Brutális, mit találtak az apadó Drávában: azonnal hívták a Honvédséget, erre senki sem számított

Még 2013 nyarán érkezett először rendőrségi bejelentés a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, miszerint feltételezett robbanótestet találtak a barcsi Dráva-híd közelében, a folyó medrében. Az érintett területet akkor átvizsgálták, és a mentesítést végző tűzszerész búvárok számos, második világháborús eredetű robbanóeszközt emeltek ki a folyóból, majd ezeket elszállították a helyszínről.

A 2013-as nyári tűzszerész művelet során összesen tizennyolc darab 76 milliméteres szovjet repeszgránátot, egy öt centiméteres szovjet aknavetőgránátot, egy F-1-es szovjet kézigránátot, illetve egy kilogrammnyi vegyes gyalogsági lőszert emeltek ki a Drávából. A veszélyes robbanóeszközöket a katonák megsemmisítették az arra kijelölt robbantási területen, biztonságos körülmények között.

Ezt a munkát folytatták idén: augusztus 26-30. között a tűzszerész búvárok a Dráva medrének egy nagyobb szakaszát vizsgálták át az állampolgárok biztonsága érdekében, ami hozzávetőlegesen egy száz méter hosszú szakaszt jelent a parttól a meder közepéig, közvetlenül a híd alatt.

Szunnyadó második világháborús robbanótestek

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a hidak közelében található mederszakaszok azért kulcsfontosságúak, mert a hidakról civilek számos esetben dobtak be a folyókba a harcokból visszamaradt robbanóeszközöket a második világháború után. A hidakon szerencsét próbáló mágneshorgászok manapság azonban könnyen ki tudnak emelni különböző nagy tömegű fémtárgyakat a folyókból, beleértve ezeket a szunnyadó második világháborús robbanótesteket, illetve lőszereket. A feltételezett robbanóeszközöket a helyszínre érkező tűzszerész búvárok kezelik, de csak a rendőrségi bejelentést követően.

Nem rendelkezünk statisztikai kimutatással arra vonatkozóan, hogy a második világháború lezárása óta pontosan milyen gyakran történt tűzszerész mentesítés a Dráván. A világégésből visszamaradt robbanóeszközök jellemzően a szárazföldről kerülnek elő: építési, illetve mezőgazdasági munkálatok során, vagy különböző épületek rendezésekor, padlások, pincék takarításakor. Élővizeinket tekintetbe véve legjellemzőbben a Duna budapesti és dunaújvárosi folyamszakaszán bukkannak elő katonai eredetű robbanóeszközök, de minden nyáron előfordul, hogy fürdőzők akadnak rá a múlt veszélyes emlékeire a Balatonban, illetve a Velencei tóban

– tájékoztatta szerkesztőségünket Gajdos Milán főhadnagy, a Magyar Honvédség Tűszerész és Folyamőr Ezredének kommunikációs tisztje.

A hazai folyók medréből jellemzően második világháborús eredetű robbanóeszközök kerülnek elő. Az augusztusi barcsi vízalatti mentesítés során a katonák összesen húsz darab 76 milliméteres szovjet gyártmányú, második világháborús repeszromboló tüzérségi gránátra bukkantak. Ezeket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítésre.

A mentesítések komoly előkészületet igényelnek

Vízi tűzszerész mentesítéskor a robbanóeszközök méretétől függően különböző típusú úszóeszközöket használnak a kiemeléshez. A szakemberek szerint a Dráva-hídnál erre azonban nem volt szükség: a tűzszerész búvárok kézi erővel vitték partra a mederből felhozott robbanótesteket; a katonák a robbanóeszközök vízalatti felkutatásához rendszeresített munkabúvár felszerelést használtak.

A vízi tűzszerész mentesítések komoly előkészületet igényelnek és akár több napig is eltarthatnak. A tűzszerész búvárok közül egyszerre egy merül, közben a műveletet vezető tűzszerész a búvársisakba épített kommunikációs rendszeren keresztül tartja vele a kapcsolatot. Az alacsony látási viszonyok miatt jellemzően a kommunikációs rendszer segítségével, a partról irányítja a járőrparancsnok a merülő búvár víz alatti mozgását. A merülő katona vízálló fémkereső műszer segítségével találja meg a meder alján a veszélyes eszközöket, amelyeket egyesével adogat ki a segítőinek. Vészhelyzet esetére egy, vagy akár több mentőbúvár is készen áll az éppen merülő katona megsegítésére

– szemléltette Gajdos Milán főhadnagy, hozzátéve, hogy a tűzszerész búvár csoport összesen tizenegy fővel települt ki Barcsra augusztusban, amelybe az egészségügyi biztosító személyzet is beletartozik.

