Ajándékpénzből újíthatod fel a házad, lakásod: ez az igazi rezsicsökkentés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint jövő hét elején már nulla fok alá csökkenhet a hőmérséklet a leghidegebb órákban. Vagyis, aki eddig valamiért még nem fűtött, most az is biztosan be fog gyújtani.

A Fundamenta készített egy felmérést, arra voltak kíváncsiak, mennyi az átlagos fűtésszámlája a magyaroknak. A 25-35 évesek körében végzett reprezentatív kutatás alapján hatalmas a szakadék a főváros és a vidék között.

Szakértők szerint azonban jelentősen le lehet faragni a költségekből, ha odafigyelünk otthonunk energiahatékonyságára.

Így csökkenthetjük a kiadásainkat

A kutatásban megkérdezettek szinte kivétel nélkül a hőszigetelésben és a nyílászáró cserében látják ennek megoldását: a vidéken élő fiatalok 97 százaléka említette ezt a beruházást legfontosabbként, de a fővárosiak és a kisebb városban élők is egyértelműen ablakcserével karcsúsítanák kiadásaikat.

Redőnnyel és egyéb árnyékolástechnikával a nagyobb városok lakói és a fővárosiak több mint fele segítené a hideg elleni védekezést, fűtéskorszerűsítéssel pedig a fővárosiak 45 százaléka, a kisebb városok, falvak lakóinak pedig harmada könnyítene így az anyagi terheken. A megújuló energiaforrások is egyre népszerűbbek, főleg a városiak körében.

A megkérdezettek több mint fele telepítene napelemet, a kistelepülések lakóinak viszont mindösszesen 16 százaléka hasznosítaná a nap sugarait, a klímaberendezéseket pedig még kevesebben vennék igénybe az energiahatékonyság növelésére, a falun élőknek csupán 5 százaléka, míg a fővárosiak 25 százaléka lát ebben fantáziát.

Elavult házakban élünk

A lakóépületek 80 százaléka, azaz közel 2,5 millió családi ház energetikai szempontból korszerűtlen a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelésnek, a korszerűtlen fűtőberendezéseknek és az elavult nyílászáróknak köszönhetően. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása 300 kWh/év/m2, ami 19 százalékkal haladja meg egy lengyel otthon energiafogyasztását, de közel 38 százalékkal több mint egy osztrák és 64 százalékkal magasabb egy svéd családi ház energiafogyasztásánál.

A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 69 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Ennek az ingatlanállománynak a felújítása egyre sürgetőbbé válik.

- mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

Egy ilyen mértékű beruházásba még akkor is érdemes belevágni, ha nem rendelkezik az ehhez szükséges önerővel az ember. Főként, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon (felmérések szerint bizonyos esetekben 65-80 százalékot is foghatunk jelenlegi lakásfenntartási kiadásainkon), hogy simán megérheti kölcsönből belevágni a munkálatokba. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

Persze fontos, hogy a lehető legjobb konstrukciót válaszd. Ebben segíthet aPénzcentrum kalkulátora. Hogy jól válassz, ellvégeztünk neked egy példaszámítást: kalkulátorunkban 5 millió forintos hitelösszeget, és 7 éves futamidőt adtunk meg. A THM-ek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót a Sberbank nyújtja, de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cetelem konstrukcióját, illetve a Budapest Bank személyi kölcsönét is.