Ezt a két sportágat nézik leginkább a magyarok az olimpián: akár munkaidőben, éjszaka is

A „Nagy szurkoló felmérés”-ből kiderül, mindannyian rajongunk az olimpiáért: 94 százalékunk nézi fogja az olimpiai közvetítéseket, és átlagosan 4-5 sportágat követünk. A paralimpiát minden második magyar (56%) kíséri majd figyelemmel, de az 55 év felettiek körében megugrik a népszerűsége – a korcsoport 71 százaléka követi az eseményeket - derül ki az Allianz Hungária Zrt. felméréséből.

A válaszadók közel négyötöde még soha nem járt olimpián és nem is tervez ilyesmit. A felmérésben résztvevők fele nem hajlandó költeni arra, hogy személyesen szurkoljon, inkább az élő közvetítéseket követi. Nem meglepő módon a fiatalabbak a kalandvágyóbbak: a 18 és 35 év közöttiek negyede (25%) tervez kiutazni idén Párizsba, míg az idősebb, 55 év feletti korosztályban mindössze 13 százalék ezek aránya.

Az olimpiai közvetítéseket legszívesebben családi (34%) vagy baráti (24%) körben élvezzük. A sport közösségformáló ereje a fiatalok között mutatkozik meg erőteljesebben: közülük tízből négyen a barátokkal közös szurkolást részesítik előnyben. Természetesen ők a hangosabbak is az események alatt: a 25 év alattiak 39 százaléka képes végigkommentálni a közvetítéseket, és rájuk jellemzőbb az is, hogy felugranak és kiabálnak, ha izgatottak lesznek. Az életkor előrehaladtával aztán egyre inkább a csendesebb szurkolás veszi át a szerepet.

Minden ötödik válaszadó pedig akár az alvása vagy a munkavégzése rovására is ragaszkodik ahhoz, hogy élőben kövesse a várt eseményeket. Ez az átlagosnál jobban jellemzi az idősebb korosztályt: közel harmadukra igaz ez az állítás.

A közvetítésekben az úszás a favorit

A legtöbb sportrajongót - a válaszadók kétharmadát - az úszás szögezi a képernyők elé az olimpiai játékok alatt, ezt követi a vízilabda (57%), a labdarúgás (49%), a kézilabda (47%) és az atlétika (44%). A népszerűségi dobogó felső két fokán a nőknél is az úszás (72%), valamint a vízilabda (57%) áll, ezeket azonban az atlétika követi (46%). Az átlagos szurkoló 4,7 sportág eseményeire kíváncsi az olimpiai játékok alatt, ám a szám a korral előrehaladva nő: 65 év felett már 5,8 az átlag.

Olimpia: a fiatal felnőttek 21%-a többet mozog a hatására

A párizsi olimpiához hasonló sportesemények inkább a nőkből váltanak ki a személyes egészségükkel összefüggő reflexeket: minden negyedik felnőtt magyar nő ilyenkor egészségesebb életmódot követ, mint általában. A férfiak egészségtudatosságában olyannyira nem hoz változást például egy olimpia, hogy esetükben a sörfogyasztás emelkedik meg (16%), bár az, hogy többet nassolnak, mindkét nemre érvényes ilyenkor (a nők 10%-ára, a férfiak 11%-ára).

A felmérésünk egyik legizgalmasabb részé az volt, amikor arra voltunk kíváncsiak, mennyire inspirál bennünket rendszeresebb sportolásra az olimpia. A válaszokból azt szűrtük le, hogy bőven van még tér a több mozgásra, mert mindössze 14 százalékunk sportol többet, és százból ketten próbálunk ki új sportágat az ötkarikás játékok hatására. Igazán jó hír azonban, hogy a fiatal felnőttek, vagyis a 18-25 évesek jóval fogékonyabbak az olimpia üzenetére, mert 21 százalékuk sokkal aktívabb sportolásba kezd az olimpia hatására, kedvenc sportolói hősies küzdelmét és sikereit látva, ami igazán biztató!

– fogalmaz Cséky Tímea, az Allianz Hungária marketing és vállalati kommunikációs vezetője. A Nagy szurkoló felmérés többségünkről azt mutatja, hogy az ötkarikás játékok hatására több sportközvetítést nézünk (59%), illetve gyakrabban olvassuk a sporthíreket (47%).

10-15 érmet szerzünk Párizsban?

A kitöltők többsége tíz-tizenöt érmet remél a magyar küldöttségtől a 2024-es olimpián. Érdekesség, hogy az újkori olimpiákról a magyarok ettől jóval több, átlagosan 19 érmet hoztak el, Tokióból például hússzal érkezett haza a delegáció, kétszer annyival, mint a 2008-as pekingi versenyekről. Ezen a téren a fiatalabbak derűlátóbbak: a 35 év alattiak 36 százaléka reméli, hogy 15-nél is több érmet szerzünk, míg az idősebbek körében ez csak 25 százalék.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 56 százaléka szokta követni a paralimpiai játékokat is,  jóval több nő (61%), mint férfi (52%). Kiemelkedő a paralimpia nézettsége az 55 év fölöttiek körében, és az sem meglepő, hogy a többség azokra a versenyekre kíváncsi, amelyeken magyar versenyző is indul. Például Ekler Luca paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, világcsúcstartó magyar paraatléta, aki nagyon jó élményeket őriz Párizsról: a tavaly ott rendezett paraatlétikai világbajnokságról az Allianz márkanagykövete három arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új világcsúccsal térhetett haza.

Rá kell venni a fiatalokat a fizikai aktivitásra

A részvétel nem csupán a versenysportban, hanem a mindennapos testmozgásban is kulcsfontosságú, különösen amiatt, hogy például a fiatalokat számos tényező (tanulás, testképzavarok, sportos ismerősök hiánya) hátráltatja a rendszeres fizikai aktivitásban. A felméréséből például az derül ki, hogy ötből csupán egy fiatal sportol hetente legalább öt órát vagy annál többet.

Az olyan világméretű sportesemények, amilyen az olimpia, arra is lehetőséget adnak, hogy újólag ráirányítsuk a figyelmet: a boldog és egészséges életnek a rendszeres sportolás is a része”

– fogalmaz Cséky Tímea. A szakember azt is megemlíti, hogy a hetente legalább öt órát sportoló fiatalok boldogabbak, magabiztosabbak és az iskolában is jobban teljesítenek.

Mi alapján választanak a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül?

Sokan az egyetemi tanulmányaik megkezdésével párhuzamosan nyitják meg első lakossági folyószámlájukat, ezért a pénzintézetek rendkívül kedvező ajánlatokat kínálnak az új ügyfeleknek. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen szempontok alapján választanak a családok és a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül. 

Create your own user feedback survey

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor