Újra válságos helyzetben a magyar dolgozók: csak így úszhatják meg a lezárásokat

A március 8-án meghozott, szigorú kormányzati intézkedések következtében, ismét rengeteg magyar kényszerült home-office-ba. Az online oktatás visszavezetése miatt pedig gyermekeink felügyeletével összhangban kell valahogy továbbra is a megszokott teljesítményt nyújtanunk munkánkban és magánéletünkben.

Életünk átszervezése, lássuk be nem kevés stresszel jár, így legyen szó munkáról, vagy hobbiról, a helyzet bizony motiváltságunkra is erősen rányomta a bélyegét. Éppen ezért megpróbáltunk utánajárni a covid-motiválatlanság hátterének és leküzdési módszereinek, szakértői tippeket-tanácsokat gyűjtve, hogy felülkerekedhess rajta.

Covid-motiválatlanság

A motiváció csökkenésének hátterében életünk három területén elszenvedett veszteség állhat. Ez a három fő terület az autonómiánk, a saját kompetenciánkba vetett hitünk és az emberi kapcsolataink - árulta el a Buffalo-i Egyetem Önismeret és Motiváció laboratóriumát vezető professzora, Lora Park.

A szakértő szerint a Covid mindhárom elemet “gyakorlatilag azonnal kitörölte életünkből". Jó hír azonban, hogy életvitelünk és napi rutinunk tudatos átszervezésével bármikor lehetőségünk van erősíteni motivációinkat, legyen a célunk akár a munkamorálunk megőrzése, vagy egy bátrabb újévi fogadalom megvalósítása. Mutatjuk is, melyek azok a tudományosan alátámasztott motivációs módszerek, amik a legvészterhesebb időben is a segítségedre lehetnek.

Napi rituálék

A Harvard Egyetem egy 2018-as kutatása szerint a rituálék (rituálénak tekintünk minden mereven megszabott módon kivitelezett, ismételgetett cselekvést) erősítik bennünk az önkontrollt és az önfegyelmet. A szakértő szerint a rituáléknak nem kell jól kigondolt dolgoknak lenniük, simán lehetnek apró rutinok, amiket minden nap megcsinálunk.

Például, ha az edzőruhánkat este az ágy mellett hagyjuk, és az reggel emlékeztet rá, hogy első dolgunk az edzés legyen, az máris egy kis rituálé. De rituálénak tekinthető az is, ha kutyát sétáltatunk minden nap munka után, vagy éppen az, hogy hiába kezdjük a munkánkat reggel 8-kor, már 6:30-kor felkelünk és a 1,5 óra pluszt meghatározott módon, aktívan eltöltjük.

- mondja a szakértő. Ha egy szokás ugyanis automatikussá válik, az felszabadítja a mentális energiáinkat, ami révén segít más, figyelem és energiaigényesebb dolgokra fókuszálni.

Figyelj a környezetedre

Rengeteg hétköznapi helyzetben megfigyelhetjük, hogy sokszor akaratlanul is cselekvéssel reagálunk a környezetünkből minket érő jelekre. Ha értesítőt kapunk a telefonunkon egy üzenetről, kapásból válaszolunk rá, hazafele az ajtónk előtt pedig reflexből a lakáskulcsunkért nyúlunk.

A pandémia alatt sok hétköznapi jel, mint például a megszokott irodai környezet, ahova belépve egyből érezzük, ideje nekilátni a munkának, eltűnt az életünkből. A szakértő szerint a home-office-ba kényszerülve ráadásul számos olyan jellel találkozunk, amik összezavarhatják agyunkat.

A kanapén ücsörögve, magunk előtt a TV-t látva, úgy érezhetjük, otthon vagyunk, ez a kikapcsolódás színtere és ideje. Amíg bejártunk dolgozni, ezek a jelek csak a munkanap végén, vagy hétvégén értek minket, nehéz tehát a szelektálás.

