Lelepleződött az Ötöslottó 6 milliárdos nyereménye: erről okvetlen tudjon, aki hétvégén játszik

Most szombaton már 6,166 milliárd forint lesz a várható főnyeremény az Ötöslottón, ami minden idők második legmagasabb Ötöslottó-nyereménye. Afelől semmi kétség, hogy egy ekkora vagyon szinte bárki életét gyökeresen megváltoztatná, de arról talán már kevesen tudnak képet alkotni, hogy pontosan mi mindenre is lenne elég egy ekkora összeg? Mit jelent 6,166 milliárd forint a hétköznapi termékekre, vagyontárgyakra lefordítva? Mennyit tudnánk ezekből megvásárolni? Az alábbiakban ezt fogjuk megvizsgálni.

Zsemleindex lottósítva

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján itt a Pénzcentrumon hónapról hónapra elkészítjük az úgynevezett zsemleindexet – azt szoktuk megvizsgálni, hogy az általunk kiválasztott élelmiszerekből hány kilót/litert/darabot lehet megvásárolni a mindenkori átlagos öregségi nyugdíjból. Most ennek mintájára azt néztük meg, hogy ugyanezekből a termékekből mennyit tudnánk megvenni, amennyiben mind a 6,166 milliárd forintot erre fordítanánk. A megvizsgált termékek a következők (mértékegységgel és árral együtt):

• zsemle → 66 forint/db,
• tojás → 75 forint/db,
• pasztőrözött ESL tej, 2,8% → 457 forint/liter,
• párizsi felvágott → 2 720 forint/kg,
• burgonya → 476 forint/kg,
• alma → 509 forint/kg,
• liszt, finomliszt → 179 forint/kg,
• kristálycukor → 388 forint/kg,
• sertéshús, comb (csont és csülök nélkül) → 1 890 forint/kg,
• bontott csirke → 1 370 forint/kg.

A felsorolt termékek közül tehát a párizsi felvágott egységára a legmagasabb, így értelemszerűen ebből a termékből tudnánk a legkevesebbet megvásárolni a lottófőnyereményből – egészen pontosan 2 266 912 kilót, azaz durván 2 267 tonnát.

Amennyiben napi 20 dekagramm párizsi elfogyasztását feltételezzük, úgy ez a mennyiség 31 054 évre lenne elegendő egy ember számára.

Ezzel szemben a legkisebb egységára a zsemlének van, amiből így 93 424 242 darabot lehetne megvásárolni a most szombati főnyereményből. Itt tételezzünk fel napi 3 darabnyi fogyasztást mondjuk egy kiadósabb reggeli keretében – ebben az esetben ez a mennyiség 85 319 évre lenne elegendő egyetlen ember számára.

Tehát ha az újdonsült milliárdosunk nem egy kimondott gourmet, és beéri párizsis zsemlével, akkor a következő évezredekre bőségesen biztosított a napi betevője.

Hány autóra futná?

Nézzük meg néhány gépjárműre is, hányat tudnánk venni belőlük a most szombati lottófőnyereményből. A számítások során az alábbi gépkocsikat vettük alapul, illetve az alábbi árakkal számoltunk:

• Skoda Octavia → 12,1 millió forint,
• Suzuki S-Cross → 7,3 millió forint,
• Ford Puma → 10,5 millió forint,
• Renault Rafale → 17,5 millió forint,
• Jákob Zoltán-féle Ferrari Purosangue → 200 millió forint.

A felsorolt autók közül a Suzuki S-Cross alapára a legalacsonyabb – ezt már 7,3 millió forinttól is elhozhatnánk a szalonból, így ebből akár 845 darabot is megvásárolhatnánk, amennyiben az a kattanásunk lenne, hogy mind a 6,166 milliárd forintot erre szeretnénk költeni. Az új Ford Pumához legkevesebb 10,5 milliós áron juthatunk hozzá, így ebből 587 darabot parkoltathatnánk a garázsban. A 12,1 milliós Skoda Octaviából már „csak” 510 darabot, míg a 17,5 milliós Renault Rafale-ból – amely egyébként Magyarországon még nem kapható – 352 darabot vihetnénk haza.

Természetesen vannak olyan extrém drága autók, melyekből sokkal kevesebbre futná még a közel 6,2 milliárdos lottónyereményből is. Ilyen Jákob Zoltán új Ferrarija, amelyről csak annyi tudható, hogy közel 200 millió forintba került. A pontos ára tehát nem ismert, így mi most kereken 200 millió forinttal számoltunk – ebben az esetben 31-et vihetnénk haza egy ilyen autóból.

Na és házra?

A Duna House Barométer legfrissebb kiadványa szerint idén januárban Kelet-Magyarországon 473 ezer, míg Nyugat-Magyarországon 507 ezer forint volt a panellakások átlagos négyzetméterára. A használt téglalakások esetében 383 ezer (Kelet-Magyarország) és 359 ezer (Nyugat-Magyarország) forintos átlagos négyzetméterárakról beszélhetünk.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly publikált adatai szerint Magyarországon 82 négyzetméter a lakások átlagos alapterülete. Amennyiben ebből, valamint a fenti árakból indulunk ki, akkor

• egy kelet-magyarországi panel 38 786 000 forintba,
• egy nyugat-magyarországi panel 41 574 000 forintba,
• egy kelet-magyarországi használt téglalakás 31 406 000 forintba,
• míg egy nyugat-magyarországi használt téglalakás 29 483 000 forintba kerül átlagosan.

A fenti árakból kiindulva pedig elmondhatjuk, hogy Kelet-Magyarországon panellakásból 159-et, míg használt téglából 196-ot tudnánk megvenni. Nyugat-Magyarországon 148 panelre és 209 használt téglalakásra futná a lottófőnyereményből.

