése óta, amely leginkább a gyors és nagy tömegek elérését biztosító jellegének köszönhető. A hivatalos politikai szereplők egymás közötti, de a nyilvánosságnak szánt üzenetei mellett szintén jelentős szerepet játszanak a közösségi platformok a félprofesszionális humanitárius szféra szerveződésében.

Míg az előbbi esetben az egyszerű felhasználók mindössze passzív befogadóként jelennek meg, addig az utóbbi időszakban jelentős szerveződésnek lehettünk tanúi a civil társadalom vonatkozásában is. Az Ukrajnával szomszédos országokat érintő humanitárius katasztrófa kezeléséért tett erőfeszítések gyors és hatékony eszközévé váltak a különböző közösségi média platformok. A magyarországi közösségi média használat Facebook-dominált jellege miatt Magyarországon leginkább Facebook-csoportok alakulásában figyelhető meg jelenség.

Az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésére rendkívüli gyorsasággal létrehozott csoportokban az egyszerű állampolgárok a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és vállalkozásokkal együttműködve igyekeznek a segítségnyújtás részleteinek megszervezésében (pl. szállás, közlekedés, élelmiszer biztosítása). A megmozdulás méretét mutatja, hogy az egyik legnagyobb Facebook-csoport már közel 100 ezer tagot számlál mindössze néhány nap leforgása alatt.

A közösségi média ugyanakkor platformot biztosít az események dokumentálására, valamint a felhasználók, az állampolgárok véleményének megosztására is. Az Ukrajna területén kirobbant háború kezdete óta hatalmas mennyiségű ezzel kapcsolatos tartalom generálódott az interneten, amelyek kifejezetten érdekes képet mutatnak a mémek és TikTok-trendek internetes kultúrájában.

Míg a Facebook bár hazai vonatkozásban továbbra is jelentős platform a témában, nemzetközi szempontból a diskurzus leginkább a Twitteren jelentős. Bár itt is fontos szerepet játszanak a mémek, az itteni kommunikáció jóval komolyabb és a megszokott politikával kapcsolatos online kommunikációhoz hasonló hangvételű, mint amit a TikTok-on tapasztalhatunk. A rövid zenés-táncos videók megosztására létrejött, azóta azonban átformálódóban lévő alkalmazást az utóbbi napokban elöntötték az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatos tartalmak.

A TikTokon megjelenő videók egy része a hagyományos médiaportálok (pl. televízióadók, online hírportálok stb.) csatornáiról származnak, akik általában politikusok nyilatkozatainak, riportereik bejelentkezéseinek rövid részleteit vagy televízióból származó képsorokat osztanak meg. A videók többsége azonban az egyszerű felhasználóktól származik, akik a platform működésének megfelelő módon, trendek keretében reagálnak az eseményekre.

Azoknak, akik nem ismerősek a TikTokon úgy írhatjuk le a trendeket, mint olyan videók sora, amelyek több közös jellemzőt tartalmaznak, azonban a tartalom különböző kontextusokba kerül a felhasználók értelmezésein keresztül. Ilyen közös jellemző lehet a videó témája, a képi világ, a videón szereplő tevékenység, a videóban használt hang stb. Az Ukrajnával kapcsolatos tartalmak több ilyen trend kialakulását is eredményezték, amik részben humoros módon, részben komolyabb hangvételben kapcsolódnak az eseményekhez.

Ezek közül az egyik legjelentősebb trend a Harmadik Világháborút vizionalizáló, az emiatti kötelező katonai szolgálat gondolatával foglalkozó videók sora. Az ilyen videók többsége humorosnak szánt formában mutatja be, hogy az adott személy hogyan kerülné el a besorozást, illetve hogy a TikTok felhasználói táborát domináló Z Generáció hogyan viselkedne a harctéren. Szintén ide sorolhatók a nők egyenjogúságával, valamint az ő esetleges besorozásukra reflektáló videók, amelyek a hagyományos női szerepek kifogásként való felhasználásával viccelődnek a háborús szerepvállalás elkerülése érdekében.

