Nem várt nyertese van a brutális inflációnak: kb. ők az egyetlenek akik örülnek a drágaságnak

 Az intézet január 17. és május 20. között folytatott országos adatgyűjtést a magyarországi könyvtárakra vonatkozóan. A Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszerben végzett felmérés a könyvtárak jelenlegi működését, olvasói létszámát, a rendezvények, kísérőprogramok szervezését, a könyvtári foglalkoztatottakat vizsgálta. Az OSZK KI története során először jelentkezik gyorsjelentéssel annak érdekében, hogy már néhány héttel a statisztikai adatlapok kitöltési időszakának lezárulása után feltárja a hazai könyvtári rendszer főbb trendjeit, változásait.

A gyorsjelentésben közölt adatok még csak részben ellenőrzöttek; az elemzés pillanatában 3810 könyvtár adatait dolgozták fel a KI munkatársai, és folyamatban van 76 adatközlés összesítése - figyelmeztet az OSZK közleményében. A felmérés készítői azonban kiemelik: bár a közölt adatok még nem véglegesek, nagyobb eltérésekre már nem számítanak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb filléres köteteket dobnak piacra: ezt imádni fogják az olcsó könyvek szerelmesei

József Attilától a Szabad-ötletek jegyzéke, William Shakespeare-től a Hamlet és a Rómeó és Júlia is olvasható lesz zsebkönyv formában áprilistól.

Összegzésük szerint a 2019-ig látható könyvtárstatisztikai trendeket a koronavírus-járvány, majd az azt követő energia-veszélyhelyzet látványosan megtörte, és valószínűleg a 2023. év statisztikájára is hatással lesznek a könyvtárak által nem befolyásolható, külső tényezők. A jó hír, hogy a személyes könyvtárhasználatok, a kölcsönzések, a nyitvatartási napok és a könyvtári programokon részt vevők száma meredek emelkedésnek indult: jellemzően közel 30 százalékkal nőtt 2021-hez képest - áll az elemzésben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bárkinél ott lehetnek ezek a százezreket erő könyvek: kevés magyar tudja, mi lapul a polcon

Kétmillió forintért adott el egy magyar nő egy Disney-könyvsorozatot. Még az összefirkált példányok is tízezrekbe kerülnek.

A felmérésben részt vevő könyvtárakból 2019-ben összesen 22,46 millió dokumentumot kölcsönöztek, ez a szám 2021-ben 12,07 millióra csökkent, tavaly azonban már 15,84 millió volt. A könyvtárak rendezvényein 2019-ben összesen 4,54 millióan vettek részt, a következő évben 1,93 millióan, 2022-ben ezzel szemben már 3,27 millió látogatót regisztráltak.

Az olvasók és a látogatók visszatérnek tehát a könyvtárakba, amelyek a kihívások ellenére továbbra is nélkülözhetetlen találkozási pontok, szellemi és kulturális terek - hangsúlyozza az OSZK. A növekedés jelenlegi ütemével a 2019-es adatok megközelítése legkorábban 2024-ben várható.

A könyvek sem lettek olcsóbbak

Az infláció a könyveket sem kerülte el. Mint decemberben megírtuk, egy év alatt 11 százalékkal nőtt a legnépszerűbb könyvek árindexe a magyar könyvesboltokban, az igazi drágulás viszont csak 2022 év végén csapott le. Amíg októben átlagosan 4550 forint volt a legnagyobb példányszámban eladott könyvek ára, novemberre csaknem 500 forinttal emelkedett az átlagár. 

Már 2020-ban volt egy számottevő könyváremelkedés, azonban 2021-ben átlagosan nem fizettünk többet a bestsellerekért. Sőt, kevesebbe is kerültek - természetesen ez az adat annak is mindig függvénye, milyen jellegű könyvek az adott év slágerei. Úgy tűnik azonban, 2022-ben a drágulás már elkerülhetetlen volt, és ez tovább folytatódik.