Ugyanakkor az ingatlan.com tavaly év végi összesítője szerint 2023-ban egy 100 négyzetméter alapterületű mezőtárkányi családi ház volt a legolcsóbb lakóingatlan, amely mindössze 1 millió forintért cserélt gazdát. Ezt az ingatlant 6 166 alkalommal tudtuk volna megvásárolni a mostani lottófőnyereményből. A másik véglet egy szombathelyi kastély, melyet tavaly december végén 30 millió euróért, akkori árfolyamon 11,48 milliárd forintért kínáltak eladásra.

Ez azt jelenti, hogy ennek az ingatlannak még a most szombati lottóötösből is mindössze az 53 százalékát tudnánk megvásárolni.

Eljátszhatunk azzal a gondolattal is, hogy mekkora havi bevételre számíthatnánk akkor, ha ezeket az ingatlanokat kiadnánk. A fenti példa alapján a legtöbb lakásra, egészen pontosan 209-re akkor tennénk szert, ha nyugat-magyarországi használt téglalakásokat vennénk. Egy lakást fenntartunk magunknak, hiszen abban laknánk mi magunk, ám a maradék 208-at könnyű szerrel kiadhatnánk. Tavaly decemberi adatok szerint a hazai vármegyeszékhelyeken 80-200 ezer forint volt az átlagos lakbér, ez alapján mi most 140 ezer forintos bérleti díjakkal számoltunk lakásonként – ez 208 lakás kiadása esetén havi 29 120 000 forintos bevételt jelentene (attól most tekintsünk el, hogy ennyi lakás kiadását, karbantartását aligha tudnánk mi magunk intézni, tehát kiadásunk is lenne, nem csak bevételünk).

Hatalmas rizikó a még nagyobb nyereményért

Az Ötöslottón viszonylag ritka, hogy a jelenlegi főnyereményhez mérhető hatalmas összeg gyűljön össze – a mostani nyeremény már 28 hete gyűlik, ennek ellenére ez még mindig csak a második legnagyobbnak számít. Ehhez képest az Eurojackpoton a maximális halmozódás esetén akár nettó 120 millió euró is nyerhető, ami az előző évi jegybanki árfolyam átlaga alapján számítva nettó 43 milliárd forintot jelent.

Játsszunk hát el a gondolattal, hogy mekkora esélyünk lenne a megnyert 6,166 milliárdot 43 milliárdra cserélni?

Tételezzük fel, hogy már most elértük a maximális halmozódást (a Eurojackpoton jelenleg „mindössze” 6,1 milliárd forint a tét, ugyanis egy külföldi szerencsés éppen a múlt héten vitte el a 24,5 milliárdos főnyereményt) – ebben az esetben az Ötöslottó főnyereményéből 7 519 512 darab szelvényt tudnánk megvásárolni, hiszen egy szelvény jelenleg 820 forint. Annak az esélye, hogy egyetlen szelvénnyel 5+2 találatunk legyen az Eurojackpoton mindössze 1 a 139 838 160-hoz, ám 7 519 512 szelvény esetén már durván 1 a 18,6-hoz. Ez már jóval barátibbnak tűnik, ám valójában ez még mindig csak 5,4 százalékot jelent némileg felfelé kerekítve, tehát még mindig 94,6 százalékos valószínűséggel buknánk el mind a 6,166 milliárd forintot. Másrészt az is igaz, hogy

no risk, no fun.

Komolyra fordítva a szót

Persze nem tűnik alaptalannak a feltételezés, hogy kisebbségben vannak azok, akik kizárólag párizsit és zsemlét szeretnének vásárolni a 6,166 milliárd forint megnyerése esetén. A fenti példáknál sokkal életszerűbb – egyúttal okosabb – döntés lenne ennek a csinos vagyonnak az átgondolt befektetése. De mégis mibe? Erről kérdeztük Bence Balázst, a Portfolio Trader kereskedési vezetőjét és szakoktatóját.

Azt a részt, amit pár éven belül elkölt az ember (vesz egy Ferrarit, egy lakást valami jó helyen), azt állampapírba tenném.  Legyen mondjuk a 2032 J, ami most 7,9 százalékot fizet

– kezdte válaszát Bence Balázs. Ami a nyeremény további részét illeti:

A tőke 40 százalékát ingatlanba tenném, ebből kijöhet egy teljes új építésű kisebb ház, ahol az összes lakás a lottónyertesé, melyeket bérbe adhat.

Az ingatlantulajdonnal kapcsolatban Bence Balázs felhívta egy fontos dologra a figyelmet:

Az a lakás/ház, amit azért vesz a nyertes, hogy jól éljen, az nem befektetés. Az a befektetés, ami pénzt hoz. A lakás, ahol élsz, az pénzt visz.

A tőke további részét Bence Balázs így fektetné be:

10 százalék állampapírba menne - ez olyan tartalék, hogyha kell a pénz néhány világ körüli utazásra, akkor legyen. A maradék 45 százalék az tőzsdei befektetés lenne. Most csúcson van több index, de ha 15-20 év távlatában gondolkodunk, akkor ennek nincs nagy jelentősége.   Itt globális portfoliót építenék: USA, EU, Ázsia. A részvény és az ingatlan láb képes arra, hogy folyamatosan pénzt termeljen, amiből egy ilyen nyeremény esetén bőven elél az egész család, sőt még marad is. A részvény esetében az osztalék ez a pénzáram. A tőke maradék 5 százaléka pedig menne bitcoinba

- zárta a gondolatmenetét a szakember.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt

KATTINTS! Friss hírek, nyerőszám kereső EUROJACKPOT aloldalunkon