A robbanóeszközök felkutatásán, kiemelésén és elszállításán túl a búvárfelszerelés folyamatos karbantartását is itt végezték. Ez utóbbi ugyanis elengedhetetlen a merülések biztonságos kivitelezéséhez. De kell-e a szabadstandokon fürdőzőknek tartaniuk attól, hogy esetleg veszélyes eszközre lépnek, vagy történhet-e bármi, ami a biztonságukat veszélyeztetheti?

Hazánkban a második világháború során több milliós nagyságrendben vetettek be különböző típusú robbanótesteket, illetve lőszereket az egymással harcoló erők. Nehéz meghatározni, hogy ezek közül mennyi nem lépett működésbe, hiszen a robbanótestek számos körülmény – például a tömeggyártás – miatt a kor színvonalához képest is gyengébb minőségben készülhettek el. Minden, a második világháborúból maradt olyan robbanóeszköz veszélyes. Hiába telt el közel nyolc évtized, ezek a robbanótestek még mindig működőképesek lehetnek, hiszen belül zárt rendszert alkotnak és nincs szavatossági idejük. Biztonságos kezelésükhöz tehát speciális felkészítés, illetve tapasztalat szükséges

– emelte ki Gajdos Milán.

Évente átlagosan közel kétezer rendőrségi bejelentés érkezik a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, jellemzően a második világháborúból megmaradt robbanóeszközökkel kapcsolatban, az ország teljes területéről. A tűzszerészeket a legtöbbször Fejér, Veszprém és Pest vármegyéből, valamint Budapestről riasztják, de nincs olyan magyarországi régió, ahonnan ne érkezne minimum több tíz robbanótesttel kapcsolatos bejelentés egy év alatt. Ráadásul egy címre érve az is előfordulhat, hogy a katonák több tíz vagy akár több száz robbanótestet is találnak.

A szakember szerint fontos hangsúlyozni, hogy aki elhagyott robbanótestet vagy annak látszó tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, azt köteles haladéktalanul bejelenteni a rendőrségnek. Tilos megfogni, arrébb vinni ezeket az eszközöket, ha azonban valaki mégis kézbe vesz egy ilyen szerkezeteket, akkor lehetőség szerint óvatos mozdulattal tegye vissza azt eredeti pozíciójába. A rendőrök a helyszínre érve egyfajta előszűrőként ellenőrzik, hogy valóban katonai eredetű robbanóeszköz került-e elő. Ha erről van szó, akkor a vonatkozó kormányrendelet szerint ők teszik meg a bejelentést a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, és ezt követően érkeznek a helyszínre az Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred katonái, akik kezelik az adott robbanóeszközt.

Speciális képzés és gyakorlat

Aki robbanóeszközökkel kapcsolatos mentesítési feladatokat szeretne végezni, annak első lépésben katonai szolgálatot kell vállalnia. A jelöltnek a szolgálati viszony létesítését és a katonai alapkiképzés elvégzését követően meg kell felelnie a speciális tűzszerész egészségügyi követelményeknek, majd el kell végeznie az alap tűzszerész tanfolyamot. Sikeres vizsgát követően – harmadosztályú tűzszerész besorolással – már bekapcsolódhat tűzszerész műveletekbe. Az ezzel rendelkező tűzszerészeknek alapvetően 150-200 robbanótest paramétereit és a hozzájuk tartozó gyújtószerkezetek működési elvét kell ismerniük; ők azok, akik beosztottként vesznek részt a műveletekben.

A következő szint a haladó tűzszerész tanfolyam teljesítése sikeres záróvizsgával, amellyel másodosztályú tűzszerész besorolást lehet szerezni. Nekik már 450-500 robbanótest felépítésével és az ezekkel kompatibilis gyújtószerkezetek működésével kell tisztában lenniük. A másodosztályú tűzszerész besorolással rendelkező katonáknak már lehetőségük van arra, hogy meghatározott feladatokat önállóan vezessenek, például területmentesítés, lövészet tűzszerész biztosítása, tűzszerész felügyelet vagy tűzszerész felderítés esetében.

A hivatás „csúcsa” a járőrparancsnoki beosztás, amelynek eléréséhez az elsőosztályú tűzszerész tanfolyamot és annak a záróvizsgáját szükséges sikeresen teljesíteni. A tűzszerész járőrparancsnokoknak az összes eljárásrendet ismerniük kell, mert ők azok, akik önálló tevékenységet látnak el a műveletek során. Hatástalanítást, illetve megsemmisítést csak első osztályú besorolással rendelkező tűzszerész végezhet. Így ahhoz, hogy valaki eljusson a tűzszerész járőrparancsnoki szintig, minimum hat-nyolc év tanulás és a mentesítési feladatok folyamatos ellátása szükséges.

