Kossuth-díj 2025: ekkora összeg jár a kitüntetés mellé, ennyi a díj havi összege

A Kossuth díj története

A Kossuth díjat először 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiemelkedőbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak és földműveseinek, akik hozzájárultak Magyarország fejlődéséhez. A Kossuth-díjasok között ekkor szerepelt Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, Déry Tibor író és Szent-Györgyi Albert biokémikus is. Az elismerést 1965 óta kifejezetten a művészet, kultúra és tudomány jeles képviselőinek ítélik oda, 1990 óta pedig évente osztják ki.

A Kossuth díj 2025-ben

Magyarországon a Kossuth díj 2025-ben még mindig az egyik legnagyobb elismerésének számít a kulturális és művészeti pályák terén. A díjat idén március 14-én adja át a köztársasági elnök. Az évente kihirdetett díjazottak listáját mindig nagy érdeklődés övezi, hiszen a kitüntetést azok kapják, akik kiemelkedő életművükkel, innovációikkal vagy kimagasló alkotói teljesítményükkel maradandót alkottak.

A Kossuth díj havi összege és pénzjutalma

A Kossuth díj mennyi pénzzel jár? Az idők során többször változott a díjjal járó adó- és illetékmentes juttatás nagysága. Az induláskor igen tekintélyesnek mondható, 20 ezer forintos összeget 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték. A fokozatok egységesítése után, 1977-ben 80 ezer forint lett a jutalom, amely 1985-ben 200 ezer forintra nőtt. A díjjal járó jutalom összege 2013 óta a bérből és fizetésből élők előző évi (a Központi Statisztikai Hivatal által számított), országos szintű nettó nominál átlagkeresetének hatszorosa, ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíjjal járó jutalom összege a díj összegének kétszerese, megosztott díj esetében a kitüntetettek személyenként a díjjal járó összeg felére jogosultak.

A KSH adatai szerint 2024-es egész évre számított nettó átlagkereset havonta (kedvezmények nélkül) 430 100 forint volt. Így a Kossuth díjjal járó jutalom összege idén 31 millió forint, a nagydíjhoz járó jutalom pedig ennek kétszerese, azaz 62 millió forint lesz.

A Kossuth díj havi összege gyakran okoz félreértést. Sokan úgy hiszik, hogy a Kossuth-díj után jár valamekkora havi juttatás is. A zavart valószínűleg az okozhatja, hogy a vonatkozó törvény szerint a 65. életévét betöltött, Széchenyi-díjjal elismert személy tudományos alkotói járadékban részesíthető, de ez csak a Széchenyi-díjasokra vonatkozik. A tudományos alkotói járadék havi mértéke a szociális vetítési alap összegének 425%-a - ami jelenleg 121 125 forint. Vannak azonban kivételek, akik nem részesülhetnek tudományos alkotói járadékban, illetve a Kossuth-díjasoknak ez eleve nem jár. 

A Kossuth díjasok listája 2025-ben

A Kossuth díjasok listája minden évben olyan alkotókkal bővül, akik munkájukkal hozzájárulnak a magyar kultúra, tudomány és innováció fejlődéséhez. A 2025-ös Kossuth díjasok névsorát a hivatalos bejelentés után hozzák nyilvánosságra, amely ismét reflektorfénybe állítja a magyar művészeti, kulturális és tudományos élet legkiemelkedőbb alakjait.

Kossuth-nagydíjat kapott:

Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a nemzet színésze. Alakításaival a magyar film és színház meghatározó szereplője, aki többek között olyan klasszikusokban szerepelt, mint az Egri csillagok és A kőszívű ember fiai.

Kossuth-díjat kapott 2025-ben:

• Balogh Kálmán cimbalomművész;
• Benkő Imre fotográfus;
• Döbrentei Kornél költő és író;
• Ferencz Marcel építész;
• Fried Péter operaénekes;
• Kelemen László folklorista;
• Kókay Krisztina grafikus és textilművész;
• Lajos Tamás producer;
• Mikulás Ferenc animációs producer;
• Müller Péter Sziámi előadóművész;
• Nemes Levente színművész;
• Petrás Mária népdalénekes;
• Solymosi Tamás táncművész és koreográfus.

A 2024-es év Kossuth díjasok listája

Kossuth nagydíjat kapott 2024-ben:

• Eötvös Péter – Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus a különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként.

