Óvatosan ezekkel az ATM-ekkel: új módszere van a csalóknak, most így nullázzák le a bankkártyádat

A CashTag legújabb epizódja a bankkártya csalásokkal foglalkozik. Amióta tart a világjárvány, azóta mi magyarok is egyre többet vásárolunk online, sokan azonban nem számolnak a kockázatokkal. Nem csak a webes felületeken eshetünk csalók áldozatául, ugyanis az ATM sem nyújt teljes biztonságot. Ezek ellen is lehet védekezni, amelyről a podcast legújabb epizódjában is szó esik.

Rengetegen vásároltunk online, webshopokban a koronavírus alatt, sőt, a járvány csendesülésével ez a vásárlási mód velünk maradt. Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben. Az elektronikus kereskedelem rekordot rekordra halmoz hazánkban, a fogyasztóvédelem állandó jelenléttel, határozott hatósági fellépéssel támogatja a magyar embereket a felesleges bosszúságok elkerülésében, a biztonságos online beszerzésekben.

Az Eurostat közelmúltban közzétett adatsora szerint a 2016-os 48 százalékhoz képest tavaly már a hazai internethasználók 74 százaléka vásárolt webáruházból. Az öt év alatt bekövetkezett 26 százalékpontos bővülés a második legmagasabb az Európai Unióban, mindössze egyetlen egységgel marad el az aranyérmes cseh mutató mögött.

Az internetes és csomagküldő kereskedelem felpörgését látványosan igazolja a hazai statisztika is. Az online értékesítés éves forgalma tavalyelőtt lépte túl először az ezermilliárd forintot, 2021-ben pedig jócskán 1300 milliárd forint fölé nőtt. A legutóbbi december a legerősebb havi adatot hozta 148 milliárd forinttal, a megelőző hónap 147 milliárdos csúcsát adva át ezzel a múltnak. Mint ahogy arról mi is írtunk, az e-kereskedelem felgyorsult térnyerésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a digitális fogyasztóvédelem szerepe is. A kormány 2016-ban szigorította, a korábbi 15-500 ezer forintról akár 2 millióra emelte fel a webshopok ismételt jogsértéseire kiszabható bírságösszegeket. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiemelten kezeli a fogyasztók fokozott védelmét az online térben.

Bár rengeteg fizetési szolgáltató megkérdezi, hogy mentse-e a bankkártya adatokat, nem biztos, hogy jól járunk ezzel a lépéssel. Igaz, hogy ez ugyan megkönnyíti a vásárlásokat, azonban ha biztosra akarunk menni, akkor nem javasolt annak a bankkártyának a használata internetes vásárláskor, amelyet fő kártyaként használunk, mint ahogy az adatok elmentése sem.

Jellemzően minden bank rendelkezik kifejezetten internetes vásárlásra dedikált webkártyával, sőt, pénzügyi szolgáltatók is adnak ki olyan kártyákat, amelyeken akár egy gombnyomással blokkolható a vásárlás. A biztonságos vásárlást azzal is megoldhatjuk, ha az erre külön dedikált webkártya limitjét 0 forintra állítjuk, és csak akkor teszünk rá pénzt, amikor vásárolni kivánunk az interneten. Így ha valaki mégis eltulajdonítaná a kártya adatait, 0 forintos visszaélést tud csak végrehajtani.

- mondta Almádi János, információbiztonsági tanácsadó. Kiemelte, hogy ő annak a bankkártyának az adatait, amire a fizetése érkezik, semmilyen körülmények között nem adja meg sehol, és nem is vásárol vele az interneten, hiszen semmi sem nyújt 100 százalékos biztonságot. Ehelyett virtuális kártyát használ, hiszen már Magyarországon is elérhetőek olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek növelik a biztonságot, ha interneten szeretnénk vásárolni.

A Cashtag-ben rácáfoltunk egy igazi városi legendára is: ahogy 2018-ban egyre jobban elterjedtek az érintésmentes fizetési módszerek, amelyet akár ATM-nél is alkalmazhatunk, egyre többen kezdtek el attól félni, hogy valaki a távolból képes lecsippantani a kártyánk adatait.

Egy nemzetközi skimmer szakértővel beszéltem erről a problémáról. A skimming az, amikor ellopják valakinek a bankkártya adatait. Neki sikerült labori körülmények között másfél méteres távolságról lecsippantani egy bankkártyát, azonban az adatokkal semmit nem tudott kezdeni

- tette hozzá a szakértő, aki kiemelte, hogy az, hogy teljességgel lehetetlen, hogy egy a villamoson valaki végigmenjen, és lecsippantsa a kártyák chipjét, "legenda, nem voltak ilyen visszaélések, és az NFC-chip egy biztonságos vásárlási forma."

Nem csak a vásárlás rejt veszélyeket

Azonban nem csak online vásárlás során érhet minket kellemetlen meglepetés, hazánkban is volt már példa arra, hogy a csalók az ATM-et alakították át úgy, hogy az leolvassa a kártya adatait. Az itt is használható érintésmentes pénzfelvétel szintén ezeket a csalásokat hivatott visszaszorítani. Bár egyre kevesebb az ilyen bűncselekmény, a szakértő szerint jobb vigyázni.

Jómagam ilyen jellegű bűncselekmények üldözésével is foglalkoztam, így számos visszaélést láttam. Jellemzően észrevehető az, ha belenyúltak az automatába, bár a miniatürizálás miatt van, hogy egyszerűen lehetetlen a fizikális érzékelése ezeknek az eszközöknek. Azonban ha valami leesik az ATM-ről, ez már árulkodó jel lehet, csak úgy, mint az, ha valami a kezünkben marad. A csalók álbillentyűzetet is használhatnak, amivel a PIN kódunkat olvassák le, de ezt is láthatjuk, hiszen az illesztésnél van egy hézag. Alapvetően a csaláshoz a PIN kód, és a mágnes csík kell. Egyre fejlődnek az elkövetők, van, aki már 3D nyomtatókat is bevet

- fejtette ki a Almádi János. Arra a kérdésre, hogy miért kell a chip és a mágnescsík egyszerre a kártyára, elmondta, hogy a kártyatársaságok felé már feltették ezeket a kérdéseket. Bár feleslegesnek tűnhet, azonban Európán kívül a mágnescsík nélkül nem lehetne használni a kártyát, viszont van rá törekvés, hogy ezt megszüntessék.

De akkor mégis hogy védekezhetünk a bankkártyás csalások ellen? Soha ne adjuk ki a kártyát a kezünkből, mindig törekedjünk a két faktoros jóváhagyásra, használjunk virtuális kártyát online vásárláshoz, és nézzük meg a CashTag legújabb epizódját!