Az adott tűzszerész fokozatot ráadásul nem elég megszerezni, meg is kell azt tartani. A tűzszerészeknek az aktuális besorolásukhoz mérten kell osztályos fokozati vizsgákon számot adni évente a robbanótestekkel kapcsolatos ismereteikről. A tűzszerész búvároknak emellett érvényes búvár vizsgára is szükségük van a tűzszerész osztályos fokozatuk mellett, hiszen ők speciális közegben, vízben látnak el mentesítési feladatokat.

A robbanóeszközökkel kapcsolatos rendőrségi bejelentéseket kategorizálni kell, vagyis a tűzszerészek megállapítják, hogy „A” vagy „B” kategóriás helyszínről van-e szó. Az előbbibe a soron kívüli, az utóbbiba a harminc napon belül végrehajtandó szakfeladatok tartoznak. Egy kormányrendelet pontosan körülhatárolja a kiemelt, azonnali mentesítést igénylő helyszíneket, aminek alapján soron kívüli mentesítést kell elrendelni, ha a robbanótestet lakóépületben, oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi vagy más közintézmény területén, vízi vagy szárazföldi útvonalon, közforgalmú repülőtéren, közterületen, vízi létesítmény belső védőterületén lelték fel, és a vízszolgáltatást akadályozza. Szintén azonnal kell intézkedniük a tűzszerészeknek, ha az előkerült robbanótest sürgős tűzszerészeti mentesítése alapos okból indokolt. Az összes többi helyszín a rendelet értelmében B kategóriásnak minősül

– mutatott rá Gajdos Milán, kiemelve, hogy ebben az esetben a szokásos protokoll mindig ugyanaz: a területet el kell keríteni, „Robbanásveszély!” felirattal ellátni, a helyszínt pedig pontosan meg kell jelölni.

A Magyar Honvédség katonái igyekeznek a harminc napot lerövidíteni, így általánosságban elmondható, hogy néhány napon belül a „B” kategóriás helyszíneket is mentesítik.

Ki kell mozdulni a komfortzónából

A tűzszerészek tevékenységét a környezeti tényezők nehezíthetik. Gajdos Milán elárulta, hogy a robbanóeszköz előkerülése esetén aktuális időjárástól, terepviszonyoktól, illetve közegtől függetlenül el kell jutni a bejelentés helyszínére, és végre kell hajtani a feladatot az állampolgárok biztonsága érdekében. A tűzszerész feladatok végrehajtása során pedig rendszeresen előfordul, hogy különböző mértékű állampolgári korlátozást kell bevezetni a

környéken élő vagy dolgozó civilek biztonságát szem előtt tartva. Ilyenkor a rendőrség, a katasztrófavédelem és az érintett helyi önkormányzat működik közre a kijelölt biztonsági zóna kiürítésében és az ideiglenesen kitelepített érintettek elhelyezésében. Ezek elsősorban a korlátozások érintettjeinek jelentenek kihívást, hiszen rövid időre ki kell mozdulniuk a komfortzónájukból. Ám a tapasztalatok szerint a kitelepített állampolgárok mindig megértőek, mert tudják hogy az intézkedések őket védik. A tűszerészek pedig csak annyi ideig igénylik a területlezárást a rendőrségtől, amíg az feltétlenül szükséges a sikeres hatástalanításhoz.

Alakulatunknál az előtalált robbanótestekkel kapcsolatos dokumentáció digitális és papír alapon is megtörténik. A tűzszerész műveletirányítási rendszer képes digitálisan eltárolni a rendőrségi bejelentésekhez tartozó fontos adatokat, illetve a tűzszerész járőrök tevékenységéhez kapcsolódó paramétereket is. Ezeket feldolgozva számos lehetőség adódik. Például képesek vagyunk az ezred által a közelmúltban beszerzett nagyméretű digitális táblán, térképes nézet segítségével megjeleníteni az országban tevékenykedő tűzszerész járőrök valós pozícióját és az elintézendő feladatokat is. Ez egyrészt megkönnyíti a tervezhetőséget, másrészt elősegíti a sürgős bejelentések lehető leggyorsabb kezelését

– mutatott rá a szakember.

És végül, de nem utolsósorban: a tűzszerész tevékenységnek pozitív hatása van a természetre, hiszen a katonák veszélyes anyagoktól szabadítják meg a környezetet, ahogy ez a Dráva folyó esetében is történt. Ha sérült köpenyű robbanótesteket találnak, a tűzszerész katonák a kiszóródott, erősen mérgező hatású robbanóanyagot szintén elszállítják a helyszínről, és arra alkalmas robbantási területen semmisítik meg a veszélyes eszközökkel együtt, de mindig a környezetvédelmi előírások betartásával.

Címlapkép és fotók: Jeki Gabriella