Bár az ingyen építkezési telkek felajánlása nem új keletű dolog Magyarországon, 2016-ban mégis gombamód szaporodott azon települések száma, ahol ingyen vagy jelképes összegért ajánlottak fel építkezési telket jellemzően fiataloknak, annak érdekében, hogy azok CSOK igénybevételével betelepedjenek és az adott településen folytassák életüket. Az azonban már 2016-ban is látható volt, hogy a jellemzően kevés lakossal rendelkező, fogyó népességű települések helyzete nem egyszerű, és hiába az ingyen telkek, nehezen tudnak potenciális családokat magukhoz csábítani. Ennek összetett okairól azonban majd később.

Először lássuk azoknak a településeknek a névsorát, melyek 2 évvel ezelőtt leginkább azzal kerültek be a hírekbe, hogy CSOK-os ingyen telkeket hirdettek meg fiataloknak. A teljesség igénye nélkül ilyen volt Óhíd, Balassagyarmat, Komló, Izmény, Ásotthalom, Jászapáti, Makó, Gyula, és Füzesgyarmat is. A felsorolt települések közül többeket is megkerestünk azzal, hogy számoljanak be a meghirdetett betelepítési program eredményességéről. Lássuk mire jutottak a CSOK hullámait meglovagolni kívánó falvak és városok.

Érdeklődök voltak, de jönni végül nem jött senki

Ha a megkérdezett településeket lakosságszám szerint csoportosítjuk, akkor az 507 lakossal rendelkező Tolna megyei Izmény és az 573 lakost számláló Zala megyei Óhíd jó kiindulási alapot jelent, már ami az alacsony lélekszámú falvak építkezési telkeiben rejlő lehetőségeket illeti. Mindkét faluról elmondható, hogy a telekajándékozások elsődleges célja, hogy fiatal párok, családok telepedjenek le a községekben.

- mondta el lapunk megkeresésére Molnár András, Óhíd polgármestere. Óhídon egyébként 9 darab beépíthető, 1 492 négyzetméteres telket ajánlottak fel, míg Izményben 4 darab, átlagosan 900 m2 nagyságú telekre lehetett volna pályázni.

Fontos különbség, bár végső soron az értékesített telkek arányát nem befolyásoló tényező, hogy míg Izmény telkei iránt elvétve volt csak érdeklődés, addig az óhídi polgármester nagyon sok érdeklődőről számolt be:

- tájékoztatott bennünket Molnár András, aki hozzátette azt is, hogy az első körben kiválasztott kérelmezők közül négyen kötöttek szerződést a faluval, de a mai napig egyetlen építkezés sem kezdődött el.

- közölte Molnár. A két alacsony lélekszámú település tehát ez idáig nem járt sikerrel az ingyentelkekkel, pedig Izmény például letelepedési támogatást is nyújt. A feltételeknek megfelelő kérelmezők 200 000 forintot kaphatnak, ha a község közigazgatási területén lakáscélú ingatlan építenek vagy vásárolnak. Mindkét településen egyébként továbbra is lehet pályázni az ingyen telkekre.

Nagyobb település, nagyobb potenciál

A megkérdezett települések közül az alacsony lélekszámúakkal ellentétben a szignifikánsan magasabb lakosú várások már képesek voltak felmutatni némi eredményt, bár arányaiban itt sem volt túlzottan rózsás a helyzet. Most a 15 300 (nappali létszámban 30 000) fős Nógrád megyei Balassagyarmatot, és a 25 172 lelket számláló Baranya megyei Komló ingyentelkes értékesítéseit vesszük górcső alá.

Itt is, mint az alacsony lakosú falvaknál elmondható az, hogy a városok fő célja az akcióval az volt, hogy fiatal családok telepedjenek le náluk, helyben járassák gyermekeit óvodába, iskolába, valamint a szülők ott vállaljanak munkát. Ennek érdekében Balassagyarmat 21 CSOK-os ingyentelket és 16 önköltségeset ajánlott fel, míg Komlónál ez a szám 2016-ban 9, 2017-ben 11 volt. Idén egyébként ugyancsak 11 szabad telek van a városban ingyenes tulajdonba adásra vagy eladásra.

- tájékoztatta lapunkat Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere. 37 telekből ez idáig a város tehát 6-ot tudott (CSOK-os ingyen + önköltséges telek) értékesíteni CSOK-os akciójuk keretében, ami csupán a meghirdetett telkek (összes) 16 százalékát teszi ki. Az eredmények nem túl kecsegtetők, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy Komló esetében sem lehet jobb eredményeket felmutatni.

- válaszolta megkeresésünkre Polics József, Komló polgármestere. Ez arányaiban azt jelenti, hogy míg 2016-ban a meghirdetett telkek egyharmada elkelt a városban, addig 2017-ben már csak a telkek alig 20 százaléka talált gazdára. Az üres ingatlanokra pályázók egyébként jellemzően "többgyerekes családok (már eleve két gyerek, plusz 1 vállalt), lakásban lakók, 30-40 év körüliek voltak" - tette hozzá a polgármester.

A csekélyszámú értékesített telek ellenére mindkét városban továbbra is él az akció; Balassagyarmat átlagosan 400-700 négyzetméter közötti telkeket ajánlj,míg Komlón átlagosan 900-1500 m2 nagyságúak a beépítésre váró ingatlanok. Az ingyentelkek mellett mindkét város egyéb támogatásokkal is próbálja serkenteni a fiatalok letelepedési vágyát.

Komló például - ha a feltételeknek valaki eleget tesz - pénzbeli lakáscélú támogatást nyújt első lakásvásárlás vagy CSOK mellé. Balassagyarmat pedig többek között elindított egy programot melyben hiányszakmában elhelyezkedő fiataloknak adnak ösztöndíjat 12 hónapig, továbbá ők is nyújtanak kamatmentes kölcsönt első lakáshoz jutóknak, melyet gyerekenként vissza nem térítendő támogatásokkal fejelnek meg.

Mindent egybevetve azonban kijelenthető, hogy bár a tízezres lakosú városok ingyen felajánlott telkeikkel néhány esetben csábítóak tudtak ugyan lenni,

Kérdéseinkkel, a teljesebb körkép érdekében megkerestük Jászapátit, Makót és Ásotthalmot is, ám cikkünk megjelenéséig tőlük nem érkeztek válaszok.

Miért nem mennek az emberek?

Az mára már sokat emlegetett tény, hogy Magyarország népessége rohamosan fogy. Olyannyira, hogy egy friss kutatás szerint, 2050-re 1,44 millió magyarral él majd kevesebb az országban, mint most. Az elnéptelenedés pedig leginkább a kisebb falvakat, városokat érinti.

Ezeken a helyeken ugyanis jellemzően rossz/hiányos az infrastruktúra, nem járnak buszok, nincsenek rendes utak vagy egész egyszerűen csak nincs elegendő, a lakosság összetételének megfelelő munkahely. Ezek pedig mind közrejátszhatnak abban, hogy fiatal pályakezdők, családok még az ingyentelkek ellenére sem gondolkodnak azon, hogy ezeken a településeken telepedjenek le.

2016-ban Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a fő problémát egyébként abban látta, hogy

- mondta akkor, és sajnos a jelenlegi számokból is az látszik, hogy ennél bizony ténylegesen többre lesz szüksége a településeknek akkor, ha hosszútávon, átfogó eredményeket szeretnének elérni.