Rengeteg magyar eshet áldozatul a netes csalóknak: most ezzel a módszerrel szedik el a pénzüket

Olvasás nélkül kattintunk a sütik elfogadása gombra, nem böngésszük végig a felhasználási feltételeket, sőt, szinte bármit megosztunk a közösségi média platformokon is. Az Eurostat adataiból kiderült, hogy az internetezők mintegy 73 százaléka azért fordít időt arra is, hogy az adataihoz való hozzáférést korlátozza.

A felmérést 2021-ben végezték, három hónapon át gyűjtöttek adatokat, a 16-74 éves internetet használó korosztály körében. 2021-re az unióban lévő háztartások mintegy 92 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal, amelyből 90 százalék szélessávú net volt. Háztartásonként pedig a felhasználók 66 százaléka magáncélokra használta az internetet.

Összességében kiderült, hogy az uniós lakosság tisztában van a sütik elfogadásának következményeivel, valamint az interneten megosztott személyes adatok felhasználási feltételeivel. 2021-ben az Európai Unió lakosságának 53 százaléka nem egyezett bele abba, hogy a személyes adatait reklám célokra használják fel, és kevesebb mint fele, 48 százalék letiltotta a hozzáférést a földrajzi adataihoz.

További 40 százalék limitálta a hozzáférést a közösségi média profiljához, tartalmaihoz, és használt közös megosztott online tárhelyet. 39 százalékuk olvasta végig a felhasználási, és biztonsági feltételeket mielőtt kiadta az adatait, és mindössze 36 százalék ellenőrizte a használt weboldalt, és annak megbízhatóságát.

MInt kiderült, 2021-re a felhasználók 80 százaléka tisztában volt azzal, hogy a sütik elfogadása járhat azzal, hogy követik a mozgásukat az interneten. A fiatalok 86 százaléka volt ezzel tisztában, az idősebb felhasználók 74 százaléka tudta, hogy mit jelent az, ha elfogadja a sütiket. Ám mindössze 36 százalék tett lépéseket azért, hogy kikerüljék a személyes adatok kiadását, sütik elfogadását azzal, hogy megváltoztatták az internetes keresőprogramjuk beállításait.

Az Európai Unió államai közül Finnország és Hollandia a legtudatosabb, 94 százaléka a lakosságnak tisztában van azzal, hogy mit jelentenek a sütik, őket követi Dánia és Horvátország, 89 százalékkal. Németországban, Franciaországban és Ausztriában is magas a tudatos felhasználók aránya, míg Romániában, Szlovákiában és Máltán igen kevés azoknak a száma, akik tudják, hogy pontosan mire valók a sütik. Azonban azoknak a száma, akik még az internetes keresőjük beállításaival is foglalkoztak igen kevés, Finnországban 56, Hollandiában mindössze 51 százalékuk szánt erre időt, Romániában 16, Bulgáriában 21 míg Cipruson pedig csak 11 százalék változtatta az interenetes böngészők beállítását.

Sokan tettek azért 2021-ben, hogy tudatosabban kezeljék az interneten elérhető adataikat. Hollandiában és Finnországban voltak a legtudatosabbak a felhasználók 91 százalékkal, majd őket követte Portugália 89 százalékkal. Az összesítésben Románia (56 százalék), Lengyelország (59 százalék) és Szlovénia (61 százalék) szerepelt a legrosszabbul.

Magyarország azonban nem marad el az uniós átlagtól, a lakosság mintegy 73 százaléka kezelte tudatosan személyes adatait a világhálón. A magyarok 93 százaléka tisztában van azzal, hogy milyen következményekkel jár a sütik elfogadása. A világhálón való vásárlás azonban szárnyakra kapott, 27 százalékkal több magyar vásárolt 2021-ben többet online, mint az előző években, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyarok tudatosabban használták az internetet.

Egyre több a csalás

Már hazánkban is egyre több csaló garázdálkodik online, a kiberbűnözők szinte bárhol lecsaphatnak. Korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk a kibertámadásokkal, hiszen statisztikák szerint 2021 első hat hónapjában  csak az Egyesült Államokban több mint 60 százalékkal emelkedett a bejelentett zsarolóvírus támadások száma. Az ilyen időszakokban különös körültekintést igényel a munkavállalók kontrollja, a tendencia ugyanis már itthon is észrevehető.

Nagy visszhangot kiváltó csapásokból ugyanis Magyarországon sem volt hiány az elmúlt időszakban. Az egyik hazai hitelintézet leányvállalata tavaly ősz elején került a kiberbűnözők fókuszába, melynek következtében napokig álltak a szervezet ügyintézési felületei, de a legismertebb babaáruházat is érte támadás, az elmúlt év utolsó napjaiban, hétvégén érte zsarolóvírus támadás. Ezek mellett akadt nyelvtudományi oldal, mobilok elleni vírustámadás vagy álwebshopra épülő csalássorozat is, amelyek során több ezer ember személyes adatait vagy pénzét fújták meg.

Legutóbb a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet adott ki riasztást az interneten terjedő, magyar nyelvű, zsaroló hangvételű levelekkel kapcsolatban, azok számossága, valamint az érintett szervezetek és címzetti kör miatt. A zsaroló hangvételű levelek az állami és önkormányzati szerveket, közintézményeket és magánszemélyeket célozták. A zsaroló leveleket a SPAM szűrök sok esetben nem szűrik ki megfelelően, mivel azok nem tartalmaznak olyan hivatkozást, ami alapján a szűrő felismerné őket. Ráadásul az aktuális zsaroló levelek szövegezése a korábbiakhoz képest koherensebb, helyesírásilag jóval pontosabb, a hangnem pedig egységesen tegeződő. Ezért érdemes valóban odafigyelni, mire válaszolunk, milyen leveleket kapunk mielőtt még túl késő lenne.