Kossuth díjat kapott 2024-ben:

• Bretz Gábor – Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese a nemzetközi operaéletben is nagyra értékelt és koncerténekesként is kiemelkedően sikeres énekművészete, könnyed karakterformálásai és stílusgazdag előadásmódja, a magyar klasszikus zeneművészet jó hírét erősítő és nemes hagyományait folytató előadó-művészete elismeréseként;
• Cakó Ferenc – grafikusművész, animációsfilm-rendező, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a magyar kultúrát páratlan homokanimációs-filmjeivel és egyedülálló színházi élményt nyújtó előadásaival gazdagító művészete elismeréseként;
• Leslie Mandoki – zenész, zenei producer, a Mandoki Soulmates és a Red Rock Stúdiók alapítója, tulajdonos vezetője a rock, pop, jazz és fúziós jazz műfajában egyaránt professzionális és évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendő előadásai elismeréseként;
• Salamin Ferenc – Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a hagyomány továbbélését szolgáló organikus-regionális építészet remekeit kiérlelő tervezőmunkája elismeréseként;
• Szőcs Miklós Tui – Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja az autonóm szobrászat, az alkalmazott játéktárgykészítés és a bútorművészet határterületein mozgó, a legnemesebb fafajták rendhagyó megmunkálásával létrehozott, mély spiritualitást tükröző alkotásai elismeréseként;
• Takács-Nagy Gábor – Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész a magyar klasszikus zenét több évtizedes inspiratív előadó- és kamaraművészi tevékenysége mellett elsőrangú karmesteri munkájával is gazdagító művészete elismeréseként;
• Tolcsvay László – Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, a Tolcsvay Trio társalapítója a hatvanas évek beatgenerációjának kimagasló egyéniségeként, a Tolcsvay Trio és a Fonográf együttesek tagjaként, illetve a Magyar Mise, a Mária evangéliuma és a Nemzeti dal zeneszerzőjeként a magyar zenekultúrát egyedülállóan formáló és gazdagító előadóművészi munkája elismeréseként;
• Trill Zsolt – Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész drámai és komikus karaktereket egyaránt példaadó hitelességgel megjelenítő szerepformálásai, kiemelkedően sikeres darabokban nyújtott felejthetetlen alakításai és értékes filmszínészi tevékenysége elismeréseként;
• Vashegyi György – Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt elnöke nemzetközileg is jelentős karmesteri tevékenysége, különösen a régizene műfajának hazai tolmácsolásában egyedülálló művészi munkája, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapító vezetőjeként végzett értékteremtő tevékenysége, valamint a művészeti közéletben végzett meghatározó munkája elismeréseként;
• Visky András – József Attila-díjas író, dramaturg értékes dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként;
• Zs. Vincze Zsuzsanna – Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész a magyar néptáncművészet autentikus színpadi megfogalmazása és formanyelvének megőrzése iránt elhivatott, több évtizedes koreográfusi és jelmeztervezői munkája elismeréseként.

Megosztott Kossuth díjat kapott 2024-ben:

• Heigl László – Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes tagja,
• Heinczinger Miklós – Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes alapító tagja,
• Pusztai Gábor – Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes tagja,
• Tóbisz Tinelli Tamás – Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes alapító tagja,
• Török Máté – Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Misztrál együttes alapító tagja a magyar és külföldi költők verseinek magas színvonalú és eredeti hangzásvilágú megzenésítésével a magyar zenei kultúrát gazdagító, értékes és sokoldalú művészi tevékenységük elismeréseként.

Magyarországon a Kossuth díj 2025-ben még mindig az egyik legnagyobb elismerésének számít a kulturális és művészeti pályák terén. A díjat minden idén március 14-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójához kapcsoltan adja át a köztársasági elnök. Az elismerés rangját mutatja, hogy a díjat olyan alkotók kapják, akik munkásságukkal maradandó nyomot hagynak a magyar és nemzetközi művészeti életben.

A díjazottak listája minden évben nagy érdeklődést vált ki a közvélemény és a szakmai körök körében, hiszen a Kossuth-díj nemcsak az egyéni sikerek elismerése, hanem a magyar kulturális örökség ápolásának és fejlesztésének egyik legfontosabb szimbóluma is.