Már több mint 65 ezer magyar űzi ezt az elithobbit: csak elkezdeni több százezer forintba fáj

Rengeteg kiadással találkozhat az, aki vadászatra adja a fejét, nem csak a különböző engedélyek kerülnek sokba, hanem a felszerelés, ruházat is. Sokan nem is tudják, hogy maga a vadászat nem csak egy tevékenységből áll, hanem több, természet- és vadvédelemhez fűződő kötelességnek is eleget kell tennie annak, aki vadásznak áll.

Lapunk felkereste az Országos Magyar Vadászkamarát, kérdéseinkre Méhes Dóra, szóvívő válaszolt. Nem csak az árakról kaptunk tájékoztatást, de arról is, hogy hány vadász van Magyarországon, és milyen szabályozások vonatkoznak azokra, akik ezt a sportot űznék.

Jelenleg Magyarországon összesen 68 228 vadász van, ebből 2 783 hivatásos, míg  65 446 sportvadász. Ezen számok tartalmaznak 3 365 női vadászt is, akiknek a száma az évek folyamán emelkedik, csak úgy, mint átlagosan a vadászoké, hiszen folyamatosan tesznek le vadászvizsgákat, és váltanak ki vadászjegyet, továbbá a hivatásos vadászok képzése és foglalkoztatása is folyamatos.

- mondta a szóvívő, aki kiemelte, hogy általánosságban említve egy vadásztársaság célja a vadgazdálkodási tevékenység teljes körű folytatása, a vadon élő állatok tervszerű vadgazdálkodás kereteken belüli kilövése, a vadhús értékesítése valamint egyéb vadászati szolgáltatások nyújtása.

Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyek védelme, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenységek is. Ezen túl a gazdálkodói érdek, valamint a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése is, továbbá a védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása és a vadaszati jog szakszerű gyakorlása is.

Nem egyszerű belekezdeni

Mielőtt bemennénk a legközelebbi vadászfelszerelés boltba,  a szükséges dokumentumokat kell beszereznünk, hiszen ezek nélkül nem vadászhatunk, és fegyvert sem tudunk vásárolni.

Méhes Dóra elmondta, hogy minden vadásznak kötelező egy 100 órás vadásztanfolyam elvégzése is, ahol elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, ennek díja 150 ezer forinttól kezdődik. Ezt követi a vadászvizsga, 20 ezer forintért, emellett azonban vannak kiegészítő vizsgák is, mint a vadászíjászat, solymászat, agarászat.

Ahhoz, hogy fegyvert kapjunk, és vadászhassunk, szükséges a pszichológiai vizsga, orvosi alkalmassági vizsga valamint erkölcsi bizonyítvány is.

A vadászjeggyel, orvosi alkalmasságival a rendőrség kiadja a fegyvervásárlási engedélyt, majd fegyvervásárlás után a rendőrségnél ezt be kell mutatni, ellenőrizni kell. Az orvosi vizsgálatok, és a fegyver megszerzéséhez szükséges egyéb adminisztrációs költségek együtt további 20-25 ezer forintot jelentenek. A vadászjegy, vadászkamarai tagdíj, biztositás további 25 ezer forint.

- mondta a szóvívő, aki hozzátette:

A Vadásztársaságoknál az alapszabállyal összhangban meghatározott minden tagra kötelező tagsági díj van érvényben. A fizetendő tagdíj éves összegét, valamint a belépési díj összegét a Közgyűlés határozza meg, ezért ez területenként változó.

Míg a tagság és belépési díj változhat, azért ezen túl is van mit fizetnünk, a pártolói tagságtól kezdve egészen a lesbérletig. Utánanéztünk az interneten, amennyiben szeretnénk tagok lenni egy helyi vadásztársaságnál, úgy oda belépéskor is, majd ezt követően évente szintén fizetnünk kell. A nagyobb társaságokhoz a belépés pár százezer forinttól akár milliós összegig is terjedhet, ha nagyvadas területről van szó, míg az éves tagdíj ezt követően néhány tízezer forinttól százezres nagyságrendig terjedhet.Ezen túl több területen válthatóak vadász vendégjegyek, látogató jegyek, sőt, a tagság és díjak függhetnek a vadtól is, amire vadászni szeretnénk.

Kezdhetünk számolni

A kiadások azonban még csak most kezdődnek, hiszen a felszerelés is igen borsos áron szerezhető be. Méhes Dóra lapunknak azt is elmondta, hogy tételenként milyen árakra számíthat az, aki szeretne belekezdeni a sportba.