Sokat segíthet ugyanakkor időnk szervezésében, ha elkezdjük magunkat jelekkel körülvenni. Lehet ilyen jel például egy a kisszobában kialakított dolgozó sarok, ahol könnyebben ráhangolódhatunk a munkára, ezzel megkönnyítve egyben a munkából való kiszakadást is, mikor délután visszakuporodunk a kényelmes kanapénkra.

Jutalmazzuk magunkat

A jutalmak a belső motiváció és a cselekvésekre való hajlandóságunk erősítésének fontos eszközei, mondja a tudós, de a kutatások kiemelik, hogy a jutalmazás időzítése is nagyon fontos. Lényegében a cselekvéseket élvezetes dolgokkal kell összekötnünk, a futógépezés közben például nézhetjük a kedvenc Netflix sorozatunkat, vagy egy fontos munkafolyamat után bedobhatunk egy csokit, vagy megjutalmazhatjuk magunkat egy extra kávéval. A lényeg, hogy a jutalmazás ne fajuljon önpusztításba!

Adjunk teret a pozitív pillanatoknak

Ha minden nap módot és időt találunk a pozitív érzéseink megélésére, az hatalmas lökést adhat motivációnknak és produktivitásunknak. Elég olyan kis dolgokra gondolni, mint egy macskás videó megnézése, vagy egy rövid chat egy barátunkkal. Kutatások bizonyítják a pozitív érzések munkára, valamint fizikai és mentális egészségünkre, társas kapcsolatainkra gyakorolt jótékony hatásait. A negatív behatások ellenben képesek szűkíteni látókörünket és komfortzónánk rabjaivá tenni minket.

Ne legyünk túl szigorúak magunkkal

Hogy megértsük motivációink hátterét, fontos tudni, hogy létezik belső motiváció, ez az, amikor saját szórakoztatásunkra, élvezetből csinálunk valamit és külső motiváció, ami esetén a jutalmak és a büntetésektől való félelem hajtja tetteinket. Utóbbi esetén a motivációnk gátja lehet a teljesítménykényszer. Ilyenkor önmagunkban építjük a gátakat, azzal, hogy a pillanatnyi teljesítményünkhöz kötjük önbecsülésünket.

A szakértő elmondása szerint az ezzel való megküzdésben segít, hogy a motiváció típusai között gyakori az átfedés. Előfordulhat, hogy valamibe külső nyomásra kezdünk bele, de később megszeretjük, és szívesen műveljük. Ilyen cselekvés lehet egy új sport kipróbálása a gyermekünkkel, vagy egy új feladat, amit a munkahelyünkön bíztak ránk.

Fogjuk meg a gyökerénél a problémát

Ha motiválatlannak érzed magad, először próbáld meg felmérni, majd tüneti szinten kezelni a kiváltó okokat. Ha például túlhajszoltnak, vagy kiégettnek érzed magad, és ezzel együtt a motivációd is elillant, azt értelmezd annak a jeleként, hogy ideje kicsit visszavenned a hajtásból. De milyen gyakori kiváltó okai vannak még a motivációhiánynak? Például a negatív visszacsatolás.

- mondja a szakértő. Az ilyen helyzeteket ugyanis személyes támadásként élhetjük meg. lyenkor segít, ha az adott dolgot kicsit félretesszük, addig is keresünk valami mást, ami lefoglal, így később tiszta fejjel folytathatjuk azt, amibe eredetileg belekezdtünk.

Tervezzünk előre

A kutatások tanúsága szerint egy részletes és konkrét vészforgatókönyv is sokat segíthet motivációvesztés esetén. A professzor tanácsa szerint érdemes fejben kidolgozni egy előzetes munkatervet arról, hogy jutunk lépésről lépésre közelebb céljainkhoz. Ez segít részben automatizálni a folyamatot és meggátolni, hogy teljesen megbénítson egy-egy pillanatnyi kudarc.

(CNBC)