Szintén rengeteg videó készült, amelyek Volodimir Zelenszkijt méltatják, illetve Vlagyimir Putyinból csinálnak viccet. Az ukrán elnök több korábban már létező trendben is feltűnt, amelyek többsége a felhasználók fizikai vonzalmát igyekeznek bemutatni. Egy videóban például az elnök egyik gyermekéről, majd róla készült fényképeket vágtak be egy olyan hangfelvétel alá, amelyben magyarra fordítva az alábbi mondatok hangzanak el: „– Az apukámat akarom! – Én is akarom az apukádat!”.

De rengeteg egyéb olyan videó került fel a platformra, ahol fiatal nők adnak hangot az elnökkel kapcsolatos vonzalmuknak, valamint olyan szerkesztett tartalmak, amelyek az orosz és az ukrán vezető közötti különbségekre reflektálnak. Az ilyen videókban jellemzően Zelenszkij elnök bátorságát és kitartását állítják szembe Putyin szereplésével. Egy videóban például úgy fogalmaznak, hogy „Putyin biztonságban ül az asztalánál, míg Zelenszkij csatába vezeti az embereit”.

Az Ukrajnával kapcsolatos tiktokos tartalmak egyik szimbolikus eleme lett egy videókban használatos hang, Tom Odell – Another Love című zenéjének egy részlete is.

A zene felhasználásával elképesztő mennyiségű felhasználó osztott meg olyan tartalmat, amelyekben „Az én otthonom, az én Ukrajnám” címszavak alatt mutatják be saját, a háború előtti békés Ukrajnával kapcsolatos érzéseiket. Ez a felhasználó például így írt a mindennapi élet pillanatait bemutató videó alatt: „Fájdalmas nézni a gyönyörű országom mostani szenvedését.”

Szintén rengetegen mutatták be a menekülés nehézségeit, amelyben kiemelten nagy szerepet kaptak a házikedvencek. Ebben a videóban például a háziállatok magára hagyásának gondolatára reagál a készítő egy zene részletével, amelynek a szöveget magyarul annyit tesz, mint: „két sírt ások magunknak, kedvesem”. Egy másik felhasználó a kutyájáról osztott meg egy rövid videót ezzel a szöveggel: „Ő itt Ally, már 10 éve nálam van, az állatokat nem engedik be az óvóhelyekre, nem hagyhatom magára”.

A platformon rengeteg Ukrajnából közvetített élő videó is megjelent az orosz invázió megindulását követően, amelyekben gyakorlatilag az adott pillanatban követhetik a felhasználók, hogy mi történik a háborús helyzetben. A helyzet szürrealitásáról is rengeteg videó készült, ebben a TikTok-ban például egy magyar felhasználó így fogalmaz: „amíg zajlik az ukrán-orosz hadművelet, én addig kiadom a whopper menüt zérókólával”.

A helyzet különlegessége is ebben áll: a közösségi média szinte kézzel fogható közelségűvé tette a háború képeit, eddig példátlan módon bevonva ezzel a világ különböző pontjain élő felhasználókat a konfliktusba.

Az Ukrajnából menekülő, ott harcoló és pincékben/óvóhelyeken bujkáló emberek által megosztott pár másodperces videók olyan mély betekintést nyújtanak egy háború pillanataiba, a nem professzionális tartalomkészítők által bemutatott élethelyzetek olyan átérezhetővé és emberivé teszik a helyzetet, ami előtt rengeteg felhasználó áll értetlenül. Ez a fiatal nő például így fogalmaz: „Nem tudom elhinni, hogy olyan világban élek, ahol élőben nézhetem a harmadik világháború fejleményeit TikTok-on”, míg egy másik videókészítő így fogalmazott:

Borzalmasan érzem magam, hogy elég kiváltságos vagyok ahhoz, hogy otthonról nézem, hogy mi történik.