Az első, és talán leglogikusabb tétel a fegyver beszerzése, sörétes fegyvert 80-100 ezer forinttól tudunk használtan vásárolni, újonta pedig 150-200 forinttól. Golyós fegyvert, céltávcsővel használtan 200-250 ezer forintért, újat pedig 400-450 ezer forintért vásárolhatunk. Jogszabályi kötelezettség vonatkozik a kereső távcsövekre, amelyeket 80-100 ezer forinttól szerezhetünk be, nagyvad esetén szükségünk van krotáliára, vagyis füljelölőre, valamint elemlámpát is vásárolnunk kell, 10-15 ezer forintért.

Ehhez jön a lőszer ára, ami szintén nem olcsó. A sörétes 100 forint/darab áron vásárolható, míg golyós puskához a golyó 400-500 forint/darab áron. Az, hogy milyen lőszert kell használnunk az vad, helyzet és terület függő is. A kezdő felszereléshez tartozik a megfelelő ruházat is, amelyet szintén 80-100 forinttól tudunk beszerezni.

A vadhús feldolgozása ismét nagy kiadást jelent, lőtt vad mozgatásához szükségünk lehet kötélre, horogra, a megfelelő feldolgozáshoz kés, fűrész szintén 10-15 ezer forinttól. Ezen felül szükségünk lehet lőbotra, hívókra, székre, hátizsákra, amely további 40-50 ezer forintos kiadást jelent.

Összességében elmondható, hogy apróvadnál 400 ezer, míg apró- és nagyvadra való vadászat esetén könnyen 700 ezer forintra is rúghatnak a költségek.

Így lehet eladni az elejtett vadak húsát

Bár hobbiként tekintünk a vadászatra, maga a tagsági tevékenység nem kifejezetten programokból áll, inkább feladatokból, vadgazdálkodásból, valamint a vadállomány, és az élőhelyek védelméből, szabályozásából és az ezekhez kapcsolodó tevékenységekből.

Ide tartozik például a vadkár elhárítás, megelőzése, valamint a hasznos vadállomány környezetterhelő hatásának csökkentése is. Továbbá a védekezés a vad károsító hatásai ellen, a természetes és gazdasági hasznosítás alatt álló vadállomány nevelése, tenyésztése is. Rengeteg feladat és tevékenységet ölel fel a vadászat, és mindezen tevékenységeken felül minősülhet programnak egy családi vadásznap, amelyen jellemzően a vadászok családtagjai is részt vehetnek.

- mondta a szóvívő, aki aktualitásként említette meg  a Világkiállítás időszakában szervezett közösségépítő és a nem vadászó társadalom felé kommunikált, bemutatott, megrendezett programokat is, ahol a vadásztársaságok többsége utazásokat szervezett tagjai számára, hogy részesei lehessenek a kiemelt események valamelyikének. 

Méhes Dóra elmondta, hogy a vadászati módokat tekintve lehet egyéni nagyvad vadászaton részt venni, de van egyéni apróvad vadászat, valamint nagyvad társas és apróvad társas vadászat. Vadászat után azonban a kilőtt állatokat el is kell számolni, és feldolgozás is a vadász feladata.

A terítékre hozott apró- és nagyvaddal kapcsolatos teendőket külön részletezi az elejtett vad kezelésének értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételekről szóló 43/2011. (V.26.) VM rendelete.

- elemezte a szóvívő, aki elmondta, hogy aki vadászatra jogosult, az ma már közvetlenül is értékesítheti a saját területén elejtett vadjának a rendeletben meghatározott részét, azzal a feltétellel, hogy az állategészségügyi hatóság által egyedi kódszámmal ellátott vadbegyűjtő hellyel rendelkezik. Eladás előtt a vadászatra jogosult köteles a vadhúst bevizsgáltatni állatorvossal, vevő lehet magánszemély, vendéglátó, kis- és nagykereskedelmi egység, húsbolt.

A vadászatra jogosultak a lőtt vad közel 80 százalékát értékesítik további kereskedőknek, vagy közvetlenül a vadfeldolgozóknak. A vadhús leadása során a vadászatra jogosultak előnyben részesítik a már ismert vadfelvásárlókat, akikkel az évek során sikerült jó üzleti kapcsolatot kialakítani.

- mondta Méhes Dóra.