Döbbenetes dolgok derültek ki a magyarok mobilhasználatáról: tízezreket fizetnek ki feleslegesen

Ugyan a múlt év elején kialakult globális járványhelyzet vége még nem látszik, egymást váltják a különböző hullámok, minimum és maximum értékek az új fertőzöttek számában, egyre többen és többször beszélnek már a pandémia szülte új életünkről, az úgynevezett „új normálisról”, amelyben a fogyasztói döntések és szokások is döntően mások, mint 2020 előtt. Ezt a változást mutatják meg a mobilcsomagok transzparens összehasonlítását zászlajára tűző BillKiller friss reprezentatív kutatásának eredményei is.

A felmérés szerint a magyarok 45 százaléka költ többet élelmiszerre, amiben a növekvő élelmiszerárak és a fehérgalléros munkákban általánossá váló home office egyaránt szerepet játszik. Nagyságrendi növekedést a közüzemi szolgáltatások (22 százalék), az egészégügyi termékek és szolgáltatások esetében (15 százalék) tapasztaltak a vásárlók; az előbbit szintén a home office, az utóbbit maga járványhelyzet világítja meg. A telekommunikációs szolgáltatóknak pedig minden tizedik magyar (11 százalék) fizet többet a járvány következtében.

A kutatásból kiderült az is, mire költenek lényegesen kevesebbet a magyar vásárlók. A fizikai találkozók ritkulásával a megjelenésünkre kisebb hangsúly helyeződött: minden ötödik megkérdezett vásárolt kevesebb ruhát, illetve fordított a ruhavásárlásra alacsonyabb összeget. A szórakozóhelyek bezárásának áldásos hatása volt a szeszes italra fordított költés visszaszorulása (15 százalék), és szintén – kevésbé meglepő módon – a járvány vesztesei voltak a kozmetikai szerek és a kulturális programok (14-14 százalék).

Az életünk virtuálissá válását jól mutatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai. A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió GByte-ot, miközben egy évvel korábban még a 100 millió GByte-ot sem érte el; a hazai telefonhívások forgalma pedig egy év alatt 18 százalékos emelkedéssel 7,1 milliárd percre nőtt. A megnövekedett hívás-, üzenetküldési, illetve adatigény kihívására a BillKiller kutatása szerint az előfizetők egyszerűen úgy reagáltak, hogy automatikusan egy magasabb szintű csomagra váltottak ugyanannál a szolgáltatónál. Minden tizedik magyar mobiltelefonhasználó pedig korlátlan, azaz olyan mobilcsomagra váltott, ahol egy jellemzően nagyon magas fix összegért cserébe nem szükséges nyomon követnie a használatát.

A cég szakértői szerint ugyanakkor erősen kétséges, hogy az ugyanazon mobilszolgáltató által kínált nagyobb, esetleg korlátlan csomagajánlat volt a legoptimálisabb választás. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy számos mobiltulajdonos, a magyar előfizetők negyede nem is tudja, hol ellenőrizheti a telefonjában a mobilhasználati (hívás-, SMS-, adathasználati) adatait, ráadásul még ha tudja is, szinte lehetetlen kihívásnak ígérkezik számukra az egymástól tucatnyi szempontból különböző, nagyságrendileg ezer mobilcsomagajánlat-variáció összehasonlítása.

Holott a valós felhasználás alapján történő összehasonlításnak nagy jelentősége van. Akár közel tízezer forintos különbség is lehet két ugyanolyan tartalmú ajánlat árában szolgáltatótól függően, nem beszélve arról, hogy a magyar felhasználók jellemzően túlköltenek; átlagosan évente 55 ezer forintot fizetnek ki a szolgáltatóknak azért, mert nem a legoptimálisabb csomagot választották.

Megváltozott a fogyasztói gondolkodás, hiszen sokat „okosodott” a fogyasztó, mert rákényszerült. Már nem csak érzéseire hallgat, hanem összehasonlít, végiggondolja igényeit, következetesen érvényesíteni akarja érdekeit is

– mutat rá a pandémia egyik lehetséges pozitív hatására dr. Törőcsik Mária fogyasztói magatartás-kutató, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Hozzátette: jelenleg sokan kényelmi okokból nem tudatosak, de a pandémia olyan mértékben alakította át az életünket, az igényeinket, hogy ha valamikor, most igazán megérheti nyomon követni ezeket változásokat és az azokkal járó költéseket.