Tudtad? Ez most az egyik legjobb befektetés

Az ingatlanpiacon az első kilenc hónapban több mint 15 százalékkal több adás-vétel bonyolódott - túlnyomó többségben a használt lakások piacán -, mint az előző év azonos időszakában, így a tranzakciók száma idén várhatóan átlépheti a százezret is. A keresletbővülés a fővárosban a legerősebb, de fellendült a fővárosi agglomeráció piaca, illetve a vidéki nagyvárosokban is érezhető már a növekedés. A keresletbővülés természetesen az árakra is hatást gyakorolt; a KSH lakásárindexe szerint a mélypontot jelentő 2013 negyedik negyedévhez képest 2014 második negyedévére 2,5 százalékkal nőtt a használt lakások ára nominális értelemben.

De pozitív jelek mutatkoznak az újépítésű ingatlanok piacán is. 2014 első kilenc hónapjában összesen 5168 új lakás épült, ami 27 százalékkal több, az egy évvel korábbinál. Azt azonban érdemes kiemelni, hogy az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az épített lakások száma még mindig alacsony, mindössze a válságot megelőző időszakban használatba vett lakások 25 százalékát teszi ki. Ráadásul az új lakások száma jelentős területi különbségeket is mutat. 2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9 százalékkal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56 százalékkal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten pedig 31 százalékkal nőtt az átadott lakások száma. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98 százalékra).

Mindemellett biztató hírek érkeznek egyébként a kereskedelmi ingatlanok piacáról is. Magyarországon 2014 első három negyedévében 379 millió eurót költöttek el a befektetők a kereskedelmi ingatlanpiacon,ami jelentősen meghaladja a 2013 hasonló időszakában mért 271 millió eurós forgalmat. Míg az első félévben leginkább a kiskereskedelmi ingatlanok voltak kapósak a vevők körében, a harmadik negyedévben az irodaingatlanok vitték a prímet. A magyar vásárlók aránya pedig minden rekordot megdöntve 35 százalékra rúgott 2014 októberéig, főleg a befektetési alapok aktivitásának köszönhetően.

Ingatlanbefektetés? Nincs nekem arra pénzem...

A lakás- és kereskedelmi ingatlanpiac idei első kilenc hónapban mutatott teljesítménye tehát a sok éves tetszhalott állapot után egyértelműen az éledezés jeleit mutatja. Ráadásul úgy tűnik, hogy ezt, a piaci folyamatokra leggyorsabban reagáló befektetői kör is észrevette. Az alacsony banki kamatok miatt sok magánbefektető keres új befektetési lehetőséget, és ezt egyre többen az ingatlanpiacban gondolják megtalálni. Felmérések szerint a legnagyobb befektetői aktivitás egyelőre természetesen Budapesten tapasztalható. itt a bérbeadásból akár a banki betéti kamatokat jóval meghaladó hozamot (átlagosan 7-8 százalék) is el lehet már érni a piacon. 

A kisbefektetők számára természetesen egy közvetlen ingatlanbefektetés nehezen valósítható meg, hiszen nem biztos, hogy rendelkezésre áll a jó minőségű ingatlanhoz szükséges vételár, illetve a hosszadalmas vételi, majd eladási procedúra, az ingatlan karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása is akadályokba ütközhet. A lakossági ingatlanalapok ezeket a problémákat áthidalva nyújthatnak megoldást azoknak, akik hisznek az ingatlanpiaci fellendülésben, de megtakarításaikat nem szeretnék hosszú évekig egy ingatlanban tartani.

Miért jó az ingatlanalap?

Definíciója szerint az ingatlanalap olyan befektetési alap, amely vagyonát a pénzpiaci eszközök mellett ingatlanokba fekteti, azok értékének emelkedésében bízva. Az ingatlanalapok iroda- és lakásingatlanokba, ipari és telekingatlanokba fektethetnek, emellett tevékenységüket képezheti ingatlanfejlesztés is. Az ingatlanbefektetési alapok előnyei közé tartozik, hogy a normál ingatlanvásárlásokhoz szükséges tőke töredékéből is részesedhetünk az ingatlanpiaci hozamokból, és bárki számára lehetővé teszi az ingatlanbefektetésekben rejlő lehetőségek kiaknázását. A befektetett tőkénket ingatlanpiaci szakértők kezelik, így biztosítva a szükséges szakértelmet.

Fontos előny még, hogy ki tudjuk szűrni az ingatlanbefektetések egyik hátrányát, a pénzpiacokhoz viszonyított illikviditást, továbbá folyamatos képünk van arról, hogy mennyit ér befektetésünk. Ingatlanbefektetési alapokkal, egy kevés tőkével rendelkező magánszemély olyan ingatlanoknak lehet a "társtulajdonosa", amelyek mind típusban, mind méretben jóval meghaladják az anyagi lehetőségeit, befektetése nem a lakáspiactól függ. További pozitívum, hogy az ingatlanalap vásárlásához, tartásához és eladásához sem társulnak extrán magas költségek. A tapasztalatok szerint az ingatlanbefektetések hozama hosszabb távon meghaladja a hagyományos bankbetét jellegű megtakarítási formákét, különösen, ha tartós növekedési pályára áll a piac.

Nem árt tisztában lenni vele, hogy az ingatlanalapok határozatlan időre alakulnak, azonban az egyes befektetők a pénzüket bármikor - forgalmazási napokon - kivehetik belőle. A likviditásnak viszont többnyire ára van, korai visszaváltás esetén büntetőjutalékot számíthatnak fel, ezért érdemes hosszabb távra megtartani a befektetést.