Hiába luxus a magánbölcsőde: lassan már oda is lehetetlen bejutni

A régióban és az országban tapasztalható súlyos munkaerőhiány miatt minden munkára fogható felnőttre szükség van: a még dolgozni tudó nyugdíjasra és a friss anyákra is. A 2010-es 60 százalék körüli szintről mostanra 70 százalék közelébe emelkedett a 14-49 éves gyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya, ami fontos cél volt, hiszen a munkaerőpiacon korábban igen komoly elmaradást láthattunk nemzetközi összevetésben a gyermeket nevelő nők foglalkoztatásában - olvasható a Portfolio elemzésében.

Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a szülő 3 évig kap szociális ellátást, amennyiben otthon gondozza a gyermekét. Ennek összege ugyan a második évtől kezdve inkább már csak jelképes, ami arra ösztönzi a szülőt, hogy minél előbb visszatérjen a munkaerőpiacra, amennyiben erre lehetősége van. A gyermek bölcsődei elhelyezéséről ebben az esetben viszont gondoskodni kell, míg óvodáskorú nem lesz.

Csökkenő helyhiány

Az elmúlt években folyamatosan nyíltak meg új intézmények, ennek ellenére sok szülő már meg sem próbálkozik beadni a gyermekét bölcsődébe, tavaly 2879 gyereket utasítottak el férőhely hiányában - derül ki a KSH gyermekek napközbeni ellátásáról szóló kiadványából. Arról nem is beszélve, bőven vannak olyan települések az országban, ahol erre nem is lenne lehetőségük. A KSH adatai szerint

A bölcsődék, mini bölcsődék, munkahelyi bölcsődék és a családi bölcsődék területi eloszlása nem a kistelepülésen lakóknak kedvez, hiszen 83 százalékuk a 10 ezer főnél népesebb településeken található. A fővárosban összesen 378 intézmény várja a három évnél fiatalabb gyermekeket, százezernél főnél nagyobb településeken (Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét) összesen 249 van belőlük. Az olyan 50 és 100 ezer fő közötti városokban, mint amilyen például Szombathely, Sopron vagy Veszprém, 155 intézmény van. 6 található összesen ezer fő alatti településeken, és az egész országban 3 darab 500 fő alatti helységben van kisgyermekeket gondozó intézmény.

Ugyanebből a kiadványból az is kiderül, hogy míg Budapesten összesen 12 242 bölcsődei férőhely van a több mint 1,7 millió lakosra, addig Tolna megye közel 226 ezer lakosára 453. Tehát a fővárosban 143 főre jut egy bölcsődei hely, Tolnában ugyanez a szám 496.

Gyorsuló kormányzati intézkedések

A helyzet abszurditását felismerve folyamatosan növekszik a bölcsődei férőhelyek száma: "A három év alatti gyerekek számára vetítve még soha nem volt ennyi bölcsődei férőhely Magyarországon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Budapesten, egy I. kerületi bölcsődében tartott sajtótájékoztatón 2018. augusztus 21-én. 2016-ban a KSH adatai szerint 39 944 bölcsődei hely volt az országban, Novák Katalin közlése alapján jelenleg ez a szám 48 ezer, de ezt szeretnék a következő években 60 ezerre emelni. A kormány 20 milliárd forintból újabb férőhelyek létrehozását tervezi."

A férőhely azonban még nem minden, munkaerő is szükség lenne. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke a Népszavának elmondta, hogy nemcsak a férőhelyhiány okoz gondot, hanem több bölcsődei alkalmazottra is szükség lenne. A dolgozók közt ugyanis nagy a fluktuáció.

Ólcsó állami, méregdrága magánbölcsődék

Sokan az elriasztó adatok miatt meg sem próbálják gyermeküket állami intézménybe íratni, esetleg abba a közel 3000 családba tartoznak, akiket már elutasítottak, nekik maradnak a fizetős, családi bölcsődék.

Magyarországon a hagyományos bölcsőde ára kifejezetten olcsó, az OECD 2016-os kiadványa alapján egy kisgyermek napközbeni ellátása a családok nettó jövedelmének csupán 4 százalékát teszi ki, ha önkormányzati intézménybe jár. Összehasonlításképpen az OECD országaiban ez a szám átlag 13, Angliában 34, Írországban 27, Hollandia 20 százalék. Ha azonban magánintézménybe járnak a gyerekek, az azért kifizetett összeg már közelít az OECD országokban tapasztaltakhoz.

Ám aki még csak a napokban kezdené el keresni a helyeket, az lehet, hogy nem jár sikerrel, hiszen hiába a borsos ár, sok magánintézmény már betelt, nem tudnak több gyereket fogadni.

Bölcsődei árak

A családi bölcsődék (magánbölcsődék) saját maguk határozhatják meg, hogy milyen napi- és étkeztetési díjjal vállalják a gyermekfelügyeletet. A 16. kerületi MadárTündér Gyermekcentrumba 6 hónapos kortól várják a gyermekeket, egész napra is akár, ebben az esetben havonta 72 ezer forintot kell fizetni, melyben már az étkezés is benne van. Dudás Katalin az intézmény vezetője a Pénzcentrum kérdésére válaszolva elmondta, hogy ők 3 csoporttal működnek, csoportonként 7, összesen 21 gyermek jár hozzájuk. Azonban teljesen beteltek, erre e nevelési évre már nem tudnak több kisgyermeket fogadni.

