Orosz Márton • 2014. május 18. 08:03
Németországban néhány hónapja "megharapta" egy férfi ujját egy ATM, amikor megpróbált a pénze után nyúlni. Az esetből per lett, de úgy tűnik, az áldozat volt a hibás. Vajon Magyarországon történt már hasonló eset, kell-e félnünk a bankjegykiadó automatáktól?
Érdekes esetről számolt be nemrég a német sajtó. Egy 62 éves férfi pénzt szeretett volna kivenni egy bankjegykiadó automatából Dortmund külvárosában, amikor a bankjegykiadó nyílás hirtelen becsukódott, és eltörte a férfi ujját. A lapok beszámolója szerint az automata meghibásodhatott, ugyanis a pénz csak félig lógott ki a nyíláson, ezért a szerencsétlenül járt ügyfél kénytelen volt mélyebbre nyúlni - ekkor történt a baleset.
A történet folytatása, hogy a sértett 5 ezer eurós (1,5 millió forint) kártérítést követelt bankjától, a düsseldorfi bíróság azonban elutasította a keresetet, mondván, a férfi túl mélyen nyúlt a nyílásba, a bank pedig nem vonható felelősségre egy olyan, előre nem látható veszély kapcsán, amit egy - egyébként szabályszerűen karbantartott - ATM okozhat. Az ítélet nem jogerős.
Felmerül a kérdés: veszélyes lehet egy ATM?
Kíváncsiak voltunk arra, vajon Magyarországon történt-e már hasonló baleset. Az egyik legnagyobb hazai ATM-üzemeltető cégnél, a TrezEx megkeresésünkre elmondta, hogy az általuk üzemeltetett ATM-ek esetében hasonló baleset még nem fordult elő, és a németországi esethez hasonlóról nem is hallottak eddig Magyarországon.
Mint megtudtuk, az ilyen sérülés bekövetkezésének esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő. A berendezések alapvetően úgy vannak összeszerelve és rögzítve, hogy rendeltetésszerű használat során a személyi sérüléssel járó balesetek esélyét szinte a nullára csökkentsék.
A gépek pénzkiadó nyílásának reteszét - szakmai nevén a shuttert - például olyan műanyag fogaskerekek mozgatják, amelyek szándékosan úgy vannak összeszerelve - elsősorban biztonsági okok miatt -, hogy a legkisebb ellenállás hatására szétessenek, összetörjenek, ezzel voltaképpen leállítva a teljes berendezés működését. Ennek oka, hogy ha valaki csalás céljából fel akarja feszíteni a pénzkiadó nyílást, akkor leállítja a teljes berendezést, így megelőzhető a károkozás. Ez a leállás egyébként minden esetben bekövetkezik, hiszen a shutter több, kifejezetten ezt figyelő érzékelővel is fel van szerelve. Az tehát a szakemberek számára kizártnak tűnik, hogy egy ATM pénzkiadó nyílása valakinek a kezét a csontok töréséig préselje.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ettől függetlenül természetesen fizikailag lehetséges, hogy valaki benyúljon a pénzkiadó nyílásba, de mivel a készpénzt két pár szíj - az úgynevezett presenter - tolja ki a felhasználónak, így némi kellemetlen érzésen kívül fájdalmat vagy sérülést nem okoz a folyamat. Ráadásul ez is egy kifelé ható erő, amely ismét az ellen szól, hogy az ember kezét bekapja a gép.
Azt ugyanakkor nem javasolják, hogy megfelelő szakismeret és felhatalmazás nélkül bárki is megpróbáljon a gépek burkolata alá benyúlni, a burkolatot felfeszíteni, hiszen ez rongálásnak minősül, az így okozott kárt pedig a rongálónak kell megtérítenie.
A TrezEx szakértői szerint az ATM által okozott esetleges sérülések miatti felelősség általában az üzemeltetőt terheli, de ez hangsúlyozottan csak abban az esetben áll fenn, ha a berendezést nem a rendeltetésének megfelelően, nem a biztonsági szabályokat betartva használták.