Gerendai Károly, a fesztivál alapítója súlyos vádakkal és rágalmakkal szembesült a Sziget-megállapodást követően - erről ő maga beszélt.
Történelmi dilemmával néz szembe a katolikus egyház a május 7-én kezdődő pápaválasztás előtt. A választójoggal rendelkező bíborosok száma túllépi a konklávéra előírt 120 fős korlátot, így akár 15 egyházi vezetőt is kizárhatnak a szavazásból.
Komoly jogi dilemmával néz szembe a bíborosi testület a május 7-én kezdődő pápaválasztás előtt. A II. János Pál által 1996-ban életbe léptetett szabályozás kimondja, hogy legfeljebb 120 bíboros vehet részt a konklávén, azonban jelenleg 135-en rendelkeznek választójoggal, mivel még nem töltötték be a 80. életévüket. A szabályok módosítása csak hivatalban lévő pápa által lehetséges, így az ellentmondást előzetes jogértelmezéssel kell feloldani. Egyelőre nem született döntés, de kizárni senkit sem lehet akarata ellenére – így elképzelhető, hogy a testület figyelmen kívül hagyja a létszámkorlátot - írja az atv.hu.
A pápaválasztó konklávé május 7-én kezdődik, miután az időpontot a bíborosi testület tagjai – több mint 180-an a 252 főből – közösen határozták meg. A választásra jogosultak közül ketten jelezték, hogy egészségi állapotuk miatt nem tudnak Rómába utazni, így jelen állás szerint 133 fő vesz majd részt a szavazáson. A konklávét teljes titoktartás mellett, a nyilvánosság kizárásával tartják, és a döntés akkor érvényes, ha a jelenlévő bíborosok kétharmada ugyanarra a jelöltre adja le szavazatát.
A világ először a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fehér füstből értesülhet az új pápa megválasztásáról, akit ezután a Szent Péter-bazilika erkélyéről mutatnak be a híveknek. Az új egyházfő a hagyományoknak megfelelően az Urbi et Orbi áldással kezdi meg szolgálatát. A mostani konklávé történelmi jelentőségű lehet, hiszen ilyen magas számú választásra jogosult bíboros még sosem vett részt pápaválasztáson.