Egy budai bölcsődében, ahol a legkisebbek már angolul is tanulhatnak, 110 ezer forint körüli összegért gondozzák őket egy hónapban, de cserébe ez az intézmény már a kifejezetten magas minőségű szolgáltatásokat nyújt. Itt a három csoportba összesen már csak 5 férőhely van.

Az agglomerációban kicsit olcsóbb, Kistarcsán egy hónapig 50 ezer forintért gondozzák a kicsiket, de ebben még nincs benne az étkezés, ami még nagyjából plusz 12 ezer forint. A közeli Veresegyházon is hasonló, 55 ezer forint a térítési díj, plusz étkezés, ám az intézményvezető tájékoztatása szerint már itt sincs szabad hely.

Vidéken egy leheletnyivel alqacsonyabbak a költségek Debrecenben 39 ezer forintot kérnek, plusz az étkezés költségeinek a megtérítését. Miskolcon 38 + 12 ezer forintba kerül a teljes ellátás.

Az általunk megkérdezett fővárosi és vidéki családi bölcsődéktől azt az információt kaptuk, hogy nagyrészt már egyálalán nincs, vagy csak korlátozott számban állnak rendelkezésre szabad helyek, sőt több vidéki intézményben várólista van. Tehát ha nem csak az állami, de lassan már a magánintézményekbe is nehéz a bekerülés -legalábbis az évnek ebben a szakaszában.

Óvoda

Az óvodákkal már más a helyzet, hiszen a területileg illetékes állami óvodába minden, életvitelszerűen a körzetben lakó, 3 év feletti gyermeket felvesznek. Nem kell a szülőknek amiatt aggódniuk, hogy helyhiány miatt elutasítják a felvételin őket. De ahogy a bölcsődékbe, úgy itt is égető a munkaerőhiány, mely adott esetben a minőségi munka rovására megy.

A Pénzcentrumfriss beszámolója szerint országosan óriási munkaerőhiánnyal találkozhatunk az óvodákban is, így nem csoda, ha az óvónők leterheltek, fáradtak, és nem ritka, hogy egyszerre 25-30 gyerekre is vigyázniuk kell. A KSH adatai szerint országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,3, egy óvodai csoportra 21,7 gyermek jut. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy ez csak egy átlag. Sok olyan intézmény van országszerte, ahol egy óvodapedagógusra jóval több mint 10 gyerek jut, ugyanis óriási a munkaerőhiány a szektorban.

Éppen ezért sokan választják a hagyományos óvodákhelyett a magánintézményeket, ahol biztosan elég óvónő jut a gyerekekre, annak ellenére, hogy éves szinten akár több, mint egymillió forintot kell ezért fizetniük. Cserébe viszont olyan extra szolgáltatásokat is képesek nyújtani, amit egy hagyományos óvoda sosem. Ahogy aPénzcentrum korábbi cikkébőlkiderült, nem ritka a magánintézmények esetében, hogy 16 gyerekre négy nevelő jut. emellett a extra minőségű ételeket esznek a gyerekek, rendszeresen úsznak, saját lova van az ovinak, így gyakran lovagolnak is.

A legdrágább magánovi, amit Budapesten találtunk 130 és 150 ezer forintért kér havonta a gyermek neveléséért, cserébe viszont heti négyszer viszik őket sportolni, angolul tanulhatnak és havi 1 alkalommal robotprogramozás foglalkozáson is részt vehetnek.

Ha még csak most gondolkozunk magánóvodán, akkor nagy valószínűséggel késő van, hiszen ugyan a legtöbb helyen folyamatos a felvétel, de már majdnem mindenhol betelt a látszám. Csomány Gabriella, a Bukfenc Magánóvoda intézményvzetője a Pénzcentrum kérdésére elmondta, hogy tapasztalata szerint

Továbbra is segíthet a munkáltató

Az Országgyűlés július végén elfogadott jövő évi költségvetésről szóló törvénye értelmében ugyan a legtöbb cafeteriaelemnek búcsút inthetünk, de a SZÉP kártya és a bölcsődei/óvodai támogatás megúszta, így a szülők továbbra is igényelheti a munkáltatójától a díjak térítését, mint béren kívüli juttatást.

Fata László, cafeteriaszakértő a Pénzcentrum kérdésére korábban elmondta, hogy a munkáltató a nevére szóló számla alapján térítheti az óvodai, bölcsődei szolgáltatás és ellátás díját. Vagyis, ha a gondozói díj 100 ezer forint havonta, akár ez az összeg is téríthető adómentes juttatásként. Érdemes tehát utánajárni, van-e ilyesmire lehetőség a munkahelyünkön, hiszen néhány tízezer forintos juttatás is sokat segíthet a családoknak.